Ellephetik a japánok az európai focit

A Manchester United közel áll ahhoz, hogy leigazolja a Borussia Dortmund japán középpályását, Kagava Sindzsit, aki az idény egyik legjobbja volt a Bundesligában.  Az európai csúcsbajnokságokban egyre kapósabbak a japán focisták, akik már az általános iskolában elsajátítják a sportág alapjait, és nemcsak technikailag, hanem taktikailag is képzettek.

A 2008-ban a Wolfsburghoz igazolt Haszebe Makoto a Bundesliga történetének harmadik japán futballistája volt, a jelenlegi idényben viszont már nyolcan játszanak a német élvonalban, de akad japán focista a Serie A-ban és a Premier League-ben is. Utóbbiban hamarosan valószínűleg lesz még egy, a Borussia Dortmund középpályása, Kagava Sindzsi ugyanis a Manchester Unitedbe tart.

Japán invázió a Bundesligában

A 23 éves támadó középpályás a nemrég véget ért szezon egyik nagy sztárja volt. Mindössze három bajnokit hagyott ki, szerzett 13 gólt, adott 11 gólpasszt, és remekelt a német kupa döntőjében is, ahol a Manchester United edzője, Sir Alex Ferguson élőben tekintette meg, mire képes. Alighanem elégedett volt a látottakkal, mert nem sokkal később Kagava menedzsere, Thomas Kroth elismerte, hogy utána találkozott Fergusonnal Manchesterben. Mindezek alapján szinte biztos, hogy a középpályás a Unitednél folytatja karrierjét, annál is inkább, mert a Dortmund sportigazgatója, Michael Zorc elárulta, hogy Kagava visszautasította a klub szerződéshosszabbítási ajánlatát. A dortmundiak nagyot kaszálhatnak a játékossal, akit 2010-ben mindössze 350 ezer euróért vettek meg a Cerezo Oszakától, most viszont akár 15 milliót is kaphatnak érte.

De nem Kagava volt az egyetlen japán a Bundesligában, aki remek szezont zárt. A Stuttgart csatára, Okazaki Sindzsi hét gólig jutott, és a svábok januárban szerződtették a New Yorkban született, de kétéves korától Japánban nevelkedett Szakai Gotokut, aki jobbhátvédként fél év alatt öt gólpasszt adott. A bronzérmes Schalke 04-ben ott volt Ucsida Acuto, a wolfsburgiaknál Haszebe (képünkön) a csapatkapitányi karszalagot is megkapta, míg az élvonalban nagy meglepetésre bennmaradt Augsburgnál a középpályán Hoszogai Hadzsime volt alapember.

Az irány megfordult

A Bundesligában a 2010-es világbajnokság után indult meg a japán futballisták beáramlása, ami csak részben tudható be annak, hogy az ázsiai válogatott kiválóan szerepelt Dél-Afrikában. Legalább ilyen fontos szerepe volt annak is, hogy a német-japán futballkapcsolatok évek óta kiválóan működtek, igaz, elsősorban az ellenkező irányban. A J-League indulásakor az 1990-es évek elején olyan német sztárok fordultak meg a bajnokságban, mint Uwe Bein, Guido Buchwald, Michael Rummenigge és Pierre Littbarski. Utóbbi edzőként is több csapatnál tevékenykedett, de dolgozott trénerként Japánban Buchwald és a Köln jelenlegi sportigazgatója, Volker Finke is.

Alighanem neki is szerepe van abban, hogy az egykori kölni futballista, Thomas Kroth (aki egyetlen válogatottságát 1985-ben Magyarország ellen ünnepelte) létrehozott egy menedzserirodát, a Pro Profilt, amely japán játékosokat hoz Németországba. Ehhez az irodához tartozik Kagava, Haszebe, Okazaki, Ucsida, Szakai és Hoszogai is, akárcsak az egykoron Európában megfordult, de már ismét a J-League-ben futballozó Takahara Naohiro, Ono Sindzsi, Makino Tomoaki és Inamoto Junicsi is.

Már az iskolában elkezdik

A játéktudás mellett a japán focisták a mentalitásuk miatt is vonzóak lehetnek az európai kluboknak, hiszen edzőik szerint rendkívül fegyelmezettek és óriási bennük a tudásszomj. Jellemző az a nyilatkozat, amit a Schalkéban futballozó Ucsida adott tavaly, az Internazionale elleni BL-negyeddöntő után. "Óriási élmény volt a milánóiak ellen játszani, fantasztikus volt egy pályán lenni a klasszisokkal, akiktől nagyon sokat tanulhatok, még ha ellenük is futballozok" - mondta a jobbhátvéd. A Wolfsburg edzője, Felix Magath Haszebével kapcsolatban kijelentette: "Sohasem kételkedtem abban, hogy a japán játékosok képesek lesznek gyorsan beilleszkedni a Bundesligába, mert a fegyelmezettségük olyan, mint a német focistáké". A Borussia Mönchengladbachnál Juki Ocu ugyan nem játszott sokat, de edzője, Lucien Favre azt mondta róla: "Rendkívül képzett taktikailag és technikailag is".

Mindez annak köszönhető, hogy Japánban a futballisták képzése nem a kluboknál kezdődik, hanem az általános iskolában. A sport nagyon fontos szerepet játszik az oktatásban, és a labdarúgás ebből is kiemelkedik: a Japán Középiskolai Bajnokság a legnagyobb amatőr sportrendezvény az országban, amelynek döntő fázisába 48 csapat jut be, és a kéthetes viadalt a tokiói Olimpiai stadionban rendezik. A tornán olyan futballisták tűntek fel, mint Nakata Hidetosi, Nakamura Sunszuke, Okubo Josito, a jelen sztárjai közül pedig Okazaki, Honda Keiszuke és Mijaicsi Rjo. Gyakorlatilag alig van olyan profi japán focista, aki ne játszott volna valamelyik középiskolai csapatban.

A cél az ázsiai piac

Az sem lehet véletlen, hogy az Európában komolyabb karriert befutó japánok jól meghatározható típusba tartoznak. Többségük apró termetű, kiváló technikai tudással rendelkező, jól cselező támadó középpályás vagy szélső, mint Kagava, a CSZKA Moszkvában futballozó Honda Keiszuke vagy az Arsenal által tavasszal a Bolton Wanderersnek kölcsönadott Mijaicsi, akit egyébként az Ágyúsok közvetlenül a középiskolából igazoltak, vagyis ő otthon egyetlen profi klubnál sem szerepelt.

A másik csoport a szélsőhátvédeké: Ucsida és Szakai a Bundesligában is megállta a helyét, míg Nagatomo Juto az Internazionaléban kap egyre több lehetőséget. Ezen a poszton a gyorsaság és a magas technikai tudás mellett a fegyelmezettség is nagyon fontos.

És persze a japán labdarúgók leigazolásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a marketingszempontokat sem. A Manchester United hatalmas bevételekhez jut az Ázsiában eladott mezekből - a klub eddig elsősorban a dél-koreai Park Ji Sungot használta erre a célra -, Kagava szerződtetése már csak ezért is nagy fogás lehet.

Aligha véletlen, hogy a Bayern München még mindig igyekszik megtartani a Gamba Oszakától tavaly kölcsönvett szélsőt, Uszami Takasit, annak ellenére, hogy a 20 éves focistának a Bundesliga még túl erős. A bajorok azonban nagyon ügyelnek arra, hogy folyamatosan jelen legyenek Japánban, tavaly például együttműködési megállapodást kötöttek az ország legnagyobb példányszámú napilapjával, a Jomiuri Simbunnal, amely rendszeresen beszámol a Bayern dolgairól.

www.globalsoccerapp.com