A Bajnokok Ligájának elődöntőjébe idén is a megszokott csapatok jutottak be, a legszűkebb elit gyakorlatilag évek óta állandó, miközben az Európa Ligát sokan csak a vesztesek tornájának tekintik. Az UEFA elnöke, Michel Platini ezért azt fontolgatja, hogy az EL-t beleolvasztják a BL-be.
Annak idején a három klasszikus európai sorozat, a Bajnokcsapatok Európa-kupája (BEK), a Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) és az UEFA-kupa békésen megfért egymás mellett, ám a Bajnokok Ligája létrehozása agyonütötte a többi vetélkedést. A KEK 1999-ig húzta, majd beolvadt az UEFA-kupába, amely így egyre inkább eljelentéktelenedett, ezen pedig sem a megreformálása, sem az átnevezése (Európa Liga) nem változtatott.
64 csapat a főtáblán
A sztárklubok számára a Bajnokok Ligájába való bejutásnál szinte nincs is fontosabb, a BL egyet jelent az anyagi biztonsággal. Nem véletlenül: csak a csoportkör garantált 3,9 millió eurót jelent, és innentől kezdve a pénzdíj folyamatosan emelkedik. Az előző szezonban a győztes FC Barcelona 51 millió eurót kaszált, ezzel szemben az Európa Ligában a végső sikerért is csak 3 millió euró jár, vagyis kevesebb, mint a csoportkörbe kerülés a BL-ben.
Nem csoda, hogy az EL-t sok topligás egyesület nem veszi komolyan, ami egyrészt aggasztja Michel Platinit, másrészt az sem tetszik az UEFA elnökének, hogy az Európa Ligát sokszor csak a "vesztesek kupájának" nevezik, mivel a Bajnokok Ligájából kihulló csapatok egy része is itt folytathatja.
Vajon milyen lesz Platini turmixa?
A Bild szerint 2016-től kezdve (ekkor jár le ugyanis a jelenlegi tévészerződés mind az EL, mind a BL esetében) már csak egyetlen sorozat lenne, amelynek főtábláján nem 32, hanem 64 csapat szerepelne. A tervek szerint az indulók számát a mostanihoz hasonlóan az UEFA ranglistája határozná meg, és az első három ország hat-hat klubot indíthatna, ezen bajnokságok első négy helyezettje rögtön a főtáblán kezdene.
A sztárklubok is jól járhatnak
Platini fő érve ugyanaz, amiért a korábban a Bajnokok Ligája selejtezőjét is megreformálta, jelesül, hogy a kisebb futballnemzetek is lehetőséghez kapjanak arra, hogy a legjobbak ellen játszanak. A BL-ben ez bevált, hiszen a módosításnak köszönhetően olyan csapatok is bekerülhettek a Bajnokok Ligája csoportkörébe, mint a Debrecen, a BATE Boriszov, a Zilina vagy az APOEL Nicosia. Az esélyt megkapták, és mint az APOEL példája mutatja, megfelelő játékospolitikával és gazdálkodással csökkenteni lehet a különbséget az elit és a kiscsapatok között.
A sztárklubok viszont azzal érvelhetnek, hogy a Bajnokok Ligája felhígítása rontaná a minőséget, hiszen a csoportkörben túlságosan sok töltelékcsapat lenne. A televíziós társaságok és a nézők sokkal inkább kíváncsiak a nagycsapatok egymás elleni meccseire. Ugyanakkor viszont a kibővített BL esetében egy gyengébb bajnoki szereplés sem jelentene feltétlenül katasztrófát a sztárklubok számára - ha még a hatodik helyezett, vagy éppen a kupagyőztes is elindulhat a Bajnokok Ligájában, még ha csak a selejtezőben is, akkor sokkal kisebb az esélye, hogy lemarad. A Liverpool vagy az Internazionale most például nagyon örülne annak, ha Platini elképzelése már a következő szezonban megvalósulna.