Így lehet érmek nélkül legendává válni

Bár semmilyen trófeát nem nyert, és ezért kicsit szégyelli is magát, mégis maximálisan elismerik David Moyes eredményeit. Az edző immár tíz éve irányítja a Evertont, ezalatt bebizonyította, hogy kevés pénzből is a Premier League élmezőnyében lehet tartani egy futballcsapatot, miközben játékosai az őszintesége és a korrektsége miatt istenítik.

Az Everton az 1980-as évek közepén nemcsak Angliában, hanem Európában is élcsapatnak számított, hatalmas csatákat vívott a városi rivális Liverpoollal, és 1985-ben bajnokságon kívül a KEK-et is megnyerte. A BEK-ben azonban nem indulhatott el az angol csapatokat a Heysel-tragédia után sújtó eltiltás miatt, és bár a következő szezonban ezüstérmes, majd egy évre rá megint bajnok lett, az 1990-es évek elején már csak erős középcsapat volt - majd még hátrébb csúszott a tabellán. 1995-ben még összejött egy FA-kupa-győzelem, de eközben többször is a kiesés ellen küzdött a bajnokságban, és volt, hogy csak az utolsó fordulóban menekült meg.

Amikor a klubvezetés 2002. március 14-én szerződtette Moyest, akkor maguk a szurkolók sem tudták, hogy mit várhatnak tőle. A skót tréner futballistaként főleg az alacsonyabb osztályokban, illetve hazája élvonalában játszott (a Dunfermline-ban Kozma István is a csapattársa volt), edzői karrierjét pedig a Preston North Endnél kezdte, amelyet felvitt ugyan a harmadosztályból a másodikba, sőt, a Premier League-hez is közel jutott (a csapat osztályozót játszhatott), de ez nem számított túl nagy rutinnak. Moyes azonban már a bemutatkozó sajtótájékoztatón belopta magát a drukkerek szívébe, amikor kijelentette: "Liverpoolban az utcán az emberek többsége az Everton szurkolója, én az emberek klubjához írtam alá".

Háromszor volt az év edzője

Mindez persze kevés lett volna ahhoz, hogy Moyes tíz évig maradjon, ha nem jönnek az eredmények. Első teljes szezonjában a csapat a hetedik helyen végzett, ami azért volt nagy szó, mert azt megelőzően az Everton a Premier League-ben csak egyszer tudta beverekedni magát az első tízbe. A második idény nem sikerült ilyen jól, a liverpooliak majdnem kiestek a legjobbak közül, majd a klub megvált egyik legjobbjától, a még mindig tinédzser Wayne Rooneytól. Nem csoda, hogy sokan azt gondolták, az Everton nem fogja megúszni a kiesést, de éppen az ellenkezője történt: hatalmas meglepetésre a negyedik helyet szerezte meg, megelőzve a Liverpoolt.

Az elmúlt évtizedben az Everton volt az egyetlen klub, amelyik komolyabb befektetés és nagybevásárlás nélkül is be tudta verekedni magát az első négybe a Premier League-ben, és bár ezt azóta sem sikerült megismételni, de évről évre bizonyította, hogy pénz nélkül is folyamatosan ott lehet maradni az élmezőnyben. Az egyesület 2007-ben a hatodik, aztán kétszer az ötödik helyet szerezte meg, amit egy nyolcadik és egy hetedik pozíció követett, miközben nem adott ki csillagászati összegeket sztárjátékosokért. Éppen ellenkezőleg: az elmúlt három szezonban egyaránt pozitív mérleggel zárta az átigazolási időszakot.

Moyest nyolc alkalommal választották meg a hónap edzőjének a Premier League-ben (ennél többször csak Ferguson és Wenger kapta meg az elismerést), az Angol Ligaedzők Szövetsége (LMA) pedig háromszor adta neki az év legjobb trénerének járó trófeát: 2003-ban, 2005-ben és 2009-ben.

A korrekt és hiteles szakember

Az Everton nem játszik látványos futballt, azonban a drukkerek biztosak lehetnek benne, hogy a játékosok minden meccsen a maximumot nyújtják. A csapat rendkívül szervezett és fegyelmezett, vagyis olyan, mint maga az edző.

A klub egykori játékosa, Lee Carsley így emlékezett vissza Moyes első tréningjére: "Rögtön tisztázta minden játékossal, hogy ha megkapja a kellő tiszteletet, akkor azt ő is viszonozni fogja. Moyes egyik legnagyobb erőssége az, ahogyan a focistákkal bánik: mindig őszinte és hiteles" - mondta a középpályás, aki 2002 és 2008 között 166 bajnokin szerepelt az együttesben. Egy másik volt Everton-játékos, Steve Watson pedig így fogalmazott: "Vérbeli futballedzőként szerintem senki sem dolgozik jobban Moyesnál. Egyetlen trénerre sem emlékszem, akinek ne lett volna kedvence, kivéve őt, aki mindig korrekt módon állította össze a csapatot. Nagyon keményen dolgozik, emlékszem, az első idényében mindent ő csinált, a bemelegítéstől kezdve a rehabilitációs tréningekig".

Maga Moyes így emlékezett a kezdetekre. "Az első mérkőzés előtt aludni sem tudtam, de végül úgy döntöttem, hogy én fogom vezetni a meccs előtti bemelegítést. A Premier League vezetőedzői ezt nem szokták, meghagyják az asszisztensüknek, de én éveken keresztül ragaszkodtam hozzá". A húzás bejött, hiszen első találkozóját az Everton kispadján úgy nyerte meg a Fulham ellen 2-1-re, hogy a csapat már a 30. másodpercben vezetést szerzett.

Egyedül az bántja, hogy nem sikerült semmilyen trófeát nyernie. "Kicsit szégyellem is magam, hogy ünneplik ezt a tíz évet, hiszen semmilyen címet nem tudok felmutatni. De remélem, az emberek látják, hogy a klub folyamatosan fejlődik, és versenyképes marad" - jelentette ki a Daily Telegraph-nak.

Irányítása alatt az Everton egyszer került nagyon közel valamilyen címhez: 2009-ben döntőt játszhatott az FA-kupában, és már az első percben vezetést szerzett, de végül 2-1-re kikapott a Chelsea-től. A mostani idényben is még ott van a legjobb nyolc között, és a hét végén hazai pályán fogadja a Sunderlandet az elődöntőbe kerülésért.

www.global-soccer.eu