Vágólapra másolva!

Irigység vagy öröm kíséri a Fradinak beígért állami segítséget?

2011. november 10. 21:00

Az önkormányzati támogatások miatt eddig sem lehetett egyenlő feltételekről beszélni a magyar fociban, magántőkéből pedig egyetlen stadion sem épülne fel Magyarországon, állítják az NB I-es klubtulajdonosok, akiknek arról kérdeztük a véleményét, hogy a kormány a Debrecen után a Ferencvárosnak is építene egy arénát. Van, aki szerint a döntés hátrányba hozza a többi csapatot, más a világos és hosszú távú koncepciót hiányolja a döntés mögül, egy szakértő szerint viszont a nemzetközi eredményességhez akár a bajnokság kárára is fel kell borítani a hazai versenyegyensúlyt.

"A Ferencváros veszteséget veszteségre halmoz, és magának sincs ereje tovább a Fradit fenntartani. Egyébként szinte mindegyik első osztályú magyar klub stadionja állami vagy önkormányzati tulajdonban van, és az adott futballklub kezeli" - mondta az [origo]-nak adott interjúban Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos, aki szerint Magyarországon a gazdaság és a foci sem tart ott, hogy magántőkéből egy stadiont fel lehetne építeni, mint Németországban vagy Angliában. Ha sikerül visszavásárolni Kevin McCabe-től a telket, akkor Fürjes szerint logikus lépés lenne, ha feldarabolnák, és az értéktelenebb, Gyáli út felőli részére építenék a stadiont, a jelenlegi aréna helyét, az Üllői út és a Könyves Kálmán körút sarkán lévő telket pedig értékesítenék.

Kíváncsiak voltunk, mit szól az állami szerepvállaláshoz a többi NB I-es klub tulajdonosa és sportgazdaságban járatos szakértők. Azt gondolják-e, hogy a Debrecen és a Ferencváros stadionjának állami felépítésével hátrányba kerülnek azok, akik jórészt a saját pénzükből finanszírozzák a klubjukat, vagy pedig úgy vélik, minden támogatás jól jön, amely valamilyen formában a sportágba érkezik?

Állami segítség vagy romhalmaz?

George F. Hemingway, a Budapest Honvéd tulajdonosa - aki az NB I-es klubtulajdonosok bizottságának elnöki posztját is betölti - az utóbbi véleményt képviseli. Azt mondta, szerinte csak állami segítséggel épülhetnek ma Magyarországon stadionok, és nem szúrja a szemét, ha más NB I-es klubok kapnak új létesítményt. "Én maximálisan támogatom továbbra is a stadionok építését akkor is, ha nem az én klubomnak épülnek. Magánpénzekből nemigen fog mostanában stadion épülni, ezért vagy besegít az állam, vagy továbbra is romhalmazokban játsszuk ezt a gyönyörű játékot" - mondta Hemingway, aki 2006-os szerepvállalása óta egymilliárd forintot fordított a Bozsik-stadion felújítására, a pályákra és az ott felépített épületekre.

Az új Fradi-stadion a Gyáli út felé (jobbra) eltolva épülne fel, a székház maradhatna a helyén

Matyi Dezső, a Pécsi MFC tulajdonosa szerint nem kérdés, hogy a magyar futball egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező klubjának, a Ferencvárosnak fel kell építeni egy hozzá illő stadiont. "Ugyanakkor ismerjük a magyar gazdaság helyzetét, amely nem teszi lehetővé, hogy magántőkéből épüljenek stadionok. Egyébként is, ahol komoly stadion van, szinte mindenhova az állam építette, de remélhetőleg rövidesen vidéken is elkezd majd építkezni" - mondta Matyi.

Markovits László, a Vasas Sport Club nevében, mint a Vasas Futball Kft. egyszázalékos kisebbségi tulajdonosa kérdésünkre elmondta, hogy sportvezetőként szintén örül neki, ha egy sportingatlan építéséről vagy felújításáról hall, de szerinte felmerül a kérdés, hogy ezek a beruházások "milyen elfogadott, hosszú távú állami sportkoncepció mentén történnek, és mennyire kell hogy prioritást élvezzenek a jelenlegi sportingatlan-beruházások terén."

Nagy Ferenc, a ZTE FC tulajdonosa szerint abban az esetben fellendítheti a stadionok építése a magyar labdarúgást, ha irányított támogatással minden klubot sikerül egy bizonyos szintig megerősíteni, az viszont versenyhátrányt és egyenlőtlenséget teremthet, ha az állam csak egyes kluboknak épít stadiont.

Egyetértett a ZTE tulajdonosával Dénes Ferenc sportközgazdász, aki szerint "ugyanazokkal a feltételekkel kell kezelni minden klubot, de ehhez világosnak kell lenniük az elveknek." Ha például a Vasas úgy gondolná, hogy szintén bejelentkezik egy stadionért, és megfelel ugyanazoknak a lefektetett kritériumoknak, mint például a Debrecen és a Ferencváros, akkor ehhez mérten kell cselekednie az államnak, azaz fel kell húznia oda is egy arénát.

Dénes szerint világszerte megfigyelhető az, hogy az állam egy-egy csapat segítségére siet, ha abból nem csak az adott klub profitál. "Az Egyesült Államoktól kezdve Kínán át Németországig mindenhol megfigyelhető, hogy a központi költségvetésben szerepel a sportlétesítmények fejlesztése, hiszen az államnak is érdeke, hogy fejlődjön egy város. Ugyanakkor azt nem tudom elképzelni, hogy a működtetésben is szerepet vállalna az állam Debrecenben vagy a Ferencvárosnál, mert közpénzekből nem szokás egy sportvállalat működtetését támogatni."

"Inkább személyes vagy pártérdekek dominálnak"

Kévés György építész szerint a debreceni és a ferencvárosi stadion felépítése is komoly kérdéseket vet fel. "Bizonyára a Fradi végét jelentené, ha most fognának bele az építkezésbe, hiszen nem lennének képesek fenntartani az új otthonukat az elhanyagolható nézőszám és az ismert anyagi helyzetük miatt" - mondta a Népszavának a Kossuth-, Ybl- és Prima Primissima-díjas építész, aki szerint hasonló a helyzet Debrecenben is.

A debreceni stadion 2010-ben készített látványterve

"Szakmai szemmel nézve a Loki létesítményének elhelyezése vízelvezetési problémákat vet fel, hiszen a pályát a földbe kell lesüllyeszteni azért, hogy az épület legmagasabb részei ne emelkedjenek a nagyerdei lombok fölé. Ebből azonnal kiderül, hogy itt jóval többről lesz szó, mint 15 milliárd forint." Kévés azt is furcsának találta, hogy az állam nem írt ki pályázatot, holott szerinte ez Európában bevett szokás. "Első lépésben helykijelölési tervpályázatot hirdetnek, ezután lehet meghívásos vagy nyílt pályázattal felkérni építészeket, kivitelezőket. Úgy tűnik, itt inkább személyes vagy pártérdekek dominálnak".

Az új stadionokkal jöhetnek a nemzetközi eredmények is?

Dr. Sterbenz Tamás, a Semmelweis Egyetem Sportmenedzsment és Rekreáció Tanszékének egyetemi docense szerint jó döntés az állam részéről, hogy épít egy-egy stadiont a Debrecennek és a Ferencvárosnak. "Egy létesítményfejlesztés ugyanis azt segítené elő, hogy nemzetközi szinten is versenyképesebb legyen a magyar sport. Ehhez azonban fel kell borítani a hazai versenyegyensúlyt, akár a magyar bajnokság kárára is."

Sterbenz úgy véli, a látványsportágakban, így például a labdarúgásban és a kosárlabdában is az NB I színvonala messze van még az európai középmezőnytől is. Szerinte megoldás lehet a problémára, ha lenne két-három tőkeerős klub, amely az európai kupákban rendszeresen képviselné Magyarországot. "Például Ukrajnában vagy Norvégiában is van mindig egy-egy kirakatcsapat, amely a foci BL-ben szerepel, de jó példa itthonról a veszprémi kézilabdacsapat is, amelynek az egész ország szokott szurkolni a Bajnokok Ligájában. Labdarúgásban azonban a magyar piaci viszonyokból lehetetlen egy tőkeerős klubot működtetni, ezért kell az állami segítség."

Markovits László ezzel szemben bízik abban, hogy az állami sportvezetés nem fog nagy aránytalanságokat teremteni a csapatok között. "Amennyiben nincsen egészségesen kezelve az állami támogatás, akkor természetesen okozhat versenyhátrányt, de nem hiszem, hogy ez lenne a cél. Egy dolgot el kell fogadni, hogy mindig lesznek az egyenlők között is még egyenlőbbek. Egy dolog nem működhet: ha valaki száz forintot kap, míg a másik hármat. Én bízom abban, hogy a jelenlegi sportvezetés ezeket az aránytalanságokat nem fogja megengedni, hiszen hosszú távon a magyar sportnak nem az az érdeke, hogy egy-egy sportegyesület az állami támogatásoknak köszönhetően tejben-vajban fürödjön, míg a többség a fennmaradásért vagy a megélhetésért küzd."

George F. Hemingway szerint eddig sem lehetett egyenlő feltételekről beszélni, hiszen a vidéki klubok általában komoly önkormányzati támogatásban részesülnek, amivel óriási előnyt élveznek. "De nem ennek a támogatásnak az irigylése vagy az eltörlése a megoldás, hanem ennek kiterjesztése a fővárosi klubokra is. Különben a valódi egyenlő feltételeket csak az fogja megteremteni, ha a nagyvállalatok szponzorációs és hirdetési partnernek tekintik a csapatokat, és hajlandóak megfelelően támogatni őket" - mondta Hemingway.

Hemingway örül neki, ha más kluboknak stadiont épít az állam

Több befektetőt hozhat a magyar fociba az állami szerepvállalás

A Honvéd-tulajdonos szerint az a veszély sem fenyeget, hogy a magyar futball potenciális befektetőit elriasztaná, ha az állam kiemelten támogat egy-egy rivális klubot.

"Akármilyen állami szerepvállalás jó hatással lehet a magyar labdarúgásba befektetni kívánó magánszemélyek vagy cégek döntéseire. Egyelőre nem látok semmilyen piaci versenyt a hazai fociban, ezért szerintem óriási pozitívum, ha a magyar kormány tudatná a versenyszféra képviselőivel is, hogy a magyar labdarúgás nemzeti ügy, és annak támogatása jó reklámhordozó lehet mind az emberek, mind a kormány felé."

Dénes Ferenc szerint sem tántoríthatja el a befektetőket, sőt a sportközgazdász szerint ha megépül a debreceni vagy a ferencvárosi stadion, akkor azok nyilván olyan létesítmények lesznek, amelyek kereskedelmi lehetőségeket teremtenek, ez pedig megmozgatja a befektetők fantáziáját. "Egy stadion egyébként is tele van élettel, a sportszórakoztatás a világ egyik vezető iparága lett, miért pont mi maradnánk ki ebből? A sport fontos része az életünknek, és ha engem kérdez, a kormány inkább a sportra és az egészségiparra költse a pénzemet."

A megépítése után a stadion fenntartása a legnehezebb

Az európai labdarúgó-stadionok fejlesztéséről tanulmányokat készítő KPMG üzleti tanácsadó cég menedzsere, Kozma Miklós szerint más országokban is megfigyelhető, hogy közpénzekből építenek stadionokat. "Főleg a mi régiónkban fordul elő az, hogy a kevésbé fejlett gazdaság miatt az állam is szerepet vállal a stadionfejlesztésben. Nem kell messze menni, a lengyel-ukrán közös rendezésű Európa-bajnokságra is sorra épülnek a stadionok, amelyeket - a nemzeti aréna kivételével - az Eb után egy-egy klub fog használni" - mondta az [origo]-nak a menedzser.

Kozma Miklós szerint az egyik legnagyobb kihívást ezeknek a stadionoknak a fenntartható működtetése jelenti, de megfelelő üzleti stratégiával nem lehetetlen vállalkozás, a legfontosabb, hogy valóban legyen egy ezt megalapozó, jól átgondolt üzleti terv.

"A korszerűbb megoldásoknak köszönhetően talán a közüzemi díjak kisebbek lesznek egy új stadionban, mint a régiben, de összességében költségesebb fenntartani. Én úgy tenném fel a kérdést, hogy mennyivel hoz több bevételt egy új stadion, mint egy régi. A létesítmény magától nem fog magától pénzt termelni, az a menedzsment dolga."

A lvovi stadion 30 ezer férőhelyes, az Eb után ukrán bajnokikat rendeznek benne

Az európai tapasztalatok szerint ma egy korszerű stadionban megfelelő kiegészítő szolgáltatások kellenek, így például egy nagyobb, korszerűbb VIP-létesítményben konferenciákat lehet szervezni, vagy más rendezvényeket lehet bevinni a stadionba, a meccseken megfelelő éttermeket, bárokat, büféket kell üzemeltetni, ahhoz mérten, hogy ki a célközönség. A vállalati ügyfélkör kiszolgálása rejti az egyik legnagyobb lehetőséget a bevételek növelésére a jelenlegi működéshez képest.

"Ne csak a gazdag emberek férjenek be a stadionba, gondolni kell a törzsszurkolókra is, akiknek kevesebb a pénzük, nekik lehet olcsóbban adni a bérleteket, esetleg a bajnokikon kialakíthatnak olcsóbb állóhelyeket a nézőtéren, mint Németországban, ahol az UEFA előírásainak megfelelően a nemzetközi kupameccsekre ezeket a szektorokat ülőhelyekké tudják átépíteni. A törzsszurkolóknál például másmilyen büfét kell felállítani, mint, mondjuk, a családi szektorban. A gyerek nem feltétlenül a foci miatt jön ki a meccsre, ezért figyelni kell arra, hogy ne unatkozzon, tehát legyenek olyan termékek a büfében és a shopban, amelyek kielégítik az igényeit. Emellett fontos, hogy könnyen megközelíthető és elhagyható legyen az aréna, mert a gyerekek nem szeretnek sorban állni. A mellékhelyiséget is takarítani kell, nemcsak a meccs előtt, hanem a meccs alatt is. A családok megszólításában és kiszolgálásában ilyen apró részletek nagyon fontosak."

Kozma szerint egy - a pontosan azonosított szurkolói csoportokra és az igényeik kiszolgálására épülő - üzleti terv, illetve annak megvalósítása meghatározó abban, hogy mennyien látogatnak ki egy-egy meccsre, és úgy véli, hogy okos üzletpolitikával akár a jelenlegi kétszeresére is nőhet az átlagos nézőszám egy új stadionban, ez pedig átgondolt üzletfejlesztéssel hosszabb távon már elegendő lehet ahhoz, hogy a klub fenntartson egy korszerűbb arénát.