Az MTK adósa a Milannak is lóg

Remek üzletnek tűnt múlt nyáron, hogy az MTK eladta Pintér Ádámot a Real Zaragozának, csakhogy a spanyol klub azóta sem fizette ki a vételár nagy részét. A Zaragoza nem csak a budapestieknek tartozik, súlyos adósságai ellenére mégis elindulhatott a Primera Divisiónban, ahol a csapatok gyakorlatilag következmények nélkül halmozhatnak fel jelentős tartozást.

A magyar bajnokságban az indulás egyik feltétele, hogy az adott egyesület megkapja a professzionális licencet, amelyet az MLSZ egy független testülete ítél oda. Az eljárás során több szempontból is vizsgálják, hogy a klub alkalmas-e az élvonalban való részvételre, többek között azt is nézik, hogy tudja-e finanszírozni a bajnokságban való szereplést, van-e tartozása. Ha egy klubnak adóssága van, elméletileg nem kap rajtengedélyt. A szigorúnak tűnő követelményrendszerben természetesen vannak kiskapuk, mint az a magyar labdarúgás elmúlt időszakában többször is kiderült, de alaphelyzetben ha valaki nem tartja be a szabályokat, akkor pontlevonással vagy akár kizárással is lehet szankcionálni.

Tartoznak fűnek-fának

Ehhez képest meglepő az a kijelentés, amelyet a napokban az MTK vezetője, Domonyai László tett, aki elmondta: a spanyol Real Zaragoza összesen 330 millió forintnyi összeggel tartozik a kék-fehéreknek. Az MTK tavaly nyáron adta el a válogatott Pintér Ádámot, mégpedig az átigazolásokkal foglalkozó nemzetközi honlap, a transfermarkt szerint 1,2 millió euróért. A zaragozaiak azonban még mindig nem fizették ki a teljes összeget, más kérdés, hogy a Hungária körúton ezen nem lett volna szabad meglepődni, hiszen a Zaragoza anyagilag pocsék helyzetben van, és nem csak a budapesti egyesületnek tartozik.

A klub adóssága jelenleg több, mint százmillió euró (egyes források 110, mások 134 euróra becsülik), amelyből több, mint 13 milliót mostani, illetve korábbi futballistáinak a fizetése tesz ki. De tartozik az egyesület különböző cégeknek, magánszemélyeknek, a Spanyol Labdarúgó Szövetségnek (RFEF), a Spanyol Labdarúgó Ligának (LFP) és más kluboknak is. Az egyik helyi napilap még a nyáron részletes listát közölt arról, hogy a Zaragoza kiknek is az adósa, amelyből kiderül, hogy az MTK által követelt egymillió euró szinte semmiség ahhoz képest, amit a zaragozaiak más csapatoknak nem fizettek ki. Csak átigazolási összegekből az aragóniaiak több, mint 30 millió euróval tartoznak: a Sahtar Donyeck 12, az AC Milan 6, a Getafe 2,8, a Deportivo pedig 1,4 millió eurót nem kapott meg tőlük.

Hat élvonalbeli klub csődeljárás alatt

Ennek ellenére a Zaragoza indulhatott a Primera Divisiónban, sőt a nyáron még erősíteni is tudott, többek között szerződtette a Benfica kapusát, Robertót, akinek a vételára 8,6 millió euró volt. Ez azért már sokaknál kiverte a biztosítékot, többek között a klub saját futballistáinál is, akik még mindig várnak a fizetésük nagy részére, ám mint kiderült, a transzferdíjból csak 86 ezer eurót fizettek ki: az összeg többi részét egy befektetési társaság vállalta, amelyek élén a klub egyik fő tulajdonosa, Agapito Iglesias áll. Roberto játékjoga tehát gyakorlatilag egy cégnél van, nem a Zaragozánál: ez a gyakorlat Angliában például nem megengedett a Tévez-ügy óta, Spanyolországban vagy Portugáliában viszont egyáltalán nem tilos.

Javier Aguirre, a Zaragoza gondterhelt edzője

A Zaragoza helyzete abból a szempontból sem egyedi, hogy Spanyolországban több csapat is jelentős adóssággal küzd (az újonc Real Betis tartozása például 85 millió euró, amelynek nagy részét a kifizetetlen átigazolási díjak teszik ki), amelynek során csődöt kért maga ellen. Az első ilyen egyesület még 2004-ben a Las Palmas volt, az azóta eltelt hét évben további 21 követte a példáját, jelenleg pedig hat első osztályú csapat van ebben a helyzetben: a Zaragozán és a Betisen kívül a Granada, a Rayo Vallecano, a Racing Santander és a Mallorca. A jelenlegi szabályok értelmében azonban ez egyáltalán nem akadálya annak, hogy szerepelhessenek a legjobbak között: a csődeljárás kérése semmiféle szankciót nem von maga után, sőt a folyamat teszi lehetővé, hogy az adott klub annak ellenére is indulhasson a bajnokságban, hogy sokaknak tartozik.

Változás egyelőre nincs

A spanyol egyesületek akármekkora adósságba verhetik magukat, teljesen felelőtlenül is költekezhetnek (a zaragozai példánál maradva: a 2009-2010-es évadban az egyesület bevétele 35 millió euró volt, míg csak a játékosok bérköltsége 40 milliót tett ki), hazai porondon ennek nincsen semmiféle következménye. Nemzetközi szinten már más a helyzet: a Mallorca hiába végzett 2010-ben az ötödik helyen a tabellán, amivel kvalifikálta volna magát az Európa Ligába, az UEFA az anyagi problémák miatt nem engedélyezte, hogy a csapat elindulhasson. A spanyol labdarúgás vezetői számára viszont nem volt akadály, hogy a baleáriak ellen csődeljárás zajlik.

A helyzet viszont kezd tarthatatlanná válni. A barcelonai egyetem sportfinanszírozással foglalkozó professzora, José María Gay tanulmánya szerint a spanyol egyesületek összadóssága 2010 nyarán elérte a 3,43 milliárd eurót, amelyből 650 milliót a kifizetetlen adók jelentettek, 52,8 millióval pedig a focistáknak tartoznak. Ennek is volt következménye a labdarúgók sztrájkja, amely miatt az első forduló elmaradt Spanyolországban. Már a spanyol kormány is jelezte a ligának, illetve a labdarúgó-szövetségnek, hogy tenni kellene valamit, és azok a klubok, amelyek viszonylag rendezett gazdasági helyzetben vannak, szintén így érzik. "Komoly szankciókat kell bevezetni, és azokat keményen be is tartani. Különben mindig ugyanabba az ördögi körbe kerülünk bele" - jelentette ki az Osasuna ügyvezetője, José Gómez Castells. A pamplonai együttes egyike annak a négy csapatnak (a Barcelona, a Real Madrid és az Athletic Bilbao mellett), amely nem gazdasági társaságként, hanem ténylegesen sportegyesületként működik, a tagok (sociók) irányítása mellett.

Júniusban a spanyol sportminiszter, Albert Soler az RFEF közgyűlésén elmondta: "Elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor meg kell vizsgálnunk, hogy a spanyol labdarúgásban jelenleg meglévő üzleti modell életképes-e. A kluboknak alkalmazkodniuk kell a kor követelményeihez, a futball sem immunis a gazdasági válságra." A liga júliusi közgyűlése előtt felmerült annak a lehetősége, hogy a szervezet létrehozzon egy független testületet, amelynek feladata a csapatok pénzügyi helyzetének a vizsgálata lenne, azóta azonban semmi hír nincsen a kezdeményezésről. Mindez persze valamennyire érthető, hiszen egy ilyen bizottság felállítását a ligában maguknak a kluboknak kellett volna megszavazniuk: és ahogy az angol mondás tartja, a pulykák nem szavaznak a karácsonyra.

www.global-soccer.eu