Nagyra nőtt kiscsapat és a magyarok mumusa vár a Lokira és a Győrre

A lehetőségekhez képest kedvező sorsolást kapott a DVSC-TEVA és a Győr is az Európa Liga playoff-körében, hiszen mindkét magyar gárda verhető ellenféllel találkozik. A debreceniekre váró Liteksz Lovecs és a győrieknek kisorsolt Dinamo Zagreb is Bajnokok Ligája selejtezőjéből érkezik, mindkettő esélyesként bukta el a párviadalát, vagyis az Európa Ligába való bejutás nagyon fontos lenne számukra.

Liteksz Lovecs: A volt birkózó üzletember klubja

A lovecsi gárda egészen az 1990-es évekig csak egyike volt a vidéki kiscsapatoknak Bulgáriában. Ugyan a klubot még 1921-ben alapították Hiszaria néven, de az évek során többször is nevet változtatott (1957 és 1979 között Karpacsev, ezt követően pedig Oszam) egyesület a másodosztálynál nem tudott feljebb kerülni.

1990-ben az egyik helyi cég vette pártfogásába, és innentől kezdve a vállalat nevének megfelelően LEKSZ FC-nek hívták a csapatot, amely 1994-ben végre megnyerte a második vonal küzdelmeit, és újoncként a tizedik helyet szerezte meg a bajnokságban. Ezt követően azonban a LEKSZ otthagyta a klubot, amely FC Lovecs néven esett ki a legjobbak közül 1996-ban.

Ekkor jött a váratlan fordulat, ugyanis az egyik helyi üzletember, Grisa Gancsev úgy döntött, hogy megvásárolja a klubot. Az 1962-es születésű Gancsev fiatal korábban maga is sportolt, igaz, nem futballozott, hanem birkózott, később pedig volt a Bolgár Birkózó-szövetség elnöke is. A kétdiplomás üzletember legsikeresebb cégéről, az olajiparban érdekelt Liteksz Commerce-ről nevezte el a csapatot, és első lépésként a teljes játékoskeretet lecserélte. A húzás bejött, hiszen a gárda előbb visszajutott a legjobbak közé, majd 1998-ban újoncként aranyérmes lett, sőt, a bajnoki címet egy évvel később megvédte.

A BL-selejtező kudarca edzőcserét hozott

A Liteksz (amely a 2000-es évek elején két szezonon keresztül ismét csak Lovecs néven szerepelt, hogy aztán visszavegye a főszponzort nevét) azóta is stabil élcsapat hazájában, egyszer sem végzett az ötödiknél rosszabb helyen, négyszer pedig a bolgár kupát is elhódította. Ennek megfelelően állandó résztvevője az európai sorozatoknak, igaz, mérsékelt sikerrel.

A legjobb eredményét a 2005-2006-os idényben érte el, amikor az UEFA-kupában bejutott a csoportkörbe, ahol a Grasshopper-Clubot, valamint a Dnipro Dnipropetrovszkot is megelőzte - végül a francia Strasbourg jelentette a végállomást. A lovecsiek a Kelet-Európában gyakori üzleti modellt követik, vagyis időnként igyekeznek jó pénzért értékesíteni legjobb játékosaikat. A legjobb üzletet még 2000-ben kötötték, amikor Radosztin Kisisevet 4,5 millió euróért vette meg a Chartlon Athletic, de tavaly nyáron a PSV Eindhoven 3,1 milliót fizetett Sztaniszlav Manolevért, 2006-ban a Köln 1,4 milliót adott Milivoje Novakovicért, 2007-ben pedig az Auxerre-nek egymillióért passzolták le Robert Popovot.

Forrás: AFP

A szlovénokkal a vébén szereplő Novakovic (balra) is játszott korábban a bolgároknál

A bajnoki cím tavalyi elhódítása után azonban igyekeztek együtt tartani a keretet annak érdekében, hogy a gárda bejuthasson a BL csoportkörébe, azonban ez nem sikerült: a szlovák Zsolna búcsúztatta a bolgárokat. Hogy ez mekkora csalódást jelentett, azt jól mutatja, hogy az idegenbeli 3-1-es vereséget követően menesztették a trénert, Angel Cservenkovot, aki tavaly szeptemberben került a kispadra - miután az előző edző, a volt szövetségi kapitány, Sztanimir Sztoilov lemondott az Európa Ligából való kiesést követően.

Brazil irányító és francia gólkirály

Cservenkov helyére a korábban a tartalékcsapatot irányító, Petko Petkovot nevezték ki, vagyis a Debrecen ellen ő készíti fel majd a gárdát, amely 12 pontos előnnyel nyerte meg a bajnokságot, a mostani szezont pedig egy 2-1-es győzelemmel kezdte. Az első fordulóban a Minyor Pernik ellen a győztes találatot a csapatkapitány Ivelin Popov szerezte, akit az előző idényben annak ellenére is a bajnokság legjobbjának választottak, hogy sérülése miatt csak 19 mérkőzésen szerepelt - ezeken viszont nyolc találatot ért el.

A 22 éves támadót a zsolnaiak ellen kiállították, így az első, Debrecen elleni találkozón biztosan nem játszhat. A csatársort így valószínűleg a Dinamo Bucurestitől kölcsönkapott román Florin Bratu, illetve az előző idényben bolgár gólkirályi címet szerzett francia Wilfried Niflore alkotja majd - utóbbi 2008 óta játszik Lovecsben. A légiósok között három brazil is található, akik közül a Zilina ellen csak a karmester Sandrinho volt kezdő. Ő már 2005 óta a Liteksz tagja, és bolgár állampolgársággal is rendelkezik.

Az ördöngösen cselező balszélső, Doka sérülés miatt hiányzott, a jobbszélső Tom pedig csak csere volt. A csapatban akad még bosnyák (a szélsőhátvéd Dzemal Berberovic) és szerb (a védekező középpályás Nebojsa Jelenkovic) játékos is, a hazaiak közül a tizenegyszeres válogatott balhátvédet, Petar Zanevet, illetve a két veteránt, a középhátvéd Ivajlo Petkovot és a csatár Szvetoszlav Todorovot érdemes kiemelni.

Forrás: AFP

Todorov 2005-ben még a Portsmouth játékosa volt

Előbbi 65, utóbbi 41 alkalommal húzta fel a címeres mezt; Todorov 2001 és 2009 között Angliában légióskodott, játszott a West Ham Unitedben, a Portsmouthban, a Wiganben és a Charltonban is.

Dinamo Zagreb: A horvát labdarúgás zászlóshajója

A zágrábi Dinamo kétségtelenül a horvát labdarúgás legsikeresebb egyesülete. A klubot 1903-ban hat diák hozta létre HASK néven, hét évvel később azonban már Gradjanski néven szerepeltek. Az 1923-ban kiírt, első jugoszláv bajnokságban is ezen a néven indult a csapat, meg is nyerte az aranyérmet, és innentől kezdve mindig a délszláv állam legjobbjai közé tartozott.

A második világháború előtt a Gradjanski hét bajnoki címet szerzett, 1940-ben és 1943-ban a magyar Bukovi Márton edzősége alatt, majd miután a kommunista hatalomátvételt követően Dinamo Zagreb névre keresztelték, tovább halmozta a sikereket, és 1958-ig bezárólag újabb három aranyérmet szerzett. Ezt követően a jugoszláv ligában 24 éven keresztül nem termett babér az egyesület számára, de a különböző kupasorozatokban remekelt a csapat.

A jugoszláv kupát ez idő alatt öt alkalommal hódította el, de ami még fontosabb, a nemzetközi porondon is helytállt. Már 1963-ban egészen a döntőig jutott a Vásárvárosok Kupájában (az elődöntőben éppen a Ferencvárost ütötte el a továbbjutástól), ám a fináléban a spanyol Valencia jobbnak bizonyult. Négy évvel később a Leeds United elleni, hazai 2-0-s győzelem után idegenben egy gól nélküli döntetlent harcolt ki a Dinamo, aminek köszönhetően a zágrábi csapatkapitány, Slaven Zambata emelhette magasba a trófeát. A mai napig ez a horvát labdarúgás egyetlen nemzetközi kupagyőzelme.

A következő bajnokcsapat, az 1982-es edzője már az a Miroslav Blazevic volt, akinek a neve összefonódott a Dinamo modernkori történelmével. Blazevic játékosként 1954 és 57 között focizott az együttesben, edzőként pedig először 1981-től 1983-ig, majd 1986 és 1987 között vezette a csapatot. Az önálló Horvátország létrejötte után hazatért, hogy az egyesület vezetőedzője és elnöke legyen egy személyben.

Forrás: AFP

Blazevic játékosként és edzőként is szolgálta a Dinamót

A klub ekkor már a HASK-Gradjanski nevet viselte, mivel politikai okokból jobbnak látták, hogy ha a korábbi rendszerre emlékeztető Dinamo nevet nem használják, majd 1992 februárjában az egyesület ismét változtatott, és Croatia titulussal szerepelt tovább. E két lépés egyébként nem nagyon nyerte el a szurkolók tetszését, akik valósággal tüntettek azért, hogy a gárda ismét a jól megszokott Dinamo néven játsszon.

A politika is közbeszólt

A sikerek azonban elhallgattatták a háborgókat, márpedig a Croatia Blazevic vezérletével 1993-ban bajnok lett, majd miután a népszerű Ciro átvette a válogatott irányítását, évről évre más mesterrel, de 1996 és 2000 között sorozatban öt aranyérmet gyűjtött be. Ez idő alatt volt a csapat edzője Zlatko Kranjcar (kétszer is), Otto Baric, Ilija Loncarevic és Osvaldo Ardiles is, azonban mindegyikük csak egy szezon erejéig. Ennek leginkább az volt az oka, hogy a klub vezetősége (na meg az államelnök, Franjo Tudjman) által hőn áhított nemzetközi kupasikerek elmaradtak.

A Bajnokok Ligájába először 1998-ban sikerült bejutnia a csapatnak, majd ezt a tettet a következő idényben megismételte, de a csoportkörből egyszer sem tudott továbbmenni, 2000 után pedig egy ideig a hazai sikerek is elmaradtak. Sokak szerint nem véletlen, hogy a klub éppen azt követően került válságba, hogy legbefolyásosabb drukkere, Tudjman elhunyt. A klub a politikus halála után 2000 elején döntött úgy, hogy visszaveszi a régi Dinamo nevet, majd különböző vizsgálatok kiderítették, hogy Tudjman regnálása idején a horvát kormány egyértelmű engedményeket tett a zágrábiak számára.

Mindennek köszönhetően az egyesület az anyagi csőd közelébe került, és már nem csak a sztárjátékosok távoztak, hanem mindenki igyekezett Nyugat-Európába szerződni. A Dinamo 2006 óta viszont ismét egyeduralkodó Horvátországban: az idei volt sorozatban az ötödik aranyérme.

Mindenki eladó!

Pedig a játékospolitika továbbra is a legértékesebb futballisták eladásáról szól. Az elmúlt esztendőkben olyan labdarúgókat tett pénzzé az egyesület, mint Luka Modric (2008-ban a Tottenham Hotspur 21 millió eurót adott érte), Eduardo (2007, Arsenal, 15 millió), Vedran Corluka (2007, Manchester City, 13 millió), Dejan Lovren (2009, Olympique Lyon, nyolcmillió) vagy Ognjen Vukojevic (2008, Dinamo Kijev, hatmillió). Az idei év sem volt kivétel, a nagy nyári távozó a csatár Mario Mandzukic volt, akit a Wolfsburg hétmillió euróért vett meg.

A támadó hiánya azonban a vártnál nagyobb érvágás, mert nélküle a Dinamo hatalmas meglepetésre nem tudta kiverni a BL selejtezőjében a moldáv Seriff Tiraspolt: mind a két mérkőzésen 1-1-es döntetlen született, és a tizenegyespárbajban a tiraspoliak bizonyultak jobbnak. Az együttes tehát megint lecsúszott a hőn áhított BL-ről, mint ahogyan 2000 óta mindig, viszont az Európa Liga csoportkörébe való bejutás kötelező feladatnak számít, hiszen a zágrábiak az elmúlt öt idényből négyszer eljutottak idáig.

A zágrábi gárdában több olyan rutinos focista is akad, aki hosszú légióskodás után tért vissza Horvátországba: a kapus Tomislav Butina, a két hátvéd, Igor Biscan (játszott a Liverpoolban), illetve Dario Simic (megfordult mind a két milánói sztárcsapatban), vagy a csatár Ante Rukavina (a nyáron a Panathinaikoszból igazolt haza) sorolható ide.

Forrás: AFP

Simic (balra) a Monacóból tért haza

Mellettük még a dél-amerikai kontingens érdemel említést: három brazil és három argentin is van a keretben. Közülük az argentin hátvéd, Leandro Cufré a legismertebb, ő 2006-ban a világbajnoki keretnek is tagja volt, és három topligában is játszott. A brazilok közül a jobbhátvéd Etto és a támadó középpályás Sammir horvát állampolgársággal is rendelkezik. A Dinamo egyébként egy időben szinte hazajárt Magyarországra, 1997 és 2004 között négyszer is találkozott magyar együttessel az európai kupákban (ebből háromszor az MTK-val), és mindannyiszor tovább is jutott.

www.global-soccer.eu