Megdicsőülés a szirénaszóban - Bede Ferenc visszatekint játékvezetői pályájára

Vágólapra másolva!

Karakteres szereplő búcsúzott szombaton a magyar futballtársadalomtól, a negyvenöt éves korhatár elérése miatt visszavonuló Bede Ferenc a paksi meccs elhalasztása miatt Kecskeméten vezette le utolsó, 271. NB I-es találkozóját. A civilben BKV-üzemmérnök bírót a Vasas vezetői egyszer majdnem meggyőzték, hogy tévedett, máskor önként fújt volna síp helyett szondába, tisztázandó az igaztalan vádakat. Miközben felidéztük eseménydús pályafutásának legemlékezetesebb mérkőzésit, Bede kijelentette: még a félprofizmustól is messze van a hazai bíráskodás, és a magyar demokrácia állapotáról is szólt.

- Rögtön az első bajnokiján, az 1993-as BVSC-Debrecenen a huszadik percben kiállította a hazaiak kapusát. Emlékszik még erre?
- A kiállítással, egyéb ítéletekkel kapcsolatban azt mondom: mindig a mérkőzéstől függ. Azon a meccsen a BVSC kapusa kifutott a tizenhatoson kívülre, kézzel játszotta meg a labdát, ezért állítottam ki. Akkor újdonság volt az a szabály, hogy ha tizenhatoson kívül nyilvánvaló gólhelyzetben szabálytalankodik a kapus, akkor egyből piros jár. A hazai csapatból állítottam ki, ez nekik biztos nem volt öröm, de néha ugye a hazai csapat ellen döntünk.

Tizennyolc év alatt 271 NB I-es mérkőzést vezetett
(Nézze meg Bede Ferenc utolsó meccsét képekben!)

- A második meccsén, a Sopron-Békéscsabán két tizenegyest adott a vendégeknek. Elég bátran kezdte a pályafutását.
- Ez sokkal érdekesebb, mint az első eset. Nagy szerencsém volt, mert már volt tévés összefoglaló, akkoriban ment az elhíresült "A bírónak nincs videója" rovat. A mérkőzésen jelenlevő ellenőr még számon is kérte: "Ferikém, hogy gondolod, hogy a hazai csapat ellen két tizenegyest adsz?" Szerencsére a felvételekből egyértelmű volt, hogy két jogos tizenegyes volt. Nekem, mint fiatal játékvezetőnek ez sokat számított, mert a jelentés alapján akár el is tilthattak volna. Így viszont azt is mondhatnám, hogy megdicsőülve jöttem ki az esetből, pedig a meccs után szirénázó rendőrautók kíséretében hagytuk el a helyszínt.

- Későbbi pályája során jó néhány paprikás meccse volt piros lapokkal, tizenegyesekkel, ugyanakkor a sportnapilap többször az év játékvezetőjének választotta. Mivel magyarázza az ellentmondást?
- Nem tartom én ezt ellentmondásnak. Hogy mennyi piros lap vagy büntető születik, nem a játékvezető dönti el, hanem adja magát. Előfordulhat olyan szituáció, mikor a hazai csapat ellen kell dönteni. Ilyenkor felforrósodhat a hangulat a nézőtéren, ami átragadhat a játéktérre is. Egy hosszú pályafutás alatt minden játékvezetőnek akadnak könnyebb és nehezebb meccsei, ezért nincs összefüggésben a parázs meccsekkel, hogy megválasztják-e az év bírójának, vagy sem.

- Most novemberben, a Győr-Videoton meccsen három pirosat osztott ki, az egyik fehérvári védő, Vaskó Tamás pedig felháborítónak nevezte a tevékenységét. Az ilyen bírálatokat hogyan kezelte?
- Általában egy meccs után a játékosok szabadon nyilatkozhatnak, a bíró ritkábban ragad telefont, egy időben még szabály is volt rá, hogy nem nyilatkozhatunk a meccsről. Ez tipikusan olyan eset volt, amikor a tévéfelvételen nem látszott, hogy a könyökével tolta a labdát a játékostársa felé. Abból a kameraállásából ezt nem lehetett látni, én viszont olyan szögben álltam, ahonnan ezt jól láttam.

- Ilyen esetekben akkor nem vennék sok hasznát a videobírónak, pedig úgy tudjuk, ön nem ellenzi a bevezetését.
- Éppen egy hete volt egy Kaposvár-Győr meccs, középen volt egy szerelés. A riporter felkiáltott, hogy a játékos egyértelműen a labdát rúgta el! Igen ám, de a másik oldali felvételen látszott, hogy mielőtt a labdához ért a játékos, az ellenfél lábát is elvitte a szerelő láb. Ez is bizonyítja: minél több kamerával adnak egy meccset, annál nagyobb az esély a helyes döntésre. A videobíróról azt gondolom, az évek múlásával a technika jobban előtérbe kerül a futballban is, csak még nem lehet tudni, milyen módon alkalmazzák majd. Pár éve még az is elképzelhetetlen volt, hogy egymással kommunikáljanak a játékvezetők és a segítőik. A nagy kérdés, hogyan vetik majd be a technikát a gyakorlatban. Mikor veszik elő, lesnél, reklamálásnál, mindennél?

Szabadrúgás a Kecskemét (lilában) javára

- Puhl Sándorról egyszer azt mondta: "Nem voltam a kedvence: nem bántott soha, de jó lett volna, ha a nemzetközi pályafutásom elején jobban támogat." Pontosan milyen esetekre gondolt?
- A játékvezető akkor lehet sikeres, ha a saját szövetsége támogatja, hiszen ez a sportág is a kiválasztódáson alapul. Ha annyira nem támogatják, akkor nem lehet annyira sikeres. Erről azonban most nem szeretnék többet mondani, ennek a kifejtése egy másik cikk témája lenne.

- A mostani idény hatodik fordulójában három tizenegyest és két piros lapot adott a Vasas-Kaposváron. Meg lehetett volna fékezni a meccs elején az indulatokat?
- Ez megint érdekes, mert itt a Vasas csapatvezetői és játékosai nehezményezték az első büntetőt, amit korán (a 13. percben - a szerk.) adtam meg. Már majdnem én is elhittem, hogy igazuk van, annyira győzködtek. Otthon aztán megnéztem a felvételeket, és a büntető jogos volt. Sáros, esős meccs volt, mély talajon, ilyen körülmények között a nagyobb termetű játékosok lomhábbaknak tűnnek. Azon a meccsen a Kaposvár csatársora mozgékonyabb volt a Vasas védőinél, azt pedig tudjuk, hogy a csúszós, mély talajon az alacsonyabb súlypontú játékosok előnyben vannak cselezéskor.

- Lehet nyomást gyakorolni a bírókra hasonló reklamációkkal?
- A presszió sosem véletlenül van, hanem azért, hogy a játékvezető megzavarodjon. Ez lehet taktika is egy csapat részéről. Ugyanakkor, ahogy a csapatnak van taktikája, van a játékvezetőnek is.

- Pár nappal a visszavonulása előtt tartalékbíró volt a Braga-Arsenal BL-meccsen, amely után Arséne Wenger, a vendégek edzője számon kért Kassai Viktoron egy büntetőt. Mit gondol az ügyről?
- Ez azért nem szerencsés kérdés, mert bírálnom kellene valakit a válaszomban, ezt pedig semmiképpen nem szeretném.

- A legrosszabb emléke talán az a tíz évvel ezelőtti Újpest-Dunaferr lehet, amely félbeszakadt, miután megdobták a partjelzőt.
- Ritkán szakad félbe egy meccs, ez nálunk, az NB I-ben sem sűrű. Általában én jó döntéseket hoztam, de az soha nem jó, ha az ember részese egy félbeszakadt meccsnek.

- A lilákkal egyébként sem volt szerencséje, egy MTK elleni meccs után megütötte egy Újpest-drukker. Nem gondolkodott el akkor azon, hogy mi szüksége van erre?
- Olyan kritikus meccs volt, ahol hála istennek szakmai hibát nem követtem el, mert mindig ott kezdődik a csűrés-csavarás, ha azt mondják: nem lett volna balhé, ha akkor, ott a játékvezető nem úgy dönt. A mi demokráciánk a rendszerváltás óta olyan irányba halad, ahol az emberek azt gondolják, hogy mindent megtehetnek. Olyan törvényi szabályozás kellene, amelyben az ilyeneket meg lehet akadályozni. Minden botrány után azt mondtuk: ez az utolsó csepp a pohárban, de hogy mégis mi változott, azt döntse el mindenki maga.

- Lett következménye annak az esetnek?
- A szurkolónak, aki berohant a pályára, volt már priusza, kapott végül valamilyen büntetést, de én erről semmilyen hivatalos értesítést nem kaptam. De nem gondoltam arra, hogy abbahagyjam a bíráskodást, az ember sok év alatt megedződik.

- Idén májusban a ZTE-Honvéd (0-1) után a hazaiak szondát próbáltak az orra alá dugni, hazafelé pedig bement a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságra. Mi célból tette ezt?
- Elég furcsa történet ez. Lehet mondani, hogy a játékvezető hibázik, pláne, ha sok meccse van. De ilyet kitalálni egy emberről, akiről köztudott, hogy nem iszik alkoholt, elég nagy vakmerőség, vagy butaság.

- Feljelentést tett?
- Nem. Bele akartam fújni egy szondába, hogy mindenki lássa: nem fogyasztottam alkoholt. Aztán megtudtam, hogy jogállamban saját maga ellen nem kezdeményezhet az ember ilyen eljárást.

- Azért kellemes meglepetés is érhette: egy Fradi-szurkolói fórumon azt írták, idén ön az egyetlen bíró, aki korrektül vezetett nekik.
- Ezek a megnyilvánulások mindig az eredményekkel vannak összefüggésben: ha a csapat nyer, akkor a bíró mindig jó. Volt másmilyen is a csapat statisztikája, akkor más volt a vélemény is.

- Mivel foglalkozik civilben?
- Évtizedek óta a BKV-nál dolgozom üzemmérnökként. Mivel Magyarországon nincs profi játékvezetés, mindenkinek van foglalkozása. Ez is egy érdekes kérdés: a focisták és az edzők profik, csak a játékvezetők az amatőr részei egy meccsnek, akiknek munka mellett kell készülniük.

Az utolsó meccs után a játékvezetői öltözőben Vámos Tibor partjelzővel

- Ön fellépett ez ellen? Szeretett volna profi bíráskodást?
- Erről még csak gondolatkísérlet szintjén sem volt szó, mert még a félprofizmustól is messze vagyunk. Előbb idáig kellene eljutni a játékvezetők tiszteletdíjának megemelésével, ami által elvárható lenne, hogy jobban tudjon a munkájára koncentrálni. Az elmúlt tíz évben alig emelkedett a játékvezetői díj, míg az élet közben azért kicsit megváltozott. Minden csapattól azt halljuk, a játékvezetők ítélete életekről, sorsokról, egzisztenciákról dönt. Az elvárások tehát már-már egy videót meghaladó tökéletességet fogalmaznak meg a bírókkal szemben, miközben Magyarországon az egyik legalacsonyabb a tiszteletdíj egész Európában (66 ezer forint/meccs - a szerk.). Legalább annyit el kellene érni, hogy adott esetben meccsnapon ne kelljen dolgoznia a játékvezetőknek.

- Ha nem lenne korhatár, folytatná még a bíráskodást?
- Ha csak rajtam múlna, folytatnám.