Vágólapra másolva!
Szeretné egyszer hátradőlve, feladatok nélkül nézni a mérkőzéseket a hetvenöt éves Subert Andrásné, aki több mint negyedszázada tölti be az elnöki posztot a Szalaszend focicsapatánál.  Volt idő, mikor traktorral járt idegenbeli meccsekre a csapat, melynek pályáját az állatokat tartó falubeliek kaszálták. Mára kistérségi busz és fűnyíró van helyettük, Kati néni viszont maradt a megye II-es együttes élén, és még azt is magára vállalta, hogy uzsonnát készít a játékosainak.

"Pedagógus voltam, sokat jártunk a gyerekekkel versenyekre, amik jól sikerültek. Benne maradtam a sportban, 1969-től gazdasági igazgatóként dolgoztam a Szalaszendnél, majd 84-től én lettem az elnök" - mesél a kezdetekről Subert Andrásné, akit mindenki csak Kati néninek hív.

"Többnyire atlétikai versenyeken indultunk, de kerékpárversenyen és KRESZ-vetélkedőn is jártunk még az MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) idejében. Aztán az iskolából kikerült gyerekeket nem engedtük ki a kezünkből, így alakult ki akkoriban a csapat. Az edzők a faluból kerültek ki, nem a pedagógusok köréből, mert a tantestületben kevés férfi volt, őket meg nem érdekelte a sport" - magyarázza az elnöknő.

Kati néni így összesen 41 éve dolgozik társadalmi munkában a futballban, csapatával a borsodi megye II és a járási bajnokság közt ingázik: először 84-ben kerültek fel a megye II-be, majd a kilencvenes években néhány szezonra, jelenleg pedig már három éve ezen a szinten játszanak.

Aki szívvel-lélekkel csinálja

A hetvenöt éves elnökasszony feladatai közé tartozik az orvosi engedélyek, az igazolások kezelése, a játékvezetők, rendezők fogadása, az adóbevallás elkészítése és a pálya rendben tartása, de ezeken túl is mindent elkövet, hogy a focistáknak csak a játékra kelljen koncentrálniuk: "Magamra vállaltam, hogy uzsonnát készítek és üdítőt adok a fiúknak" - mondja.

Forrás: Mező László, a B-A-Z megyei Futball évkönyv szerkesztője
A szalaszendi ificsapat

"Aki szívvel-lélekkel akarja csinálni, annak elég sok feladatot ad ez a munka" - vallja Kati néni, aki ismert ugyan néhány kolléganőt, de egyikük sem elnökölt túl sokáig: "Hidasnémetiben volt egy, akit régebben tanítottam is, de ő csak egy-két évig bírta, talán a családja miatt, nem tudom. Abaújkéren és Csobádon is voltak női vezetők, nem tudom, velük mi van most. Az edzők úgy öt-hat évig bírják a strapát."

Subertnének legalább a játékosok közti konfliktusokkal nem kell törődnie, mint mondja, igyekeznek megbecsülni a focistákat, ezért ilyen gondok nincsenek a csapatnál.

Csapat edzések nélkül

Egyéb gond viszont akad, az együttes nem nagyon talál támogatót: "Csak a Polgármesteri Hivatal van, illetve az Arany Ászoktól kapunk valamit. Régebben az önkormányzat képviselőtestületének tagjai felajánlották az egy havi tiszteletdíjukat. A faluban egy vállalkozó van, de ő nem ad sportra."

A legfőbb probléma az, hogy nagyon kevesen vannak a helybeliek, ezért a felnőtt csapatba környékbelieket hívnak. A játékosoknak a munka az első, nem érnek rá focizni, így a nagycsapat edzés nélkül várja a bajnokikat, és az ifik is csak egyszer gyakorolnak egy héten.

Ennek ellenére Kati néninek sikerült már néhány tehetségesebb játékost elhappolni mások elől: "Kapnak pár forintkát, amikor idehozzuk őket, azon kívül csak jóindulatot és szeretetet."

Traktorral jártak, patakban fürödtek

Kati néni ma is naprakész sportvilág eseményeiben - elsősorban a kézilabdát szereti, aztán a vízilabdát és a Debrecen focimeccseit -, mindamellett szívesen emkékszik elnöki pályafutása néhány régebbi történetére is.

"Valamikor még traktorral mentünk a szomszéd falvakba, akár fújt, akár esett. Egyszer Abaújban voltunk traktorral, a győzelmünket nem tudták elviselni, de nem velünk volt problémájuk, hanem bíróval, neki is mentek. Mi felugrottunk a traktorra, aztán a játékvezető is, aki félt ott maradni, inkább hazajött velünk a földutakon. Ez a hetvenes évek elején történt, a hatvanas években pedig még nem volt öltözőnk, a játékosok a patakban mosakodtak meg a meccsek után."

Forrás: Mező László, a B-A-Z megyei Futball évkönyv szerkesztője
A szalaszendi felnőttcsapat

"Régen, akik tartottak állatokat, lekaszálták a füvet a pályán. Ma közmunkában lenyírják, csak szólnom kell a Polgármesteri Hivatalnál" - változások tehát vannak, ám ezek nem mindig kedvezőek.

Rasszista megnyilvánulások

A Szalaszendnek jelenleg sok roma játékosa van, a közelmúltban ez okozott is konfliktust: "Szeptemben elején Tokajban játszottunk, ahol rasszista bekiabálások miatt félbe kellett szakítani a meccset." A 150 néző előtt játszott találkozót a 67. percben állították meg, 3-0-s hazai vezetésnél. Szalaszendi részről senki nem nyilatkozott az esetről, a Tokaj edzője is csak annyit: "Gratulálok a csapatomnak."

"Más ilyen nem volt, a szurkolóink normálisan viselkednek, és a csapattagokkal sincs semmi probléma. Még jóval korábban, mikor feljutottunk a megye II-be, fair play-díjat is nyertünk" - teszi hozzá gyorsan Subertné.

Már régóta szeretné átadni a posztot másnak, mint mondja, mindenki csak a segítségét ajánlja fel, de a felelősséget nem vállalja. Családon belül sem megoldható az utódlás, Kati néni lánya Encsen él, az egyik unokája dolgozik, a másik egyetemista.

"A férjem van velünk, ő nem haragszik, amikor elmegyek, csak ha úgy jövök haza, hogy nem nyertünk. Olyankor megkapom a magamét" - avat be a családi szertartásba Kati néni, majd még sóhajtva hozzáteszi: "Szeretném már kívülről, nyugodtabban nézni a meccseket, úgy, hogy feladatom ne legyen."