Vágólapra másolva!
Többek között Tarlós István főpolgármester-jelölt is köszöntötte a szerdán 69 esztendős Albert Flóriánt a Nagy Béla Fradi Hagyományőrző Egyesület rendezvényén.

"Noha a számokat tekintve csak vizuálisan kerek évfordulót ünneplünk, Albert Flórián olyan egyéniség, akiből nincs több nemhogy a Ferencvárosban, de az egész az országban sem, elvégre ő az egyetlen aranylabdás magyar labdarúgó" - mondta köszöntőjében Takács Tibor, az egyesület elnöke.

Ezt követően Takács felkérte az ünnepelt Albertet, hogy nyújtsa át - egy, a zöld-fehér klub címerével ellátott üveg bor mellett - a tiszteletbeli tagsági kártyát a Fidesz és a KDNP főpolgármester-jelöltjének, aki maga kérte, hogy csatlakozhasson az egyesülethez.

"1959-ben, amikor a válogatott többek között Albert vezetésével legyőzte az NSZK-t 4-3-ra, akkor a fél életemet adtam volna, ha kezet foghatok vele. Ő az egyetlen labdarúgó az Aranycsapat után, aki befért volna a legendás együttesbe" - méltatta az 1967-ben aranylabdás futballistát Tarlós István, aki hangsúlyozta: nem politikusi mivoltában van jelen az ünnepségen, hanem mint elkötelezett Fradi-szurkoló.

Tarlós István egy hatalmas pezsgővel és egy könyvvel lepte meg Albertet, míg az egyesület egy 69-es számmal ellátott ferencvárosi mezt nyújtott át tiszteletbeli elnökének, majd egykori játékostársai és barátai - így többek között Fenyvesi Máté, Rákosi Gyula és Szűcs Lajos - köszöntötték az ünnepeltet.

A Nagy Béla Fradi Hagyományőrző Egyesület másfél éve jött létre, s ezt követően szinte azonnal megállapodást kötött Rieb Györggyel, az FTC akkori elnökével, valamint Berki Krisztiánnal, a labdarúgócsapatot működtető gazdasági társaság volt vezetőjével, hogy az egyesület múltjának ápolását a hagyományőrző egyesületre bízzák, amely a 2005-ben elhunyt Nagy Béla Fradi-krónikás hagyatékát is őrzi, ápolja.

Albert Flórián 1941. szeptember 15-én Hercegszántón született, első mérkőzését 1958. november 2-án a DVTK ellen játszotta a Fradi-színeiben, ezt még 536 találkozó követte. A Ferencváros első csapatánál eltöltött 1958 és 1974 közötti időszakban összesen 383 gólt szerzett.

Háromszor is a bajnokság legeredményesebb játékosának bizonyult: az 1959/60-as szezonban 27, az 1960/61-esben 21, 1965-ben pedig 27 találattal lett gólkirály. 1965-ben magasba emelhette az európai futball akkori legrangosabb trófeáját, a VVK-serleget. Négyszeres bajnok (1962, 1964, 1967, 1968), 1972-ben pedig tagja volt az MNK-t nyert csapatnak. Pályafutása legnagyobb elismerését 1967-ben kapta, amikor is Európa legjobb labdarúgójaként Aranylabdával jutalmazták.

75 alkalommal szerepelt a válogatottban, összesen 31 gólt szerzett. Két világbajnokságon szerepelt (1962, 1966), 1962-ben 5 góllal holtversenyben a torna gólkirálya lett. Tagja volt az 1960-as olimpián bronzérmet, illetve az 1964-es madridi Eb-n szintén 3. helyezést szerző magyar válogatottnak.

1968-ban Brazília, 1973-ben a Hamburg ellen szerepelt a világválogatottban, 1972-ben pedig a Dél-Amerika elleni találkozón az Európa-válogatott színeiben lépett pályára.