A mozdulat, amely csak egyszer sikerült

Az 1934-es vb-döntőben  a csehszlovákok sokáig lefocizták a pályáról a fáradt olaszokat, ám a házigazdának a hajrában egy olyan góllal sikerült egyenlítenie, amely szó szerint megismételhetetlen volt.

A találkozó magyar partjelzője, Ivancsics Mihály visszaemlékezései szerint a csehszlovákok megérdemelten szereztek vezetést Antonin Puc találatával, majd nem sokkal később Frantisek Svoboda révén kapufát is rúgtak. A 82. percben azonban Raimundo Orsi egy fantasztikus góllal egyenlített: a csatár keresztbe vezette a labdát a kapu előtt, ballal bemutatott egy lövőcselt, majd jobb külsővel védhetetlenül tekert a felső sarokba.

Néhány nappal később olasz fotósok arra kérték, hogy egy üres pályán ismételje meg a mozdulatot, hogy le tudják fényképezni, azonban Orsi hiába próbálkozott, kipihenten, ellenfelek nélkül képtelen volt ismét ugyanúgy eltalálni a labdát.

Bujkáló argentinok, apatikus címvédő

Az első, 1930-as világbajnokság sikerén felbuzdulva a második tornára már 32 ország jelentkezett, így selejtezőket kellett játszani, amelyen még a rendező Olaszország is részt vett.

A címvédő Uruguay viszont nem indult, Argentína pedig csak amatőrjeit küldte el, félve attól, hogy a legjobb játékosokat elcsábítják az európai klubok. A félelem nem volt alap nélküli, hiszen az olasz válogatottban több honosított argentin, úgynevezett oriundo is szerepelt.

Olaszország az Egyesült Államok magabiztos legyőzése után Spanyolországgal csak megismételt mérkőzésen, Ausztriával pedig csak hosszabbításban bírt, majd a döntő is csak ráadásban dőlt el Csehszlovákia ellen. A magyar válogatott a negyeddöntőben a világ élvonalába tartozó osztrákoktól kapott ki 2-1-re, amiben a korabeli jelentések szerint a bíró elfogultságának is szerepe volt.

Magyar-román kapcsolatok

A román válogatott mindössze egyetlen mérkőzést játszott a tornán, hiszen rögtön a nyolcaddöntőben 2-1-es vereséget szenvedett Csehszlovákiától. A románoknál két olyan futballista is szerepelt, aki később a magyar válogatottban is pályára lépett: Bodola Gyula 1940 és 1948 között 13 alkalommal húzta fel a címeres mezt, Kovács Miklós (a későbbi világhírű edző, Kovács István bátyja) pedig 1941-ben lett egyszeres magyar válogatott. A futballkapcsolat nem volt egyoldalú: a magyar vb-együttesből Avar István korábban a román válogatottban is pályára lépett.

Jelentkezési határidő: 1932. május 12., FIFA-kongresszus, Stockholm (Svédország).
Pályázók: Svédország, Olaszország.
Odaítélés időpontja: 1932. október 8., FIFA-kongresszus, Zürich (Svájc).
Nevezett országok száma: 32 (Európa 22, Dél-Amerika 4, Észak- és Közép-Amerika 4, Afrika 1, Ázsia 1).
Selejtező kezdete: 1933. június 11., Svédország-Észtország.
Selejtező vége: 1934. május 24., Egyesült Államok-Mexikó.
A torna időpontja: május 27.-június 10. (három nappal a nyitómérkőzés előtt még selejtezőt játszottak).
Helyszín: 8 város (8 stadion).
Legnagyobb hiányzók: A címvédő Uruguay, a brit válogatottak.
Hiányzó sztárok: Az Arsenal klasszis csatára, Cliff Bastin; a magyar keretből kihagyott Hungária-csatár, Cseh II László; az argentin bajnokságok történetének gólkirálya, Herminio Masantonio.
Legnagyobb meglepetés: Németország győzelme az esélyesebbnek tartott Ausztria ellen a bronzmeccsen.
Legnagyobb csalódás: Brazília már az első mérkőzésén sima vereséget szenvedett Spanyolországtól.
Edzők a háttérben: A német válogatott másodedzője az a Sepp Herberger volt, aki később 1936 és 1964 között szövetségi kapitányként dolgozott, és 1954-ben vébét nyert.
Fő- és mellékszereplők: A tornán 208 játékos lépett pályára, közülük 46-an szereztek gólt.
Nézőszerepre kárhoztatva: A csehszlovák keret tagja volt, de nem lépett pályára Kalocsay Géza, aki később magyar válogatott is lett, majd éveken keresztül dolgozott edzőként. A győztes olaszoknál az 59-szeres válogatott Umberto Caligaris is csak a kispadról nézte a meccseket.
A világbajnoki trófeát átadta: Benito Mussolini, Olaszország kormányfője.
Nézőszám: 405 ezer fő.
Átlagnézőszám: 23 823 fő.
Bevétel: 3 670 933 líra (193 207 dollár).
A vb álomcsapata: Zamora (spanyol) - Monzeglio (olasz), Quincoces (spanyol), Wagner (osztrák), Monti (olasz), Cilaurren (spanyol), Guaita (olasz), Meazza (olasz), Conen (német), Nejedly (csehszlovák), Orsi (olasz).
Legfiatalabb gólszerző: A német Edmund Conen mindössze 19 éves és 198 napos volt, amikor a Belgium elleni nyolcaddöntőben mesterhármast lőtt.
Extrák: Luis Monti 1930-ban még argentinként lett ezüstérmes, 1934-ben viszont már olasz válogatottként nyert világbajnoki címet.
Jubileumok: A világbajnokságok történetének 100. gólját vagy a svéd Sven Jonasson, vagy a csehszlovák Oldrich Nejedly érte el. A nyolcaddöntők egységes időpontban kezdődtek, és mindketten a 67. percben voltak eredményes.
Gólok: A tornán 70 találat született, ez mérkőzésenkénti 4,1-es átlagot jelent.

www.global-soccer.eu