Puskás is tagja a vébék álomcsapatának

Puskás Ferenc is helyet kapott a labdarúgó-világbajnokságok legnagyobb egyéniségeit felvonultató, Soccernet.com által összeállított álomcsapatban. Az 1954-ben világbajnoki ezüstérmet szerző magyar válogatottból csak Puskás került az együttesbe, aki mellett főleg régi idők legendái kaptak helyet Jasintól Maradonáig.

Az 1954-es svájci vébén a döntőig jutó, és ott az NSZK-tól 3-2-es vereséget szenvedő magyar válogatott csapatkapitánya, Puskás Ferenc is helyet kapott a labdarúgással foglalkozó Soccernet.com által összeállított világbajnoki álomcsapatban. Puskás ugyan kétségtelenül kiemelkedett még a zsenik sorát felvonultató Aranycsapatból is, azonban a világbajnokság nem az ő tornája volt.

Három mérkőzésen szerepelt, a csoporttalálkozók során előbb a Dél-Korea ellen 9-0-ra megnyert mérkőzésen rúgott két gólt, majd az NSZK elleni 8-3-as diadalból vette ki a részét egy találattal. Ezen a meccsen okozott neki súlyos sérülést Werner Liebrich, ami miatt Puskás csak a döntőben térhetett vissza. Itt pedig hiába rúgott gólt már a 6. percben, végül a németek nyertek 3-2-re (a lefújás előtt nem sokkal Puskás még szerzett egy szabályos gólt, amit les címén nem adott meg a játékvezető). Ugyanezen a világbajnokságon 11 góllal Kocsis Sándor lett a gólkirály.

Puskás miután 1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot, az 1962-es vébén a spanyol válogatott tagjaként vett részt, azonban a négy meccs egyikén sem sikerült a kapuba találnia.

A Soccernet csapatának kapujában a szovjet Lev Jasin áll, akit minden idők legjobb kapusának tartanak, csapatával az 1966-os angliai vébén a negyedik helyen végzett. 1960-ban Európa-bajnokságot nyert, máig ő az egyetlen aranylabdás kapus.

Az 1966-os bronzmérkőzésen az Eusebio vezette Portugália győzte le a Szovjetuniót. A portugál zseni kilenc góllal a torna gólkirálya lett.

A védők közül csak Franz Beckenbauer fért be a legjobbak közé, aki 1974-ben játékosként, 1990-ben pedig szövetségi kapitányként nyert világbajnokságot az NSZK-val.

A dél-amerikai kontinenst Pelé, Ronaldo és Maradona képviseli. Diego Maradona 1986-ban fantasztikus játékkal és öt góllal vezette győzelemre Argentínát. A csapat négy évvel később is döntőbe jutott, ahol már kikapott az NSZK-tól. Pelé háromszoros világbajnok (1958, 1962 és 1970), aki tizenegy gólt rúgott ezeken a tornákon. Az 1994-ben és 2002-ben a brazil válogatottal világbajnoki címet szerző Ronaldónál pedig senki nem lőtt több gólt a vb-k történetében, összesen 15 találatot jegyez.

Egy góllal van lemaradva tőle Gerd Müller, aki szintén tagja volt az 1974-ben világbajnok nyugatnémet együttesnek, négy találatával csapata legeredményesebb játékosa volt. 1970-ben tíz góllal lett a mexikói torna gólkirálya.

Az 1974-es müncheni döntőben a Johan Cruyff vezérelt Hollandia volt a szenvedő fél. Bár Cruyff csak három gólt rúgott, ő volt a csapat motorja. Csupán egy tornán szerepelt, négy évvel később politikai okokból nem utazott el Argentínába.

Olaszországból Giuseppe Meazza szerepel a listán, aki 1934-ben és '38-ban nyert világbajnokságot, a két tornán három gólt rúgott. Nevét ma a milánói stadion viseli.

A modernkori futballt Ronaldo mellett csak Zinedine Zidane képviseli, aki 1998-ban vezére volt a hazai pályán világbajnoki címet szerző francia válogatottnak. Két gólját a legjobbkor szerezte: a Brazília elleni döntőben. A 2002-es vb-kudarc után négy évvel újra döntőbe vezette a kékeket: itt viszont büntetőkkel alulmaradtak Olaszországgal szemben.