Inter-Milan: brazilos lendület a precíziós gépezet ellen

Vajon Mourinho zsenialitása ezúttal is felülkerekedik az egyre jobb formába lendülő városi riválison, vagy pedig a bosszúvágytól fűtött trónkövetelő most el tudja kapni az elmúlt évek egyeduralkodóját? Érvek az Internazionale, illetve az AC Milan győzelme mellett a szezon talán legfontosabb olasz bajnoki mérkőzés előtt.  

Bajnoki döntővel felérő meccs lesz a vasárnap esti Inter-Milan derbi, hiszen a két csapat között jelenleg hat pont a különbség, de az Inter eggyel többször lépett pályára.

Vagyis egy esetleges Milan-győzelemmel vesztett pontok tekintetében ugyanúgy állna a két csapat, ami főleg amiatt lenne meglepő, mert a szezon elején sokan temették a Kakát, Maldinit és Ancelottit elvesztő piros-feketéket, akik mostanra jól összeálltak. Ha viszont az Inter az őszi meccs után a mostanit is behúzza, nagyjából ki is lehet hirdetni, hogy ismét José Mourinho csapata a bajnok.

A két milánói klub Magyarországon is jelentős szurkolótáborral rendelkezik, és ez lesz az első alkalom, hogy az Inter Club Ungheria, valamint az AC Milan Szurkolói Egyesület tagjai szervezett formában, közösen utaznak a derbire. Két busszal, illetve repülővel összesen mintegy 100 drukker indul útnak, és a vasárnapi mérkőzés megtekintése mellett egyéb közös programokon vesznek részt. Szombaton például együtt nézik meg egy étteremben a Juventus-Roma rangadót, vasárnap délelőtt pedig helyi drukkerekkel kiegészülve kispályás focitornán döntik el, ki a jobb.

A bajnokság kimenetelét befolyásoló derbi előtt a két szurkolói klub elnökével, Séra Attilával, illetve Fekete-Szalóky Zoltánnal szedtük össze az érveket, melyek az Inter vagy a Milan győzelme mellett szólhatnak.

Három érv, amiért az Inter nyeri a derbit:
1. José Mourinho
Amíg a Milannál Leonardo az első évét tölti edzőként, Mourinho már maga mögött tudhat többek között BL-győzelmet, angol, portugál és olasz bajnoki címet, és bár Pep Guardiola példája azt mutatja, hogy nem kell húszéves edzői múlttal rendelkeznie egy edzőnek ahhoz, hogy sikeres legyen, a hadvezérek összevetésében kétségtelenül jobban áll az Inter.

Séra Attila kissé cinikusan meg is jegyezte, hogy Leonardo még egy cserét sem tudott végrehajtani az őszi meccsen, amikor addig várt a már besárgult Gattuso lehívásával, míg a Milan rombolója megkapta második figyelmeztetését, és az emberhátrányban lévő piros-feketék végül 4-0-s vereséget szenvedtek.

Az őszi meccset tükörsimán nyerte az Inter:

A karizmatikus portugál a lélektani hadviselésnek is nagymestere, a mostani meccs előtt például azzal állt elő, hogy el kéne halasztani a derbit, mivel az Afrika-kupán szereplő Samuel Eto'o nem áll rendelkezésére, és a Milan is más időpontra tette az Udinese elleni hétközi kupameccset. A felvetés nyilván nincs semmi valóságalapja, de a célját elérte, sikerült felheccelni a Milan-drukkereket.

2. A hazai pálya előnye
Fura ezt emlegetni egy olyan meccsen, ahol mindkét csapat tökéletesen otthon érzi magát, de most mégis muszáj elővenni, hiszen Mourinho a csapataival - Porto, Chelsea, Inter - 2002 januárja, azaz 127 bajnoki mérkőzés óta nem engedte át mindhárom pontot a vendégcsapatnak. Legutóbb, a Siena elleni bajnokin már erősen rezgett a léc, hiszen a kiesőhelyen tanyázó toszkánok a a 88. percben még 3-2-re vezettek, a vége mégis 4-3 lett az Internek. Az utóbbi évek statisztikája szintén az Inter sikerét ígéri, utoljára a 2004/2005-ös idényben nyert vendégként a Milan, azóta zsinórban négyszer Zanettiék ünnepelhettek, mindannyiszor egygólos különbséggel gyűrték le a városi riválist (3-2, 2-1, 2-1, 2-1).

3. A Milan nehezebben pótolja a hiányzókat
A Milanból biztosan hiányozni fog, ahogy Fekete-Szalóky Zoltán fogalmazott, a Serie A legértékesebb és egyik legrutinosabb játékosa, vagyis Alexandre Pato és Clarence Seedorf. (Bár az átigazolásokban jólértesült transfermakt.de oldalon Maicon és Eto'o is drágább a 27 millió euróra taksált Patónál, a Chelsea nyáron 45 millió fontot, a Real Madrid még ennél is többet ajánlott a brazil csatárért.)

Erre persze mondhatjuk, hogy a Milan az elmúlt hetekben nélkülük is biztosan menetelt, de ha figyelembe vesszük, hogy a legtöbb olasz oldal a Siena ellen lecserélt Alessandro Nestát is a hiányzók közé sorolja, akkor máris joggal dörzsölhetik a tenyerüket az Inter-szimpatizánsok, mivel így vezér nélkül maradna a Milan-védelem.

2007 decemberében 0-1-ről fordított az Inter:

A hosszú sérülés után visszatérő Nesta idén tanárian, régi önmagára emlékeztetően takarított hátul, és tökéletes partnert kapott Thiago Silva személyében, nem véletlen, hogy a Milan mindössze 19 gólt kapott, amivel holtversenyben áll a vonatkozó statisztika élén az Interrel, a Fiorentinával és a Barival egyetemben.

Nesta nélkül viszont meleg percek várnának a Milan hátsó sorára, mert sem Favalli, sem Bonera, sem Kaladze nem képvisel hasonló minőséget. Fekete-Szalóky ehhez még annyit tett hozzá, hogy az Inter az erősebb játékoskerete miatt is optimistán várhatja az összecsapást (pedig sérülések miatt olyan alapemberek dőltek ki, mint Chivu és Stankovic), Séra pedig a védelmek közti különbségben látja a hazaiak nagy lehetőségét, és gólgazdag derbit vár, 4-3-as Inter-sikerrel.

Három érv, amiért a Milan nyeri a derbit:
1. Jobb formában van Leonardo csapata
A Milan elmúlt kilenc bajnokijából nyolcat megnyert, mindössze a Palermo elleni, utolsó 2009-es meccsét bukta el 2-0-ra, amikor Fekete-Szalóky szerint a csapat már nem koncentrált annyira, a brazilok fél lábbal már a repülőn voltak. Ez a nyerőszéria meghozta a csapat önbizalmát, Leonardo ráérzett a megfelelő szisztémára, a 4-3-3-ban Ronaldinho is sokkal jobb teljesítményre képes, a brazil zseni feltámadása pedig a többiekre is jótékony hatással volt.

A csapat a három 2010-es meccsén összesen 12 gólt termelt, ennek a felét Ronaldinho szerezte, és a szurkolók által sokszor kritizált Marco Borriello is nagyon hatékony. Az Inter ugyanakkor nem volt valami meggyőző, a listavezető a Chievót és a Sienát is nyögvenyelősen pipálta ki, a Bari ellen pedig 0-2-ről mentett pontot, ugyanakkor ezeken a meccseken is bizonyította, hogy minden helyzetből képes talpra állni.

Az utolsó Milan-győzelem vendégként egy szerencsés Kaká-góllal 2005 februárjából:

2. Nem maradhat megtorlás nélkül az őszi 0-4
Szicíliával ellentétben Milánóban nem divat a vendetta, de minden jóérzésű Milan-drukkernek ökölbe szorul a keze, ha eszébe jut az őszi négygólos vereség, amikor az is benne volt a levegőben, hogy a piros-feketék ugyanúgy beleszaladnak egy hatgólos zakóba, mint amilyet az Inter szenvedett el 2001-ben. Az őszi meccs után a legtöbben csak legyintettek a Milanra, mondván, Leonardo még nem tud megfelelni egy ekkora kihívásnak, a meggyengült játékoskeret pedig alkalmatlan arra, hogy nagy célokért küzdjön.

"Beleszaladtunk a késbe akkor, sokan Leonardo nyakába varrták a vereséget, most ugyanezek az emberek már dicsérik az edzőt, mert megtalálta a játékosok helyét. Elég ránézni a csapatra, most nagyon egyben vannak a fiúk, és ki akarják javítani az őszi botlást" - mondta Fekete-Szalóky, aki példaként hozta fel a Genoa elleni meccs harmadik büntetőjét, amikor Ronaldinho Beckhamnek akarta adni a labdát, amely végül Ambrosini közvetítésével ahhoz a Huntelaarhoz került, aki fél lábbal már nincs is a csapatnál.

Az Inter-fanokhoz hasonlóan a Milan-szimpatizánsok is belekapaszkodhatnak egy statisztikai mutatóba, utoljára ugyanis a 2006/2007-es idényben fordult elő, hogy mindkét derbit ugyanaz a csapat nyerte (2-1 és 4-3 az Internek), azóta mindig testvériesen osztoztak a felek a megszerezhető hat ponton.

3. Motivációs tényezők
Bár egy derbin ilyen szentségtörés kijelenteni és az Inter-drukkerek hallani sem akarnak róla, de az Internek nem kell mindenáron megnyerni a meccset, egy iksz is megfelelhet az éllovasnak, amivel megtartja hatpontos előnyét. Ami nem jelenti azt, hogy az Inter nem lesz motivált, de a Milan-játékosai jóval elszántabban léphetnek pályára, egyrészt mert bizonyítani akarják Leonardóval együtt, hogy az őszi meccset végleg maguk mögött hagyták, másrészt pedig minden csapatrészben találunk olyat, akinek a szeme előtt távlati célként az egyelőre kétséges vb-részvétel lebeg.

Amikor teniszeredményt hozott a derbi, Inter-Milan 0-6:

Dida, Thiago Silva, Beckham vagy éppen Ronaldinho minden egyes emlékezetes produkcióval közelebb kerülhet ahhoz, hogy ott legyen Dél-Afrikában, márpedig a derbi remek alkalmat nyújt a nagy dobásra. És akkor még ott vannak a saját nevelésű fiatalok, mint Borriello, Antonini vagy Abate, akik Ancelottinál jegelve voltak, Leonardo viszont megadta nekik a lehetőséget, és mindannyian zökkenőmentesen beilleszkedtek, pedig utóbbi kettőt bizonyára nyomasztotta, hogy a vezetőség rendszeresen hangoztatta: minőségi szélsőhátvédeket keres.

A két csapat közös múltja százegy esztendeje íródik (a Milan 1899-ben alakult, az Inter 1908-ban jött létre): az első mérkőzést 1909. január 10-én játszották, ezt 3-2-re nyerte a Milan. Összesen eddig 272-szer találkozott a két együttes, 106 Milan-siker mellett 94-szer nyert az Inter és 72 alkalommal született döntetlen, ha csak a bajnoki meccseket nézzük, akkor viszont a kék-feketék állnak jobban (63 győzelem, 52 döntetlen, 58 vereség az Inter szempontjából).

Az érvek tehát mindkét oldalon felsorakoztak, vasárnap este pedig eldől, hogy a Mourinho-féle precíziós gépezetről vagy a brazilos, játékosabb stílusról szól-e a derbi, ha egyáltalán sikerül felülkerekednie valamelyiknek.

Az eredmény megjósolhatatlan, egy valami biztos: balhé nem lesz, a két tábor ugyanis maximum verbálisan inzultálja egymást, tettlegességre a legritkább esetben kerül sor. Fura ez a Fradi-Újpesten szocializálódott magyar drukkernek, ráadásul Itáliából is tudunk olyan derbit mondani, ahol a "harmadik félidő" is legalább olyan eseménydús, mint a pályán vívott csata, de a Derby della Madonnina (Madonnina a milánói dóm tetején található Szűz Mária szobor közkeletű elnevezése) ettől is különleges.

A várható kezdőcsapatok:
Inter: Júlio César - Maicon, Lúcio, Samuel, Santon (Córdoba) - J. Zanetti, Cambiasso, Muntari (Balotelli) - Sneijder - D. Milito, Pandev.
Milan: Dida - Abate, Thiago Silva, Favalli (Nesta), Antonini - Gattuso, Ambrosini, Pirlo - Beckham, Borriello, Ronaldinho.