Wenger tudja, a City megveszi - rajtol a Premier League

Alighanem az utóbbi évek legizgalmasabb angol bajnoksága kezdődik a hét végén, a fő kérdés az, hogy sikerül-e a hatalmas összeget költő Manchester Citynek betörnie az első négy közé, és ha igen, kinek a kárára. Papíron az első négy helyezett közül csak a Chelsea nem gyengült, de a londoniak sem erősödtek sokat, így elméletileg bármi lehetséges.

Az idei nyár két legnagyobb bevásárlója, a Real Madrid és a Manchester City hármat is alaposan lerabolt a Premier League négy élklubja, az úgynevezett Big Four tagjai közül. A Manchester Unitedból Cristiano Ronaldo, a Liverpoolból Álvaro Arbeloa és Xabi Alonso is Madridba szerződött, míg az Arsenaltól Kolo Touré és Emmanuel Adebayor a Cityhez írt alá a MU argentin támadójával, Carlos Tévezzel együtt. Az Arsenal kivételével ugyan mindegyik egyesület igyekezett pótolni a veszteségeket, az új szerzemények csapatba építése, beilleszkedése azonban mindig kockázatot jelent.

A felkészülési mérkőzések alapján úgy tűnik, hogy az átigazolási időszak történései a legkevésbé a bajnokot viselték meg, hiszen bár Tévez és Cristiano Ronaldo távozása nagy érvágás, Sir Alex Ferguson elég rutinos edző ahhoz, hogy a csapat továbbra is sikeres maradjon - és a manchesteriek kerete pedig még így is nagyon erős.

A MU egyrészt mindkét eladott klasszis helyére hozott új játékost (Luis Valencia és Michael Owen érkezett), mégpedig úgy, hogy a klub 66 millió euró plusszal zárta átigazolási időszakot, másrészt pedig a gárda játéka a jövőben sokkal kevésbé lesz egysíkú, mint volt Ronaldóval. Az új idényben a jelek szerint a korábbi, 4-2-3-1-es taktika helyett (amelyben a támadó részleg tagjai meglehetősen nagy szabadságot kaptak) inkább a klasszikus 4-4-2-t játssza majd, és Wayne Rooney így ismét kedvenc posztján, azaz előretolt csatárként szerepelhet. Társa Dimitar Berbatov vagy Owen lehet, mindkét variáció elég ütősnek tűnik. A problémát inkább a védelem jelenti, amely az előző szezonban fantasztikusan teljesített, de a megbízhatóságáról híres kapus, Edwin van der Sar kidőlt a sorból, és Rio Ferdinand is szokatlanul sokat hibázik mostanában.

Ezzel együtt még mindig a manchesteriek a Premier League legnagyobb esélyesei, már csak azért is, mert az előző idényben őket legjobban megszorító Liverpool sem erősödött. Arbeloa eladását Glen Johnson megvételével sikerült ugyan kompenzálni, azt azonban továbbra is homály fedi, hogy ki fogja pótolni a középpályán Xabi Alonsót. Az AS Romától érkezett Alberto Aquilani ugyanis inkább támadó szellemű futballista, ráadásul nagy kérdés, hogy miként fogja bírni a Premier League öldöklő iramát. Javier Mascherano pedig bármennyire is nagy munkabírású, egyedül kevés lehet a védekező középpályás szerepkörében. Adott tehát a lehetőség a brazil Lucas Leiva, esetleg a francia Damien Plessis számára, és elöl a Steven Gerrard, Fernando Torres kettős már megmutatta, hogy ha rajtuk múlik, akkor a Liverpool ott lesz a végelszámolásnál.

A Chelsea két év alatt már az ötödik edzőjét fogyasztja, a londoniak José Mourinho távozása óta nem találták meg az ideális megoldást (Guus Hiddink talán az lett volna, őt azonban nem tudták megtartani). Carlo Ancelotti számára az angol liga idegen terep, ráadásul az emberben mindig ott motoszkál a gyanú, hogy Roman Abramovics elsősorban a Bajnokok Ligája megnyerését tűzte ki célul, és ezért igazolt egy olyan edzőt, aki ebben a sorozatban kifejezetten sikeres.

A londoniak kerete mindenesetre még úgy is bombaerős, hogy a nyáron tulajdonképpen csak az orosz Jurij Zsirkov érkezett, viszont a többi sztárcsapattal ellentétben a Chelsea-nek mindenkit sikerült megtartani, pedig csábították John Terryt, Didier Drogbát, Ricardo Carvalhót és Decót is. Ancelotti a felkészülési meccsek alapján szintén 4-4-2-es szisztémát tervez, de nem a szélsőjátékra alapozva, hanem a középpályán rombusz alakzatban, amelynek csúcsán Frank Lampard szerepel.

Az Arsenalról már évek óta jósolják, hogy kiesik az első négyből, de Arsene Wengernek eddig mindig sikerült csúcsközelben tartani a csapatot. A mester most megint érdekesen tevékenykedett az átigazolási piacon, hiszen eladott két alapembert, és egyelőre csak az egyik helyére igazolt. A belga középhátvéd, Thomas Vermaelen nem tűnik rossz fogásnak, de az igazi erősítést az jelentheti, ha a csapat fiatal tehetségei (mint Carlos Vela vagy Jack Wilshere), illetve a hosszú sérülésből felépült játékosok (elsősorban Eduardo da Silva és a szeptember közepéig megint harcképtelen Tomás Rosicky) valóban hozni tudják magukat. Mondhat bárki bármit, az Arsenal könnyen a szezon kellemes meglepetését okozhatja, az Ágyúsok hívei mindenesetre most is azzal bíztatják magukat, amit már évek óta fújnak: "Wenger knows", azaz "Wenger tudja".

Igen ám, de az elmúlt években nem volt a mezőnyben egy olyan Manchester City, ahol a pénz csak sokadrangú tényező. A leggazdagabb tulajdonossal rendelkező futballklub a nyáron több mint 111 millió eurót költött, ráadásul csak a Premier League-en belülről igazolt, amivel egyrészt a közvetlen riválisait gyengítette, másrészt pedig az új szerzeményeknek nem kell a beilleszkedéssel megküzdeniük.

Touré és Adebayor az Arsenalból érkezett

A csapat mestere, Mark Hughes azért nem lesz könnyű helyzetben. Egyrészt a keret bővelkedik kiváló támadókban, akik közül egyszerre valószínűleg maximum három lehet a pályán, a szakvezetőnek pedig alkalmasint minden eddiginél nagyobb nyomást kell elviselnie. A minimális cél alighanem az első négybe kerülés - márpedig a Big Four egyeduralmát négy éve senkinek sem sikerült megdöntenie.

Ezúttal is nagy meglepetés lenne, ha ezt a Manchester City helyett valamelyik másik egyesület tenné meg. Az angol élvonal ilyen szempontból szinte teljesen kettészakadt, és a fenti öt klub mögött most is nagy versengés várható. Ebben a küzdelemben az elmúlt években az Everton volt a legjobb, a liverpooliak egymás után kétszer is az ötödikek lettek, de a plafont nem sikerült áttörniük - és erre most még kisebb az esélyük. A klubnál már az is nagy szó, hogy sikerült megtartania a kulcsembereit (legalábbis eddig), tulajdonképpen a tavalyi csapattal vág neki a szezonnak.

Az Everton fő riválisai az európai kupaszereplést érő helyekért az Aston Villa és a Tottenham Hotspur lehetnek - utóbbi akár még a sztárklubokat is megszorongathatja. A kerete mindenesetre adott hozzá, Peter Crouch megvételével a támadósor különösen erősnek tűnik, és papíron a védelem sem rossz, azonban mind Ledley King, mint Jonathan Woodgate nagyon sérülékeny. Mindenképpen érdemes odafigyelni még a West Ham Unitedre, ahol Gianfranco Zola igyekszik kihasználni a klub fantasztikus utánpótlását.

Gera Zoltán egyesületétől, a Fulhamtől nagy bravúr lenne, ha megismételné az előző idénybeli szereplést. A londoniak akkor hetedikek lettek, és a keret eddig itt is együtt maradt, de a közvetlen riválisok elméletileg sokkal jobban erősítettek. Kiesési gondjai azért valószínűleg így sem lesznek a csapatnak, és a Sunderland is (kapujában Fülöp Mártonnal) inkább a középmezőnye várható, viszont a többi egyesületnél alighanem már a bennmaradásnak is örülnének.

Az előző szezon újoncai, a Hull City (Halmosi Péter csapata) és a Stoke City a mindig veszélyesnek mondott második idény miatt izgulhat, a Portsmouthnál pedig sokáig még az is kérdés volt, hogy lesz-e egyáltalán összesen 20 focistája a klubnak.

A nyáron feljutott együttesek közül a Birmingham City tűnik a legacélosabbnak, már csak azért is, mert itt van a legtöbb, élvonalbeli rutinnal rendelkező focista, a Burnley-t azonban a legtöbb fogadóiroda tuti kiesőnek jelöli. Igaz, egy évvel korábban a Hullt és a Stoke-ot is hasonlóan kezelték, a végül kiesett Newcastle United pedig mindenki a tabella első felébe várta.

Az 1. forduló programja:
szombat:
Chelsea - Hull City 13.45
Aston Villa - Wigan Athletic 16.00
Blackburn Rovers - Manchester City 16.00
Bolton Wanderers - Sunderland 16.00
Portsmouth - Fulham 16.00
Stoke City - Burnley 16.00
Wolverhampton Wanderers - West Ham United 16.00
Everton - Arsenal 18.30

vasárnap:
Manchester United - Birmingham City 14:30
Tottenham Hotspur - FC Liverpool 17

Az elmúlt tíz év bajnokai:
1999: Manchester United
2000: Manchester United
2001: Manchester United
2002: Arsenal
2003: Manchester United
2004: Arsenal
2005: Chelsea
2006: Chelsea
2007: Manchester United
2008: Manchester United
2009: Manchester United

www.global-soccer.eu