Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) az idén indította be azt a számítógépes rendszert, amelynek célja, hogy kiszűrje az egyre sűrűbben előforduló fogadási csalásokat. Az UEFA jelenleg is vizsgál gyanús kupameccseket, amelyekben főleg kelet-európai klubok érintettek, csapatneveket egyelőre nem hoznak nyilvánosságra, de Bienerth Gusztáv, a Magyar Labdarúgó Szövetség nemzetközi igazgatója nem tud magyar érintettségről.
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrég jelentette be, hogy negyven nemzetközi kupamérkőzést vizsgál, melyekkel kapcsolatban bundagyanú merült fel.
A szóban forgó mérkőzések közül tizenöt az elmúlt két évben, a többi a legutóbbi négy esztendő során zajlott le a Bajnokok Ligája és az UEFA-kupa selejtezős szakaszában, az érintett klubokról pedig mindössze annyit lehet tudni, hogy jórészt kelet-európaiak.
Michel Platini UEFA-elnök megválasztásakor kulcskérdésnek nevezte a fogadási csalások háttérbe szorítását, mondván, ezek a sportág létét veszélyeztetik, és megölik annak a szépségét.
Az UEFA ebben az idényben kezdte el figyelni a meccseket az erre a célra kiépített komputerizált rendszerrel, a BFDS-sel (Betting Fraud Detecting System, magyarul fogadási csalásokat felderítő rendszer), amely nem csak a nemzetközi kupameccseket vizsgálja, hanem minden tagország első- és másodosztályú bajnokságát, illetve kupaküzdelmeit, ez évente nagyjából 29 ezer meccset jelent.
A BDFS egy gondosan kidolgozott adatbázis, amely állandó kapcsolatban van négyszáz, sportfogadással foglalkozó céggel, így folyamatosan tudja követni az egyes mérkőzéseket érintő fogadásokat, és amennyiben rendellenességet észlel, értesíti az UEFA illetékes bizottságát.
A gyanút általában az váltja ki, ha a mérkőzéssel kapcsolatos fogadásoknál furcsaságot észlelnek, ilyen például, ha rövid idő alatt nagyon sok pénzt tesznek fel nagyarányú győzelemre, vagy az előzetesen esélytelenebbnek tartott csapatra.
2004-ben például a Panioniosz-Dinamo Tbiliszi UEFA-kupa-meccset vizsgálták, mert ismeretlen fogadó 1000 fontot tett a Stan James fogadóirodánál arra az eshetőségre, hogy a félidőben nyerésre álló vendégcsapat végül kikap, amit 28-1-es oddsszal adtak. Ugyanilyen feltűnő volt, hogy a 66-1-es oddszal hirdetett 5-2-es hazai győzelemre is megszaporodtak a fogadások, így az UEFA hivatalból ejárt, de végül nem talált bizonyítékokat.
William Gaillard, az UEFA szóvívője az eddigi esetekkel kapcsolatban azt mondta, főleg olyan klubok voltak érintettek, ahol a játékosok nem kapnak sztárfizetést, így nagyobb a bűnbeesés lehetősége. Peter Limacher, a fegyelmi bizottság vezetője ehhez annyit tett hozzá, ezek a csapatok tisztában voltak vele, hogy nem jutnak messzire a sorozatban, ezért úgy voltak vele, legalább csinálnak egy jó üzletet.
Az UEFA csak akkor tesz lépéseket, ha a fogadási csalás gyanúja a szervezet égisze alatt rendezett meccsel kapcsolatban merül fel, ilyenkor feljelentést tesznek, majd az eredmény ismeretében meghozzák a saját szankciójukat. Ha valamelyik bajnokságban találnak gyanús találkozót, akkor a további teendők érdekében értesítik az adott ország futballszövetségét és rendőrségét. Amennyiben a gyanú beigazolódik, akkor az UEFA által kiszabható büntetési tételek sora a pénzbírságtól kezdve a nemzetközi sorozatokból való kizárásig terjed.
Eddig egy esetben született elmarasztaló ítélet, idén áprilisban az UEFA nyolc évre kizárta a kupaküzdelmekből a macedón FK Pobeda együttesét, mert bebizonyosodott, hogy csalt a Pjunik Jereván elleni 2004-es Bajnokok Ligája-előselejtezőn. A klub elnökét, Aleksandar Zabrcanecet és korábbi csapatkapitányát, Nikolce Zdravevskit élete végéig eltiltották. Az UEFA sportfogadó irodáktól kapott jelentések alapján indított vizsgálatot a mérkőzésre érkezett szokatlan fogadási tételek miatt. Az ominózus összecsapást hazai környezetben 3-1-re veszítette el a macedón csapat.
A Pobedát a Pjunyik Jereván elleni 2004-es meccs miatt zárták ki nyolc évre
Az UEFA [origo]-hoz eljuttatott levelében hangsúlyozta, nem mind a negyven gyanúsnak talált mérkőzéssel kapcsolatban indult vizsgálat, de több esetben is felmerültek a fogadási furcsaságok, ami miatt lehet folytatása az ügynek. Érdeklődésünkre az UEFA nem kívánt arra válaszolni, lehet-e magyar klub is érintett az ügyben, mondván, egyelőre korai lenne nyilvánosságra hozni a csapatneveket. Bienerth Gusztáv, a Magyar Labdarúgó Szövetség nemzetközi igazgatója az [origo]-nak azt mondta, nincs tudomása arról, hogy magyar csapat érintett lenne az ügyben.
Az internetes fogadások előretörésével egyre többször lehetett hallani fogadási botrányokról, nem csak a futballban, hanem a teniszben, a krikettben vagy a teniszben is, a dán teniszezőnő, Caroline Wozniacki például éppen a napokban tiltakozott erősen, amikor azzal vádolták meg, hogy a fogadókkal összejátszva adta fel az Anne Kremer elleni meccset 7:5, 5:0-s vezetésnél.
Bár az UEFA kelet-európai érintettségről beszél, a nyugatot is megfertőzte a kór, elég ha csak Robert Hoyzer német játékvezető nevét említjük, aki két év és öt hónap letöltendő börtönbüntetést kapott, mert összesen 23 első- és másodosztályú mérkőzést csalt el pénzért egy horvát bűnszövetkezet megbízásából. Bienerth Gusztáv szerint Kelet-Európában azért nagyobb az esélye a csalásnak, mert a fogadás szabályozottsága nem annyira fejlett, nem ellenőrzik olyan szigorúan, így gyakrabban előfordulhatnak a fekete fogadások.
Robert Hoyzer, a német bundabotrány főszereplője
A fogadási csalások gócpontjának Ázsia számít, de az erre szakosodott bűnszövetkezetek kezdik felfedezni maguknak Európát, ezért ideje komolyan venni a dolgokat. Ahogy Jonathan Wilson, a Guardian újságírója fogalmazott: "Nyugat-Európának fel kell ismernie a problémát, és mindent meg kell tennie, hogy visszaszorítsa a bundázást. Olyan gyanakvó légkört kell teremtenie a vezetőknek, amiben a fogadók a lebukás veszélye miatt inkább nem próbálkoznak meg a meccsek lefixálásával, de ehhez az is kell, hogy az angol futball - beleértve a szurkolókat, az újságírókat, és a játékosokat - maga mögött hagyja az önelegültséget, amivel kifelé azt közvetíti, minket ez nem érint."