A labdarúgás alighanem nem csak a legnépszerűbb, hanem egyben az egyik legkonzervatívabb sportág is, hiszen a futballban a szabályok egységes lefektetése óta, vagyis több mint 100 éve csak néhány változtatás történt. Ennek egyik fő oka valószínűleg az, hogy az újításokról dönteni hivatott testület, az International Board még mindig jelentős brit befolyás alatt áll, így aztán a szervezet idei ülésén is csak apró módosításokat határoztak el.
- 2009-ben beinthet a magyar lesgép
- Videót a bírónak!
- Blatter négy asszisztenst szeretne a meccseken
- A FIFA nem engedélyezi a videobíró tesztelését
Az International Football Association Board névre hallgató szervezetet eleve az Egyesült Királyság négy szövetsége hozta létre még 1886-ban, hogy egységesítsék a labdarúgás szabályrendszerét.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA 1904-es megalakulásakor elfogadta az IFAB által meghozott szabályokat, amelyek innentől kezdve mindenhol érvényesek voltak, ám a szabályok esetleges változtatására a FIFA-nak semmilyen eszköze nem volt.
1913-ban ugyan a FIFA képviselői is bekerültek az International Boardba, de a nemzetközi szervezetet csak két fő képviselte, vagyis ugyanannyi, mint bármelyik brit tagszövegséget, ami azt jelentette, hogy a britek akár a FIFA beleegyezése nélkül is megváltoztathatták volna a szabályokat.
Ez az állapot egészen 1953-ig tartott, amikor is úgy módosult, hogy a négy brit szövetségnek egyaránt egy-egy képviselője maradt az IFAB-ban, míg a FIFA-nak négy, a döntéshez pedig 3/4-es többségre van szükség. Mindez azt jelenti, hogy a FIFA akarata ellenére immár nem lehet szabályt módosítani, ugyanakkor a sportág nemzetközi szervezete is csak úgy viheti keresztül akaratát, ha legalább két brit tagszövetséget sikerül meggyőznie erről.
Az International Board minden évben kétszer ülésezik, amelyek közül az első összejövetel szól az esetleges szabályváltozásokról - erre került sor a múlt hét végén. Az évi rendszeres gyűlés előtt a tagoknak be kell nyújtaniuk, hogy milyen szabálymódosítási elképzeléseket szeretnének a testület elé vinni, így az idén is tudni lehetett, hogy az IFAB miről tárgyal.
Ezek közül a legérdekesebb az ír szövetség által benyújtott javaslat volt, amely a meghatározott időszakra szóló kiállítás lehetőségét vetette fel: vagyis, hogy a pályáról leküldött futballista egy bizonyos idő után (mondjuk tíz perc) folytathassa a játékot.
Az írek a rögbit hozták fel példának, ahol a hasonló szabály tökéletesen működik, és állítólag az egykori legendás olasz bíró, Pierluigi Collina is támogatta az ötletet (amelyet ő zöld lapként nevezett el), ám a Board ennek még a lehetőségét is elvetette. A hivatalos kommüniké szerint az angolul csak "sin-bin"-nek nevezett ötletet a továbbiakban nem vizsgálják.
Szintén nemet mondott az IFAB arra a felvetésre, amelyet a FIFA nyújtott be, és amelynek értelmében a mérkőzések szünete az eddigi negyedóra helyett 20 percre nőtt volna. Egy másik, valamivel jelentősebb szabálymódosítás lehetőségét ugyan nem utasították el kategorikusan, ám további vizsgálatot tartottak szükségesnek: a skót szövetség által felvetett ötlet szerint a hosszabbításra kerülő mérkőzéseken a kétszer 15 perces ráadásban még egy cserelehetőséget biztosítanának - vagyis az ilyen találkozókon az edzők nem hármat, hanem összesen négyet cserélhetnének.
Ruud van Nistelrooy lesszabálymódosításra inspiráló gólja a 2008-as Európa-bajnokságon
Egy korábban elindított folyamat ügyében sem sikerült megállapodásra jutni. A testület még tavaly úgy döntött, hogy néhány korosztályos tornán teszteljék a további játékvezetői asszisztensek bevezetését, vagyis, hogy nem csak az oldalvonalaknál, hanem az alapvonalaknál is legyen egy-egy partjelző.
Nekik kifejezetten a 16-oson belül történtekre kellene figyelniük: a tizenegyes-gyanús szituációkra vagy éppen a gólvonal környékén lecsapódó labdákra. Az elmúlt év során az U19 Európa-bajnokság selejtezőin (köztük Magyarországon is) kipróbálták mindezt, és az erről elkészített jelentést most az IFAB is megkapta - hogy a testület további tesztelés mellett döntsön. Eszerint a következő idényben valamelyik profi pontvadászatban (a hírek szerint a francia vagy az olasz másodosztályban) is kipróbálják a nagyobb létszámú asszisztensi csapatot.
Minimális változás azért idén is történt a szabályokban. Pontosították például a lesszabály szövegét, köszönhetően a tavalyi Eb-n történt emlékezetes esetnek, amikor is a holland-olasz csoportmérkőzésen Ruud van Nistelrooy gólját érvényesnek ítélte meg a bíró, annak ellenére, hogy a csatár látszólag lesen tartózkodott. A támadó és a gólvonal között ugyan valóban csak egy olasz focista volt, ám az alapvonalon kívül ott feküdt Christian Panucci is, aki ütközött kapusával, Gianluigi Buffonnal, és ezért hagyta el a játékteret a bíró engedélye nélkül.
A szabály eddig úgy szólt, hogy ezt csak akkor kell figyelmen kívül hagyni, ha a védekező együttes tagja szándékosan tett így, azonban ez a kitétel immár hiányzik a szövegből.
Ezen kívül megfelelő viselkedés esetén a jövőben a kispadok előtt lévő, úgynevezett technikai zónában akár a mérkőzés teljes ideje alatt tartózkodhat a tréner, vagy bárki, aki jogosult erre - nem kell bizonyos idő után leülnie. A tizenegyespárbajok kapcsán is történt egy apró módosítás: ha valamelyik együttes megfogyatkozik a találkozó alatt, akkor a büntetőrúgások során a másik csapatból is csak annyi focista végezhet el tizenegyest, amennyi játékos az ellenfélnél maradt.
Vagyis ha az egyik csapatból kiállítanak valakit, akkor a másik gárdából is csak tízen vehetnek részt a büntetőpárbajban, és ki kell jelölni azt a focistát, aki (ha odáig nem születne döntés) végül kimarad a párharcból.