Vágólapra másolva!
Az ősszel Egyiptomban rendezik az U20-as labdarúgó-világbajnokságot, amelyre hosszú idő után a magyar válogatott is kvalifikálta magát. A torna teljes mezőnye még nem alakult ki, de a múlt héten véget ért korosztályos Copa América után eldőlt, hogy Dél-Amerikából mely csapatok lesznek majd ott a vébén - és immár az is biztos, hogy Argentína nem tudja megvédeni címét, mivel nem jutott ki a viadalra.

Ebben a korosztályban az argentinoké a legsikeresebb válogatott: a legutóbbi hét világbajnokságból ötöt ők nyertek, és az előző két viadalon egyaránt aranyérmet szereztek.

Mindezek alapján a sikeres kvalifikáció természetesen kötelezőnek számított az együttestől, annál is inkább, mert a tíz dél-amerikai válogatottból négy jut ki a világbajnokságra. A kiírás értelmében a tíz csapatot két ötös csoportba osztották, ahonnan az első három-három helyezett jutott a döntőbe. A csapatok nem vitték magukkal korábbi eredményeiket, a hatos fináléban mindenki játszik mindenkivel.

Nos, az argentinoknak már a csoportkörből is csak nagy nehézségek árán sikerült továbbjutniuk. A Sergio Batista által vezetett csapat (a szakember irányította a tavaly olimpiát nyert gárdát is) csak a torna leggyengébb együttesét, Perut tudta legyőzni, és csoportjában a harmadik helyen végzett. Az eredmények elképesztően alakultak, hiszen az öt válogatottból négy ugyanannyi ponttal fejezte be a küzdelmeket, ráadásul a gólkülönbségük is alig különbözött. Az utolsó kör előtt a négy gárdából bármelyik kieshetett volna, és nem sok hiányzott ahhoz, hogy a búcsúzó éppen a házigazda Venezuela legyen.

A venezuelaiak Kolumbia ellen léptek pályára, és 1-1-es állásnál a játékvezető a 93. percben büntetőt adott a vendégeknek. A labda mögé Cristián Nazarith állt oda, aki fél órával korábban már értékesített egy tizenegyest, de másodjára a venezuelai kapus, Rafael Romo hárította lövését! Pedig ha Kolumbia nyer, akkor Venezuela kiesett volna, és a kolumbiaiak végeznek a csoport élén - így viszont a házigazda lett az első (igaz, ennek semmi jelentősége nem volt), Kolumbia pedig holtversenyben végzett Ecuadorral. Mind a két csapatnak hat pontja volt, a gólkülönbségük tökéletesen megegyezett, az egymás elleni eredmény pedig döntetlen volt! A továbbjutásról sorsolás döntött, és Kolumbia bizonyult a szerencsésebbnek.

A másik csoportban egyértelműbb volt a helyzet, itt Brazília, Paraguay és Uruguay simán ment tovább - az uruk ráadásul 100%-os teljesítménnyel!

Az uruguayi fiatalok a csoportkör utolsó találkozóján óriási meccset játszottak Brazíliával (3-2-re győztek), amely azonban a második szakasz első mérkőzésén egy hasonlóan pazar összecsapáson visszavágott, szintén 3-2 arányban. A brazilok innentől kezdve megállíthatatlanok voltak, Argentínát és Venezuelát is kapott gól nélkül verték, így már egy fordulóval a zárás előtt biztosították vb-részvételüket - az utolsó meccsüket pedig el is veszíthették Paraguay ellen, így is ők lettek a kontinensbajnokok.

Pedig a brazil együttesben egyetlen európai légiós sem játszott, mindenki a hazai klubokból érkezett - más kérdés, hogy a játékosok egy része hamarosan valószínűleg a topligákban köt majd ki. A legnagyobb tehetségnek a Grémio középpályását, Douglas Costát tartják, akit máris kapcsolatba hoztak a Manchester Uniteddel, a Real Madriddal és a Juventusszal is. Rajta kívül még a két csatár, Alen Kardec (aki művésznevét egy XIX. századi francia filozófusról kapta!), illetve az öt találattal társgólkirályi címet szerzett Walter érdemel kiemelést.

Forrás: AFP

A venezuelaiak nagyon akarták a sikert, a nagyválogatott mesterével, César Fariasszal végül el is érték

A brazilok mögött végül Paraguay végzett a második helyen, köszönhetően annak, hogy az utolsó találkozón 1-0-ra megverte a tornagyőztest. Tőlük az érdekes nevű középhátvéd, Ronald Huth volt az egyik legjobb, aki csak névrokona a Middlesbrough német hátvédjének, Robert Huth-nak - viszont ő is Angliában, egészen pontosan a Liverpoolban futballozik. De Paraguay adta a másik gólkirályt is, a Libertad csatára, Robin Ramírez személyében.

A harmadik, öt gólt szerzett játékos az uruguayi Abel Hernández volt, aki a tornát még a Penarol játékosaként kezdte, de a viadal alatt lecsapott rá az olasz Palermo. Az uruk egyébként saját futballtradícióikat kissé meghazudtolva szerepeltek, hiszen ők szerezték a torna csapatai közül a legtöbb gólt, ráadásul egyetlen piros lapot sem kaptak - ez már önmagában is kisebbfajta szenzáció! Az együttesben egyébként ott volt a tavaly nyáron az AC Milanba szerződött, de Olaszországban élvonalbeli bajnokin még be nem mutatkozott középpályás, Tabaré Viudez is, aki a válogatottban a tízes mezt viselhette.

A korosztályos világbajnokság negyedik dél-amerikai résztvevőjének kiléte nem kis meglepetés, hiszen bár Venezuela hazai pályán játszhatott, a csapattól így sem nagyon várták a sikeres szereplést - elvégre az ország még soha semmilyen korosztályos vébére nem jutott ki. Az U20-as Copa Américát egyébként a házigazdák rendkívül komolyan vették, amit az is jól mutat, hogy a csapatot a nagyválogatott mestere, César Farias irányította, aki karrierje legnagyobb sikerének aposztrofálta a dicsőséges tettet.

Az együttesben egyébként két olyan labdarúgó is játszott, aki már a felnőttek között is bemutatkozott a címeres mezben: a a középpályás Rafael Acosta, illetve a csatár José Salomón Rondón, akik egyébként már Európában keresik a kenyerüket.

www.infosport-focivilag.hu