Bolgár csatárt éltetnek a Spurs-drukkerek

Angliában a Profi Labdarúgók szervezete (PFA) minden szezon végén megválasztja álomcsapatát, és a 2006-2007-es idényben a 11 játékos közé csak három olyan került, aki nem a Manchester Unitedben futballozott. Köztük van a Tottenham Hotspur bolgár támadója, Dimitar Berbatov is, aki rögtön első angliai idényében fantasztikus teljesítményt nyújtott. Sztárportré.

A Leverkusen mestere az idő tájt Berti Vogts volt, aki elsősorban nem azonnal bevethető erősítésként, hanem fiatal tehetségként tartotta számon a bolgár támadót. Berbatov így az idény második felében mindössze hat találkozón kapott lehetőséget, többnyire csereként, bemutatkozó mérkőzésén például Ulf Kirsten helyére állt be. A következő idény rajtja előtt ráadásul megsérült, és egy kisebb térdműtétet kellett végrehajtani rajta, így négy hetet kénytelen volt kihagyni. Visszatérését követően azonban csereként beállva előbb a Borussia Dortmund elleni rangadón, majd a VfB Stuttgart ellen is betalált, és elnyerte a klub új mesterének, Klaus Toppmöllernek a bizalmát - annak ellenére, hogy a helyzetkihasználása továbbra is csapnivaló volt.

Egyre több játéklehetőséget kapott, és a ziccerbe kerüléssel nem is volt problémája, a gólok száma azonban nem volt az igazi: első Bundesliga-idényében hét találatig jutott, míg a Bajnokok Ligájában kétszer volt eredményes. Utóbbi sorozatban egészen a döntőig jutott a csapat, ám a fináléban némi meglepetésre Berbatov csak csere volt, igaz, már az első félidőben beküldte őt Toppmöller. A BL-döntőt végül elveszítette a Bayer, mint ahogyan a bajnokságban és a Német Kupában is "csak" ezüstérmes lett, de úgy tűnt, hogy a bolgár csatár lassan kezdi megvetni a lábát a Bundesligában.

Ehhez képest a következő idény bizony csalódást jelentett Berbatov számára, akit a német sajtó lassan kezdett örök ígéretként elkönyvelni: a támadó ugyanis továbbra is zsákszámra hagyta ki a helyzeteket, és kevés gólt szerzett. A 2002-2003-as idény első felében mindössze egyszer talált be, annak ellenére, hogy Toppmöller továbbra is rendre a kezdő tizenegyben szerepeltette. A pontvadászatot végül négy góllal zárta, és Németországban egyre több kritika érte őt - miközben hazájában egyre nagyobb sztárnak számított.

A válogatottban ugyanis rendkívül eredményes volt, a 2004-es Európa-bajnokság selejtezőin szinte egymaga vitte a vállán a csapatot. Csak két olyan kvalifikációs mérkőzés volt, amelyen nem talált be, viszont rendkívül fontos találatot ért el a horvátok és a belgák ellen is, összesen nyolc góllal zárta az Eb-selejtezőket - nem túlzás kijelenteni, hogy a bolgár válogatott elsősorban az ő remek teljesítményének köszönhetően jutott ki a kontinensviadalra. A bolgár bulvárlapok rendre vele foglalkoztak, az egyik magazin beválasztotta a tíz legszexisebb bolgár férfi közé, és az ilyen médiaszereplést bizony Leverkusenben nem nézték jó szemmel.