Vágólapra másolva!
A szezon kezdete előtt a legtöbb angol szakértő úgy vélte, hogy a Tottenham Hotspur komolyan beleszólhat a Premier League élmezőnyének alakulásába, hiszen a londoniak a legutóbbi pontvadászatban is csak az utolsó fordulóban maradtak le a negyedik helyről. A Spurs azonban eddig csalódást okoz a bajnokságban, a gárda csak a középmezőny alsó felében tanyázik - pedig játékoskerete alapján többre lehetne hivatott.

A Tottenham a Premier League-ben képtelen volt kilépni a középcsapat skatulyából, egészen a legutóbbi szezonig, amikor is az ötödik helyen végzett a bajnokságban - ilyen jó szereplésre 1990 óta nem volt példa a klubnál. Ráadásul a Spurs akár a negyedik helyet is megszerezhette volna, azonban az utolsó fordulóban a West Ham United legyőzte Martin Jol együttesét, amelyet egy ételmérhezés alaposan meggyöngített. Az ötödik helyezés így is azt jelentette, hogy a gárda kiléphet a nemzetközi porondra (még ha csak az UEFA-kupában is), és az átigazolási szezon eseményei sokáig azt jelezték, hogy a londoniak még előrébb léphetnek a 2006-2007-es idényben.

Jol transzferpolitikája ugyanis rendkívül világos volt: a holland szakember egyrészt megvált a keret idősebb tagjaitól (nem tartott igényt például Goran Bunjevcevicre és Nureddin Najbetre), az új szerzemények pedig maximum a húszas éveik közepén járhattak. Az RC Lenstól megvett balhátvéd, Benoit Assou-Ekotto 22 esztendős volt, az elefántcsontparti középpályás, Didier Zokora 26 évesen került a csapathoz, a 16 millió euróért leigazolt bolgár csatár, Dimitar Berbatov pedig 25 évesen írt alá a londoniakhoz. A keretben ezen kívül rengeteg fiatal futballista volt található, és a vezetőség ragaszkodott is hozzájuk, elvégre Michael Dawson és Aaron Lennon is tavasszal kötött új szerződést.

A csapat egyik kulcsemberének számító középpályás, Michael Carrick is a Tottenhamnál kezdte meg a felkészülést, és bár már a nyár elején rebesgették, hogy a Manchester United szeretné őt leigazolni, a Spurs kijelentette: a játékos semmi pénzért nem eladó. Végül azonban volt az az összeg, amiért mégis megváltak tőle, a MU 27,2 millió eurót fizetett ki érte, így viszont kevéssel a bajnoki rajt előtt egy alapember távozott a csapattól, akinek a helyére nem is igazoltak más játékost. Ráadásul ez a transzfer mintha kicsit fel is borította volna az addig meglehetősen világos koncepciót, mert az a két futballista, akik ezt követően érkeztek a Tottenhamhez, nem illettek bele az addigi trendbe: a Fulham FC középpályása, Staed Malbranque három, a Wigan Athletic jobbhátvédje, Pascal Chimbonda pedig tízmillió (!) euróba került - főleg utóbbi megvétele volt egy kicsit furcsa, legalábbis az összeget tekintve. A legérthetetlenebb döntés azonban az egyiptomi Mido megvétele volt: a csatár az előző másfél évet a Spursnél töltötte kölcsönben, de az egyesület júniusban visszaküldte anyaegyesületéhez, az AS Romához - hogy augusztusban mégiscsak végleg megvegye őt hatmillió euróért.

Ezzel együtt a drukkerek bíztak Jolban, akinek korábbi döntései rendre bejöttek - azóta azonban ez a bizalom kiss megingott. Főleg a pocsék szezonkezdet miatt: az első hat bajnokijából a Tottenham ugyanis mindössze egyet tudott megnyerni, azt az egyet, amelyiken gólt szerzett. A többi öt találkozón azonban képtelen volt betalálni, és ez olyan focistákkal, mint Berbatov, Lennon, Mido, Robbie Keane vagy Jermaine Defoe, meglehetősen szerény teljesítmény. A szakvezető azonban mintha nem tudta volna eldönteni, hogy melyik csatárduó az igazi: a négy bevethető támadó szinte minden variációban pályára lépett már, egyedül a Berbatov, Mido páros nem volt még kezdő. A legtöbbször a bolgár és az ír játékos alkotta a támadó alakzatot, szám szerint ötször; három alkalommal Defoe és Berbatov rohamozott; kétszer-készer kezdett a Keane, Mido és a Defoe, Mido páros; egyszer pedig Keane és Defoe alkotta a csatársort.

A bizonytalanság eredménye az lett, hogy a Tottenham támadójátéka bizony nem az igazi: a csapat 13 forduló alatt csak tíz gólt ért el, és mindössze egyetlen olyan játékosa van, aki egynél többször volt eredményes - Defoe két találattal vezetheti a házi góllövőlistát. Arról nem is beszélve, hogy a Spurs játéka erősen féloldalas: az akciók többsége a jobb oldalon fut, ahol a mindössze 18 éves Aaron Lennon rendre csapata legjobbja, ám ez kissé kiismerhetővé teszi a gárdát. Jol egy-két meccsen próbálkozott azzal, hogy Lennont a bal szélre helyezte, de ezzel sem segített sokat a helyzeten - egész egyszerűen a középpályáról hiányzik egy kellően kreatív középpályás. A problémára talán Malbranque lehet a megoldás, aki a legutóbbi bajnokin, a Blackburn Rovers ellen mutatkozott be a Spurs színeiben a bajnokságban.