Piték királya a skót másodosztályban

A magasabb futballkultúrával rendelkező országokban a mérkőzésekre nem csak a remek játék és a csodaszép gólok miatt érdemes kijárni, hanem azért is, mert a közönséget minden szempontból tökéletesen kiszolgálják.

Nem kell órákon keresztül sorban állni, mert csak egy pénztár van nyitva, nem kell többéves szeméthalmokon átgázolni, hogy az ember eljusson a lelátóra, és nem kell újságpapírt teríteni az ülésre az azon található vastag koszréteg miatt. Arról nem is beszélve, hogy az ember a szünetben nyugodtan elmehet a büfébe anélkül, hogy az ott megvásárolt szendvicstől gyomorrontást kapjon.

A szurkolók kényeztetésésben Nagy-Britannia jár az élen, ott a sportágat körülvevő közeg valóban alkalmas arra, hogy az ember nyugodtan hátradőlve élvezhesse a labdarúgást. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Total Football nevű labdarúgó-magazin néhány éve már sokadik alkalommal hirdette meg a "Piték királya" fantázianévre hallgató versenyét, amelyben a brit profi klubok vehetnek részt, a kérdés pedig az: melyik stadionban szolgálják fel a legjobb húsos pitét?

A versenyre több mint 30 egyesület nevezett be a maga pitéjével, és a zsűri hosszas kóstolási folyamat után hirdetett végeredményt. A döntésben hat szempontot vettek figyelembe: a tészta, a töltelék és a szósz minőségét, a kezelhetőséget, a művészi összhatást, na és természetesen az ízt. Mindezeket alapul véve a 2000. évi győztes a skót másodosztályban szereplő Clyde FC lett a maga marhahúsos alkotásával. A zsűritagokat különösen a pite tésztája nyűgözte le, amely remekül harmonizált a benne található marhahússal. A második helyre szintén egy skót egyesület, az ugyancsak másodosztályú Partick Thistle került, míg a dobogó harmadik fokát az Everton FC burgonyás-marhahúsos kreációja foglalta el.

A példa Németországban is követőkre talált, de ott a hagyományoknak megfelelően a sült kolbász került terítékre - nem csak a szó átvitt értelmében. A Sportbild munkatársai azonban a híres germán precizitástól sem tekintettek el, és a Bundesliga élvonalában szereplő egyesületek stadionjaiban vásárolt készítményeket tüzetes kémiai elemzés alá vetették.

Az esseni élelmiszer-kutató intézet vizsgálata, na meg az újságírók személyes tapasztalata alapján az idő tájt leginkább Rostockban volt érdemes sült kolbászt venni, mégpedig ott is a déli tribün alatt. Az ottani finomság hosszúsága, fűszeressége mellett azzal is elnyerte a zsűri tetszését, hogy az ára is az átlag alatt maradt: mindössze négy márkába került. A Hansa vezetősége nem lepődött meg az eredményen, mint elmondták, a szezon előtt több mint 30(!) cég készítményét próbálták ki, és ezt követően döntöttek. A rostocki stadion mellett még a St. Pauli, az 1860 München és a Hamburger SV mérkőzésein is igen finom a sült kolbász, a VfL Wolfsburg és a Borussia Mönchengladbach drukkerei azonban jobban teszik, ha otthonról visznek magukkal elemózsiát a mérkőzésekre.