Vágólapra másolva!
Az Arminia Bielefeld az előző szezonban újoncként várakozáson felül szerepelt, hiszen a kiesés szinte egyáltalán nem fenyegette a csapatot, ráadásul a Német Kupában egészen az elődöntőig menetelt. A sikernek azonban ára volt: majd mindegyik kulcsembert elcsábították a klubtól, akárcsak a szakvezetőt, Uwe Rapoldert, akinek utódlását házon belül oldották meg a korábbi sportigazgatóval, Thomas von Heesennel.

A legutóbbi pontvadászat előtt a Bundesliga három újonca közül talán az Arminiát tartották a leggyengébbnek játékoskerete alapján, azonban a bielefeldiek sokáig a legjobb pozíciót foglalták el a frissen feljutottak közül, és bár az FSV Mainz végül megelőzte őket, a klub így is maximálisan elégedett lehetett a végül elért 13. pozícióval - főleg, hogy a DFB-kupában is remekelt az együttes, egészen az elődöntőig jutott.

Ráadásul hosszú idő után ismét adott játékost a válogatottnak az egyesület Patrick Owomoyela személyében. Ebből is látható, hogy megnőtt az érdeklődés a bielefeldi futballisták iránt, ennek köszönhetően már a bajnokság közben nyilvánvalóvá vált, hogy az egyesület nem fogja tudni megtartani sztárjait, és szép sorban meg is kezdődött a "kivándorlás".

Owomoyelát a Werder Bremen vette meg kétmillió euróért; a házi gólkirály Delron Buckley a Borussia Dortmundba szerződött potom 425 ezer euró ellenében; az albán játékmestert, Erwin Skelát az 1. FC Kaiserslautern vitte el, mégpedig ingyen, mivel lejárt a szerződése; hasonló módon távozott a középpályás Benajmin Lense az 1. FC Nürnbergbe, a szezon egyik felfedezettjének számító fiatal középhátvéd, Matthias Langkamp pedig a VfL Wolfsburgban kötött ki 1,3 millióért.

Összesen tehát öt alapember, vagyis egy fél csapat távozott, ráadásul a sikeredzőt, Uwe Rapoldert sem sikerült maradásra bírni, aki részben azért ment el, mert úgy érezte: az egyesület vezetősége nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy a klub továbbra is sikeres maradjon. Így aztán elfogadta az 1. FC Köln ajánlatát, mivel a Kecskéseket újoncként is ambiciózusabbnak gondolta - amiben, valljuk be, volt is valami.

Az egyesület visszafogottságát (vagy realitásérzékét) az is jelzi, hogy Rapolder távozását követően a klub nem próbált neves szakembert megnyerni a kispadra, hanem házon belül oldotta meg az edzőkérdést. A csapat új mestere a korábban sportigazgatóként tevékenykedett Thomas von Heesen lett, aki az 1998-99-es idényben már volt a Bielefeld vezetőedzője fél éven keresztül, és Rapolder kinevezése előtt is ő töltötte be ezt a pozíciót ideiglenes jelleggel pár héten át. Az egykori kiváló futballista elsődleges feladata a távozók pótlása volt, és Von Heesen dolga annyival egyszerűbb volt, hogy már az előző idény közben, sportigazgatói tevékenysége részeként megkezdhette az új focisták kiválasztását.

Ennek megfelelően már tavasszal megegyezett a Hannover '96 szerb játékmesterével, Nebojsa Krupnikoviccsal, akinek Skela szerepkörét kellett átvennie, illetve a Borussia Mönchengladbach jobb oldali focistájával, Bernd Korzynietzcel, akit Owomoyela helyére szemelt ki.

A többi új szerzemény már a nyár folyamán érkezett, és papíron az erősítés nem sikerült rosszul: a bielefeldiek megszerezték például a Bayern München balhátvédjét, Tobias Raut, akit egy időben a jövő nagy reménységének tartottak Németországban, Buckley elárvult helyére a dél-afrikai Sibusiso Zuma jött a dán FC Köbenhavntől, rajtuk kívül szerződtették még a másodosztályú Greuther Fürth fiatal középhátvédjét, Heiko Westermannt, valamint a cseh Sigma Olomouc játékmesterét, David Kobylíket.

Von Heesen mégsem volt teljesen elégedett, mivel a védelemből a nyáron a cseh Petr Gabriel megsérült, és a tréner úgy vélte, hogy a hátsó alakzatba még mindenképpen kell igazolni egy rutinos futballistát. Ez végül a cseh Radim Kucera lett, akit Kobylíkhez hasonlóan szintén Olomoucból szerződtettek.

A két volt Sigma-játékos azonban eddig egyetlen bajnokin sem lépett pályára, ami főleg Kobylík esetében meglepetés, de Von Heesen eddig nem nagyon változtatott a kezdő tizenegyen. A hátsó alakzat végig ugyanaz maradt, a középpályán azonban azért akadt némi variáció: az új mester Rapolderhez hasonlóan a 4-5-1-es hadrendet favorizálja, amelyben a középpályán két ember kap kifejezetten védekező feladatot, és a két klasszikus szélső mellett egy játékmester van a pályán.

Utóbbi szerepkört Krupnikovic tölti be, így aztán az előző idényben ugyanezen a poszton szerepelt Massimilian Porcello védekezőbb feladatot kapott. Az előretolt ék posztján az első fordulókban az albán Fatmir Vata szerepelt, a legutóbbi játéknapon azonban már a ghánai Isaac Boakye játszott ebben a pozícióban, míg Vata jobbszélsőként futballozott, Marco Küntzel helyén.