Az FC Nantes az előző szezonban kis híján kiesett a legjobbak közül, nyáron pedig átalakult az egyesület szakmai vezetősége, így aztán nem kis meglepetést okozott, hogy a csapat megnyerte az első két bajnokiját. Gyorsan kiderült azonban, hogy mindez csak fellángolás volt, hiszen a későbbiekben alaposan visszaesett az együttes, és a féltávhoz közelítve egyre valószínűbb, hogy maximum a középmezőnyben végezhet - de ha nem vigyáz, megint a kiesés közelébe kerülhet.
A korábban amolyan mintaegyesületnek tartott FC Nantes a legutóbbi idényben korántsem példamutatóan tevékenykedett: az, hogy a csapat gyengén szerepelt, nem volt olyan nagy katasztrófa, hiszen erre már volt példa korábban is, arra viszont nem, hogy a játékosok fellázadjanak az edző ellen, a vezetőség pedig a labdarúgóknak adjon igazat. Miután a csapatkapitány, Mickael Landreau kritizálta a mestert, Loic Amisse-t, a társak kiálltak a kapus mellett, az elnök, Jean-Luc Gripond pedig az edzőt menesztette.
A nyáron aztán tovább folytatódott az átalakulás, hiszen Gripond is távozott, utódja Rudi Roussillon lett, míg a sportigazgatói pozíciót az "őskövületnek" számító Robert Budzinskitől a klub egy másik egykori játékosa, a csádi származású Japhet N'Doram vette át. A szakvezető Serge le Dizet maradt, az erősítések viszont nem számítottak jelenetősnek, a klub tehát visszatért korábbi játékospolitikájához, amely szerint elsősorban legendás utánpótlás-nevelésére épít, és eleinte úgy tűnt, hogy a terv bejön: az első két fordulóban nyerni tudott a gárda.
A két győzelem után azonban a zöld-sárgák szurkolóinak gyorsan vissza kellett térniük a realitások talajára, hiszen a következő négy mérkőzésen mindössze két pontot szerzett a csapat, és máris ismét a középmezőnyben találta magát. Le Dizet menet közben úgy érezte, hogy a védelem további erősítésre szorul, a klub pedig ennek érdekében az utóbbi években megszokott módon a dél-amerikai játékospiac felé fordult. Az új szerzemény egy egzotikus futballista lett: az uruguayi Penarol haiti védője, Jean-Jacques Pierre, akiért a Kanárik egymillió eurót fizettek. A karibi válogatott érkezésével kissé átalakult a csapat: az addig elsősorban jobbhátvédként szerepelt Nicolas Savinaud a védekező középpályás posztjára került, és Pierre lett a jobb oldali védő. A csapat továbbra is a 4-4-2-es hadrendben játszott, idegenben ugyanakkor Le Dizet egyre többször alkalmazta a némileg védekezőbb 4-5-1-es felállást, azonban ennek nem volt sok foganatja: vendégként a Kanárik pocsékul szerepelnek, legutóbbi hat idegenbeli találkozójukon egyetlen pontot sem szereztek, mi több, mindössze egyetlen találatot értek el.
Azt, hogy a gárda nem áll kieső helyen, csak remek hazai mérlegének köszönheti: a La Beaujoire stadionban legutóbbi három mérkőzését megnyerte. Igaz, ez sem ment könnyen, a sereghajtó RC Strasbourg ellen például Milos Dimitrijevics az utolsó utáni percben szerezte a győztes találatot, és a mérkőzésről sok mindent elmond, hogy Pierre a L'Équipe-től kettes osztályzatot kapott (tízes skálán), a France Football pedig egyes kalkulussal (hatos a maximum) honorálta. Persze a két csatár, Mamadou Diallo és Claudiu Keserü sem járt sokkal jobban, ők kettest kaptak a szaklaptól. Ez is jelzi, hogy a támadókkal nem nagyon lehetnek elégedettek Nantes-ban: Habib Bamogo eddig négyszer, Diallo háromszor, Keserü pedig kétszer volt eredményes, és Le Dizet nem is tudott dönteni, hogy melyik csatárduónak szavazzon rendszeresen bizalmat. Fenti három támadón kívül még Luigi Glombard és időnként Frédéric da Rocha is a támadóalakzatban szerepelt, állandóságról tehát nem beszélhettünk, de biztos, hogy januártól még egy focistát bevethet a tréner ebben a szerepkörben.
Az FC Nantes ugyanis végre leigazolta a kenyai válogatott fiatal csatárát, Dennis Oliechet, akit már majd egy éve szeretett volna megszerezni. A húszesztendős támadó már a 2004-es Afrika-kupán is a kenyai együttes oszlopos tagja volt, a 2006-os világbajnokság selejtezőin pedig négy gólt ért el, de klubcsapatában, a katari Al-Arabiban is ontotta a gólokat - ugyanakkor nem a fegyelmezettségéről híres, fiatal kora ellenére már többször is lemondta a válogatottságot, és az éjszakai életet sem veti meg. A hírek szerint vételára meglehetősen magas volt, 2,7 millió euróba került, így aztán valószínűleg sokat várnak majd tőle. Ráadásul nem biztos, hogy ő lesz az egyetlen erősítés a télen, mert a nantes-i vezetők még a brazil válogatott középpályást, Ricardinhót is kiszemelték, aki jelenleg a Santos FC egyik sztárja.