A Wigan minden várakozást felülmúl

A Premier League-ben meglehetősen ritka, hogy egy újonc csapat az élmezőnyben szerepeljen, a frissen feljutott kluboktól általában a bennmaradás is nagy sikernek számít. A nyáron felkerült Wigan Athletictől pedig kifejezetten bravúrnak tartották volna a megkapaszkodást az idény előtt, ám a csapat egyelőre a várakozásokat messze felülmúlva szerepel, és 12 forduló után a második helyen állt a tabellán.

Az egyesület, amely csak 1978-ban nyert felvételt a profi klubok közé, sokáig alacsonyabb osztályokban szerénykedett, és felemelkedése akkor kezdődött meg, amikor a sportszer-kereskedelemmel foglalkozó üzletember, Dave Whelan lett a tulajdonosa.

A milliomos egyrészt vadonatúj stadiont építtetett, amelyet a cégéről nevezett el, másrészt pedig ha ésszerű mértékben is, de a játékoskeret megerősítésére sem sajnálta vagyonát. A 2001-ben a csapat élére került menedzser, Paul Jewell azonban nem a drága, jónevű futballisták híve, így aztán a multimilliomos tulajdonos akarata ellenére sem költött túl sokat, a nyárig a klub átigazolási rekordja 2,1 millió euró volt, amit a West Bromwich Albiontól megvett Jason Robertsért fizettek ki még a 2003-2004-es pontvadászat előtt.

A legutóbbi idényben pedig egy kivételtől eltekintve csupa ingyen igazolható labdarúgó érkezett a Wiganhez, a gárdának mégis sikerült kiharcolnia a feljutást. A nagy eufóriát követően persze felmerült a nagy kérdés: változtat-e Jewell a fenti transzferpolitikáján. Nos, a szakember valószínűleg tisztában volt vele, hogy feljutás ide vagy oda, a játékoskeret további erősítésre szorul, ugyanakkor eleinte nem dobálta az eurómilliókat új labdarúgókra.

Az első igazolásért például potom háromszázezer eurót adott ki, igaz, egy cserekapusért ez bőven elegendő, mert a Rotherham Unitedtől megvett Mike Pollittot erre a szerepkörre szerződtették. Ezután három olyan játékos érkezett, akiért egyetlen centet sem kellett fizetni, ugyanakkor jelentős tapasztalatot hoztak a csapat védelmébe: a svájci középhátvéd, Stéphane Henchoz több mint kétszáz bajnokin szerepelt a Premier League-ben a Liverpool FC és a Blackburn Rovers színeiben (őt a Vörösöktől szerezték meg), a Portsmouth FC-től leigazolt holland Arjaan de Zeeuw (aki ráadásul korábban már játszott a Wiganben) közel száz mérkőzést teljesített az angol élvonalban, míg a francia jobb oldali védő, Pascal Chimbonda a gall első osztályban szerepelt száznál is több alkalommal (ő az SC Bastiától érkezett).

Hamarosan azért a pénzköltést is megkezdte a klub, és ennek első jele az volt, hogy a Tranmere Rovers fiatal védőjéért, Ryan Taylorért 1,8 millió eurót fizettek ki, a focistát többek között a Liverpool FC is csábította, így némi meglepetést okozott, hogy a Wigannak mondott igent. Néhány ismertebb játékost egyébként nem nagyon érdekelt az újonc ajánlata, a Chelsea FC középpályása, Scott Parker például le sem ült tárgyalni a wiganiekkel, pedig Jewellék ajánlották érte a legtöbb pénzt a londoniaknak.

A szenegáli csatárnak, Henri Camarának nem voltak ilyen aggályai, ő örömmel szerződött a Wiganhez, hiszen így végre ismét az angol élvonalban szerepelhetett, korábban a Southampton FC-vel és a Wolverhampton Wanderersszel is kiesett a Premier League-ből. A Farkasok 4,3 millió eurót kaptak érte a Wigantől, míg a Norwich City középpályása, Damien Francis 2,15 millió eurót kóstált. Érkezett még az ausztrál válogatott Josip Skoko, aki két évre írt alá, és úgy tűnt, hogy ezzel le is zárult a keret kialakítása, azonban a feljutáshoz a maga 24 találatával jelentősen hozzájáruló csatár, Nathan Ellington kevéssel a bajnoki rajt előtt kijelentette: márpedig ő távozni szeretne a klubtól.

A kiváló támadót a West Bromwich Albion vette meg 4,5 millió euróért, és ennek az összegnek a kétharmadát a klub rögtön el is költötte a másodosztályú Leicester City ír csatárára, David Connollyra. A gárdától természetesen azt várták, hogy foggal-körömmel harcol majd mindegyik bajnokiján, és nagyon nehezen adja a bőrét, ami igaz is volt, ugyanakkor az már az első fordulóban is látszott, hogy a játéktudással sincsen probléma a Wigannél, a bajnok Chelsea FC ellen akár nyerhetett is volna az újonc, ha az utolsó percben Andreas Johansson nem hibázik ziccerben.

Az ellentámadásból Hernán Crespo betalált, így a csapat vereséggel kezdte a bajnokságot, majd a következő körben a Charlton Athletictől is kikapott 1-0-ra, de ezután a Sunderland AFC ellen megszületett az első győzelem, és a Wigan azóta veretlennek mondhatja magát! Sőt: sorozatban hat megnyert mérkőzésnek köszönhetően 12 forduló után a második helyen állt, ráadásul egy elmaradt mérkőzése is van.

A jó szereplés elsődleges záloga a kiváló védelem, a Wigan tizenegy összecsapáson csak öt gólt kapott, ami a legjobb a Premier League-ben (még a Chelsea FC teljesítményét is übereli), és a hátsó alakzatban mindhárom új szerzemény kihagyhatatlannak számít. Hasonlóan jó húzás volt Francis és Camara leigazolása is, akik ugyancsak meghatározó emberek, de a Premier League-ben korábban sohasem szerepelt, a Wigannel a harmadosztályban is megfordult játékosok, mint például Leighton Baines, Jason Bullard vagy Lee McCulloch is remekelnek.