Túl magasra került a léc a Messinánál

Egy évvel ezelőtt egy világ emelt kalapot az FC Messina előtt, akkor ugyanis a szicíliai újonc veretlenül állt a tabella második helyén. Azóta sok mindent történt a csapat háza táján: egy hullámvölgy után tavasszal is meglehetősen jól szerepelt az együttes, és végül minden várakozást felülmúlva a hetedik helyen végzett a bajnokságban. A nyáron aztán kis híján kizárták a klubot az élvonalból, csak néhány nappal a rajt előtt kaptak indulási engedélyt a piros-sárgák.

Az FC Messina 2004 nyarán csaknem negyven év szünet után jutott fel ismét az élvonalba. A legutóbbi szezon rajtja előtt csaknem mindenki a kiesőjelöltek közé sorolta a kiscsapatot, amelynek keretében nem sok rutinos játékos szerepelt, és az edző, Bortolo Mutti sem ért még el figyelemre méltó eredményeket az élvonalban.

A gárda azonban alaposan felborította a papírformát: a Messina öt forduló után a második helyen állt a tabellán. A saját maga által diktált tempót azonban nem sokáig bírta az együttes: áprilisra visszazuhant a középmezőny második felébe, és még a bennmaradás sem tűnt biztosnak. Muttinak a hajrára sikerült alaposan felráznia csapatát, így a bajnokság utolsó nyolc fordulójában a szicíliaiak összesen 12 pontot szereztek, és végül a hetedik helyen zárták a szezont.

Természetesen ez volt az egyesület történetének legjobb szereplése (a korábbi rekordot az 1963-64-es idényben elért 14. helyezés jelentette), és a város örömmámorban úszott a nyár elején. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, hiszen júliusban kiderült, enyhén szólva nincs rendben a klub anyagi helyzete. A baj akkora volt, hogy az Olasz Labdarúgó Szövetség megvonta az élvonalbeli induláshoz szükséges licencet az egyesülettől, így nagyon úgy nézett ki, hogy a déliek csak a másodosztályban kezdhetik a 2005-2006-os szezont.

A klub vezetői természetesen fellebbeztek az ítélet ellen, és megszerezték a szükséges bankgaranciákat, így reménykedve várták a fellebbviteli bizottság augusztus 10-i döntését. A római testület a Messina számára kedvező döntést hozott, visszaadta a klub licencét, így a csapat mégis az élvonalra készülhetett. Mivel akkor kevesebb mint három hét volt hátra az első bajnoki mérkőzésig, Muttinak nem sok ideje maradt, hogy csapatot építsen.

Már az is kész csoda, hogy a tavalyi formáció magja együtt maradt. Ez egyébként elsősorban a trénernek, valamint Pietro Franza elnöknek köszönhető, akik türelmet kértek a futballistáktól a nyáron, amikor bizonytalan volt az együttes jövője. Csupán három, lejárt szerződésű játékos távozott a gárdától: a görög kapusnak, Dimitriosz Elefteropulosznak az AC Milan, a középpályás Alessandro Cucciarinak pedig a másodosztályú Lucchese kínált új kontraktust, az egykoron a Juventus FC-ben is megfordult támadó, Nicola Amoruso viszont sokáig nem talált új csapatot magának, végül október közepén írt alá a Regginához.

Érdekes Alessandro Parisi esete, aki a nyáron elkötelezte magát a Serie B bajnokához, a Genoához, ám amikor kiderült, hogy a piros-kékek az első helyett a harmadik ligában indulhatnak, a Messinát viszont visszavették a legmagasabb osztályba, Parisi visszatért Szicíliába. Azt nem lehetne állítani, hogy az új játékosok hosszú, tömött sorokban érkeztek volna a San Filippo-stadionba, igaz, az idő rövidsége miatt Mutti mester nem is akarta felforgatni a tavalyi gárdát.

Összesen hat futballista csatlakozott a nyáron a csapathoz, de közülük négyen nem léptek pályára a bajnokság első nyolc fordulójában. Az a két új szerzemény, aki már játéklehetőséghez jutott, egyaránt csatár: az utánpótlás-válogatott Giuseppe Sculli a Bresciától érkezett, a bosnyák Zlatan Muslimovic pedig a legutóbbi idényt Riminiben töltötte. A többiek elsősorban azért érkeztek a klubhoz, hogy Muttinak bővebb keret álljon a rendelkezésére, és az esetleges sérülések, illetve eltiltások esetén tudja kivel helyettesíteni az alapembereket.

Két kapust is vett a klub Elefteropulosz helyére: Nicolas Caglioni a Napolit, Andrea Pansera pedig a Bologna FC-t hagyta ott a Messina kedvéért, de ők egyelőre csak egymással vetélkednek az első számú cserekapus címért, ugyanis Marco Storari kirobbanthatatlannak tűnik a kezdő csapatból.

Rajtuk kívül a Salernitana fiatal védője, Manuel Coppola és az Acireale középpályása, Andrea Tummilo vár a bemutatkozásra, amire hamarosan sor kerülhet, hiszen Muttinak muszáj lesz változtatnia, csapata ugyanis nagyon rosszul kezdte az idényt: az első nyolc fordulóban egyetlen mérkőzést sem tudott megnyerni a Messina, és négy pontjával a 17. helyen állt. És bár azóta megszületett az első diadal, tíz forduló után még mindig csak nyolc pontja van a gárdának - ki emlékszik már a tavalyi őszre, amikor a csapat dicséretét zengte egész Itália?