Vágólapra másolva!
Októberben még a Márcio Amoroso, Paulo Wanchope csatárduó érkezése, majd remek formája, és - elsősorban nekik köszönhetően - a Málaga CF remek helyezése szolgáltatott témát. Az azóta eltelt három hónapban sok minden megváltozott a klub háza táján, és nem éppen a kék-fehérek szurkolóinak örömére. A csapat ugyanis a 2004 utolsó két hónapjában megvívott nyolc bajnokijából hetet elveszített, amelynek a tabellán drámai visszaesés, a kispadon pedig váltás lett a következménye. A Gregorio Manzano helyére kinevezett új edző, Antonio Tapia jól mutatkozott be: irányításával első két mérkőzését megnyerte a csapat.

A Málaga CF a hatodik forduló után, október közepén óriási meglepetésre a negyedik helyen állt a tabellán. Akkor úgy tűnt, a gárda kiheverte a házi gólkirály, Salva nyári elvesztését, hiszen a támadó helyére érkezett Márcio Amoroso-Paulo Wanchope páros góljaival hamar feledtette a tavalyi közönségkedvencet. Hat játéknap után a Costa Rica-i három, a brazil pedig két gólnál járt, a csapat szurkolói pedig már az UEFA-kupa- (sőt, a legmerészebbek egyenesen a Bajnokok Ligája-) indulásról kezdtek ábrándozni. A nyáron kinevezett edzőt, Gregorio Manzanót már-már istenítették a drukkerek, benne látták a jövőbeni hazai és nemzetközi sikerek zálogát.

Nézzük dióhéjban, mi történt azóta a csapattal: a Málaga a tabellán visszaesett a 17. helyre (de állt már eggyel hátrébb, azaz kieső pozícióban is), Amoroso és Wanchope formája is alaposan leromlott (ketten összesen három gólt lőttek a legutóbbi 14 fordulóban!), a korábban csodatevőnek hitt Manzanót pedig menesztették.

A bajok a hatodik fordulóban megrendezett, CA Osasuna elleni hazai találkozó 80. percében kezdődtek, amikor - a csapat 2-0-s vezetésénél -Amoroso cserét kért. Senki nem gondolt semmi rosszra, hiszen gyakran előfordul, hogy az előnyben lévő csapat edzője a hajrában, a biztos győzelem tudatában lehozza egyik legjobb támadóját.

Igen ám, de a cserének ezúttal más oka volt: Amoroso megsérült, és három hétre kidőlt a sorból. Nélküle pedig Wanchope sem találta a helyét a pályán, így a következő két bajnokin győzelem nélkül maradt a csapat. Ezt még persze kiheverték volna a szurkolók és a vezetők is, de a dolgok Amoroso visszatérése után sem fordultak jobbra, sőt: a tizediktől a 14. fordulóig, azaz öt mérkőzésen keresztül a Málaga CF nemhogy pontot, de még gólt sem tudott szerezni, kapott viszont 11-et.

A kék-fehérek mentségére szóljon, hogy az ellenfelek között volt a Real Madrid, a Valencia CF és az FC Barcelona is, amely csapatoktól nem szégyen kikapni, de a Getafe CF, illetve az Albacete elleni fiaskóra nemigen van magyarázat. A következő játéknapon, a Levante UD ellen végre sikerült betalálni és nyerni is, ráadásul éppen Amoroso szerezte a győztes gólt, aki legutóbb a hatodik fordulóban volt eredményes, úgy tűnt tehát, a csapat feláll a padlóról.

A várva várt javulás helyett azonban újabb három kijózanító vereség következett - különösen a Real Sociedad elleni találkozó szerepel még minden bizonnyal évekig minden Málaga-szurkoló rémálmaiban: a középmezőnyhöz tartozó, az idén egyáltalán nem remeklő baszkok 5-1-re győztek a La Rosaleda stadionban.

A 2004-es esztendőt a 18., azaz kieső helyen zárta a csapat, de az elnökség akkor még nem küldte el Manzanót. A következő fordulóban, Santanderben elszenvedett 2-1-es vereség után viszont már igen. Az utódlást - mint a bajban lévő, nem különösebben tehetős egyesületek általában - a Málaga is házon belül oldotta meg, a csapat élére így a B gárda korábbi trénere, Antonio Tapia került. (Érdekesség, hogy a "nagyokhoz" távozott mester helyére az FC Barcelona egykori kiváló szélsőjét, José Maria Bakerót nevezték ki a B csapat élére).

A 46 éves szakember játékosként a harmadosztályig jutott, edzőként pedig 1994-től két éven át a Málaga másodedzője volt, majd ugyanezt a pozíciót töltötte be a Cádiznál. Vezetőedzőként a negyedosztályú CD Ejido gárdájánál debütált 1997-ben, a kiscsapattal sikerült kiharcolnia a feljutást a harmadik vonalba. 2002 óta dolgozott a Málaga B csapatánál. Tapiát január 12-én nevezték ki hivatalosan, így mindössze három napja volt arra, hogy felrázza a játékosokat a Sevilla FC elleni bajnoki előtt.

A tréner ennek ellenére remekül megoldotta a feladatot, hiszen a Málaga Wanchope góljával 1-0-ra győzött, és ha a játék nem is volt szemkápráztató, a három pont megszerzésének ténye mindenért kárpótolta a szurkolókat. A következő játéknapon sokkal nehezebb ellenfél várt a kék-fehérekre, hiszen az Atlético Madrid látogatott a La Rosaledába. A csapat azonban ezúttal sem ijedt meg saját árnyékától, és Juan Rodríguez találatával ismét 1-0-ra győzött.

Tapia mérlege tehát kettőből kettő volt, és bár a következő meccsen Zaragozában kikapott az együttes, a szurkolók pedig abban bíznak, hogy az új edző jelenléte hosszabb távon is jót tesz a csapatnak, és a szezon utolsó fordulóiban nem a bennmaradásért kell majd izgulniuk.