Hamar felvette az élvonal ritmusát a Cagliari

Az olasz élvonal újoncai az idén szokatlanul jól kezdték a bajnokságot. A hat, nyáron feljutott klub közül 12 fordulót követően, azaz a bajnokság csaknem egyharmadánál csupán az Atalanta tartózkodik kiesőhelyen, a többiek a középmezőnyben találhatóak. Igaz ez a Cagliarira is, a szárdok meglehetősen kiegyensúlyozottan szerepelnek: eddig négy győzelem, négy döntetlen és négy vereség a csapat mérlege, a kiesés veszélye tehát nem fenyegeti a gárdát, pedig a rajt előtt sokan ettől féltették Gianfranco Zoláékat.

A Cagliari legutóbb az 1999-2000-es idényben szerepelt az élvonalban, a szurkolók tehát már négy esztendeje vártak a feljutásra, ami idén nyáron végre sikerült is a csapatnak. A Serie B-ben megszerzett második hely után csak tovább erősödött az az eufória, amely tavaly nyár óta Szardínia szigetének legjobb futballcsapatát övezte. Az őrület oka Gianfranco Zola hazatérése volt, az apró játékmester az elmúlt év augusztusában tért haza Angliából, és a másodosztályban 13 góllal segítette csapatát. Annak ellenére, hogy Roman Abramovics minden követ megmozgatott, hogy visszacsábítsa a Chelsea FC-hez.

Zola maradt, és 38 évesen vállalta az élvonalat a Cagliarival. A tízes igenje hallatán a csapat hívei fellélegeztek, hiszen a nyári átigazolási időszakban ezen kívül nem sok örömteli dolog történt a gárda háza táján. Francois-Joseph Modesto és Armando Pantanelli távozása nem rázta meg annyira a klubot, hiszen egyikük sem számított alapembernek a legutóbbi bajnokságban, de az érkezők listájára sem kerültek fel olyan nevek, melyek garanciát jelentettek volna legalább a biztos bennmaradásra.

Az uruguayi Horácio Peralta és Anthony Álvarez (a Penaroltól érkezett), a Triestinától leigazolt Francesco Bega, valamint a Trevisótól elcsábított Massimo Gobbi neve hallatán aligha ugráltak örömükben a szárd drukkerek. Kedélyállapotuk akkor sem változott meg gyökeresen, mikor kiderült, hogy ősztől egy Európa-bajnok is csatlakozik a kerethez, hiszen a kapus Teofilosz Katerjannakisz a kispadról nézte végig a nyári kontinenstornát, egyetlen percet sem védett Portugáliában.

A keret tehát nem tűnt túl acélosnak a rajt pillanatában (a legtöbb szakértő a kiesőjelöltek közé sorolta a Cagliarit), így borítékolható volt, hogy az élvonalban újonc vezetőedző, Daniele Arrigoni és csapata nem néz könnyű szezon elé. A szurkolók kis túlzással csak Zolában bíztak, de enyhén szólva is kérdéses volt, a kétségkívül zseniális képességű, ám a negyvenhez közelítő karmester egyedül képes lesz-e benntartani a csapatot a világ egyik legerősebb bajnokságában.

A mérkőzéseken aztán kiderült, ugyan valóban Zola a vezér, de arról szó sincs, hogy egyedül lenne, hiszen a csapatban akad még néhány egészen jó labdarúgó. Például a villámgyors ballábas szélső, Mauro Esposito, aki már hat gólt szerzett a bajnokságban, és teljesítménye jutalmául Marcello Lippi meghívta a válogatott keretbe is. De nem lehet panasz a védelemre sem: Katerjannakisz hetek óta remek formában véd, előtte pedig Alessandro Agostini, Bega, és Simone Loria és igen megbízható teljesítményt nyújt. A középpályán Nelson Abeijón és Gobbi számít alapembernek, elől pedig Antonio Langella és a hondurasi David Suazo kap általában szerepet (és Zolától labdákat).

Az újonc annyiban mindenképpen megfelel a várakozásnak, hogy elsősorban hazai pályán veszélyes. De hogy a Sant' Elia stadionban ennyire jól fog menni a szárdoknak, arra azért kevesen számítottak. Eddig hét ellenfelüket fogadták a piros-kékek, és mind a három pontot csupán az AC Milan tudta elvinni a szigetről. Pont nélkül távozott viszont a nyitófordulóban a Bologna FC, később pedig a Siena, a Brescia és az AC Parma is. A szurkolóknak talán csak a két hazai döntetlen miatt fájhat a fejük, hiszen a Livorno ellen azért illett volna nyerni, az FC Internazionale ellen pedig a csapat kezében volt a győzelem. A Cagliari 2-0-ra és 3-1-re is vezetett Roberto Mancini csapata ellen, de a második félidőben a nigériai Obafemi Martins kétszer is betalált, így a hazaiaknak be kellett érniük egy döntetlennel (és persze a kék-feketéknek is, akiknek ez volt a tizedik ikszük 12 forduló alatt!).

Idegenben viszont nagyon nem megy Arrigoni gárdájának: eddigi öt vendégjátékuk alkalmával csupán két pontot szereztek Zoláék, győzniük tehát még nem sikerült. Különösen a római kirándulás lehet fájó emlék: Francesco Tottiék a kilencedik fordulóban 5-1-gyel küldték haza a piros-kékeket. Összességében azonban nem lehet panasz a csapat szerepésére, a 12 forduló alatt összegyűjtött 16 pont nem kevés, és ha az együttes a hátralévő mérkőzéseken is hasonló ütemben gyűjtögeti a pontokat, a szurkolók jövő ősztől is élvonalbeli bajnokikra járhatnak a Sant' Elia stadionba.