A Villarreal CF remek szezont zárt, hiszen a kék-sárgák a nyolcadik helyen végeztek a bajokságban, az UEFA-kupában pedig egészen az elődöntőig jutottak. A gárda ebben az idényben is két fronton harcol, és egyelőre úgy tűnik, a nemzetközi porondon megy jobban: a bajnokságban csak vergődik a gárda, az UEFA-kupában viszont bejutott a csoportkörbe. De kérdés, a kettős terhelés nem megy-e a hazai szereplés rovására: ha Manuel Pellegrini csapata így folytatja, akár még kiesési gondjai is lehetnek.
A Villarreal CF a legutóbbi szezonban eleinte csak azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egyre-másra igazolta a dél-amerikai játékosokat, keretében több volt a brazil, illetve argentin futballista, mint a spanyol. Később aztán az eredmények miatt is érdemes volt figyelemmel kísérni a kék-sárgák szereplését, hiszen mind a bajnokságban, mind az UEFA-kupában remekül meneteltek Juan Román Riquelméék. A hazai pontvadászatban végül a nyolcadik helyre futott be a csapat, az UEFA-kupában pedig az elődöntőig sikerült jutni, ahol csak a későbbi győztes Valencia CF állította meg.
A sikerek ellenére, illetve a további jó szereplés biztosítása érdekében a nyáron komoly változások történtek a klubnál. Edzőt mindenképpen keresnie kellett a vezetőségnek, hiszen Benito Floro már februárban távozott, a helyét átvett Paquito pedig csak ideiglenes jelenleg irányította a gárdát. Keveseket lepett meg, hogy akárcsak a játékosokat, a mestert is Dél-Amerikában keresték és találták meg a villarrealiak, mégpedig a chilei Manuel Pellegrini személyében.
Az 51 éves tréner játékosként az Universidad de Chile történetének egyik legnagyobb alakja volt, összesen 450 mérkőzésen szerepelt az egyetemisták színeiben. Edzőként több hazai csapat után irányította az argentin San Lorenzo, az Almagro és a River Plate gárdáját is, Európában azonban még sohasem dolgozott. Igaz, a csapat irányításához nem is nagyon kell ismernie az európai viszonyokat, erre az ismeretanyagra legfeljebb az ellenfelek feltérképezéséhez lesz szüksége, a csapat keretében ugyanis ugyanannyi dél-amerikai játékos szerepel, mint tavaly.
Ugyan a nyári átigazolási időszakban két, a szubkontinensről származó labdarúgó is távozott a csapattól (a brazil Belletti már az FC Barcelonát erősíti, az argentin Fabrizio Coloccininek pedig lejárt a kölcsönadási szerződése, és visszatárt az AC Milanba), de helyükre hárman érkeztek. A brazil jobbhátvéd helyett egy mozambiki jobbhátvédet igazoltak a kék-sárgák: Belletti utóda Armando Sá lett, aki az előző idényben a Benfica játékosa volt. Coloccinit honfitársával pótolták: az új fiú Gonzalo Rodríguez, aki legutóbb a San Lorenzóban szerepelt. A harmadik új szerzemény a legnagyobb név, ráadásul ő kivételesen nem argentin, vagy brazil, hanem uruguayi: Diego Forlánról van szó, akit nem nagyon marasztalt a Manchester United, a Villarreal CF viszont tárt karokkal várta, a csatár pedig boldogan költözött, és ég a bizonyítási vágytól.
A keret tehát papíron nem nagyon gyengült a nyáron, az eredmények viszont egyelőre nem ezt mutatják. Az első hét fordulóban ugyanis mindössze egy győzelmet aratott Pellegrini együttese, pedig a legnehezebb ellenfelek zömével még nem is találkozott.
A nyitófordulóban a bajnoki címvédő Valenciához látogattak a kék-sárgák, és a papírformának megfelelően szoros, 2-1-es vereséget szenvedtek. Sebaj, gondolták a Villarreal szurkolói, a következő három körben, a Real Sociedad, a Racing Santander és a Sevilla FC ellen sikerül javítani és a csapat legalább a két hazai meccsét megnyeri, és a Nuevo Sardinero stadionból is ponttal távozik. Utóbbi sikerült, hiszen Santanderben 1-1-es döntetlent ért el a gárda, de az otthoni fellépések közül egyiket sem sikerült megnyernie, mindkét találkozó gól nélkül végződött.
Az ötödik fordulóban az Atlético Madrid a fővárosban 1-0-ra legyőzte a Villarrealt, amely így egészen a 17. helyig, a kiesést jelentő pozíciók közvetlen közelébe csúszott vissza a tabellán. Úgy kellett tehát az első győzelem, mint egy falat kenyér, és a várva várt siker a hatodik mérkőzésen, a Real Zaragoza ellen meg is született.
A következő találkozóján azonban ismét csak döntetlent ért el a gárda (bár az RCD Mallorca otthonában az 1-1 nem számít rossz eredménynek), de az egy pontok nem nagyon segítenek a felzárkózásban, a jelentősebb előrelépéshez mindenképpen győzelmek kellenek.
Például olyanok, mint amilyeneket az UEFA-kupában aratott a gárda, ahol a svéd Hammarby IF ellen kettős győzelemmel jutott tovább a csapat, így bekerült a csoportkörbe. Ott azonban nem kapott könnyű ellenfeleket: az olasz Lazio, az angol Middlesbrough FC, a szerb Partizan Beograd és a görög Egaleo ellen játszik Pellegini gárdája, és az első három közé kerülés, azaz a továbbjutás ugyan egyértelmű elvárás a fiúktól, de nem lesz sétagalopp. Ráadásul a jövendő sikereket már Sonny Anderson nélkül kell elérnie Pellegrini csapatának: a chilei mester által mellőzött brazil csatár néhány napja a katari Al-Rajjanhoz szerződött.