Nem Jara hibája volt a hamburgi mélyrepülés

A szezon előtt általános volt a vélekedés Németországban, hogy a Bundesliga edzői közül a Hamburger SV mestere, Kurt Jara helye az egyik legbiztosabb. Nem véletlenül: a szakember a kiesőzónából a dobogó közelébe vezette a csapatot, majd megnyerte a Ligakupát. Így amikor a csapatnak nem nagyon ment a szezon elején, akkor sem sokakban merült fel, hogy az osztrák trénert meneszthetik, és kisebb meglepetést okozott, amikor ez mégis megtörtént.

Amikor Kurt Jara 2001 októberében átvette a HSV irányítását Frank Pagelsdorftól, az együttes a 15. helyen állt a Bundesligában. A szezon végén végül 11. lett a csapat, majd a legutóbbi pontvadászatban már negyedik helyen végzett, nem csoda, hogy a vezetőség teljesen elégedett volt az osztrák edző munkájával.

Ennek megfelelően a nyáron meg is hosszabbították a szakember szerződését, az eredetileg 2004 nyaráig érvényes kontraktust 2005-ig toldották meg. Mindkét fél rendkívül elégedetten nyilatkozott a másikról. "A HSV egyike Európa nagy klubjainak, és büszke vagyok arra, hogy itt dolgozhatok" - mondta Jara, míg az egyesült elnöke, Bernd Hoffmann kifejtette: "Tisztában vagyunk az edzőnk szakértelmével, és szerződésének meghosszabbításával megtettük a szükséges lépést a további sportbéli fejlődés felé."

Eleinte valóban úgy tűnt, hogy a HSV megkapaszkodhat az élcsapatok között, hiszen bár két alapembert, Mehdi Mahdavikiát és Tomás Ujfalusit is több európai sztárgárda csábította, végül mindketten maradtak, vagyis az együttes magja nem változott, a keret viszont kissé megerősödött. A védelembe a korosztályos válogatott Björn Schlicke (ő volt a legdrágább a nyári szerzemények közül, egymillió euróba került) és a rutinos Bastian Reinhardt érkezett, ingyen sikerült megszerezni a másik hamburgi egyesülettől, az FC St. Paulitól a rendkívül tehetségesnek tartott Alexander Meiert, de a legfontosabbnak Stefan Beinlich leigazolása számított. A Hertha BSC-től szerződtetett középpályásra azért volt nagy szüksége a csapatnak, mert az irányítóként meghatározónak számító Rodolfo Estebán Cardoso rendkívül sérülékeny labdarúgó, és Jara úgy vélte: nem árt, ha van választási lehetősége ezen a poszton.

A szakvezető által elképzelt taktika nem változott, a mester ragaszkodott az előző idényben oly sikeres 4-3-3-as felálláshoz, és a Ligakupában ez eredményre is vezetett, hiszen a Németországban nem minden klub által komolyan vett sorozatot a hamburgiak nyerték a nyáron. A bajnokságnak tehát nagy várakozással vágott neki az egylet, még akkor is, ha az ideális kezdő tizenegyből két futballista is kidőlt még a rajt előtt: a cseh Milan Fukal és Bernd Hollerbach is sérülést szenvedett, így nem állhatott Jara rendelkezésére. Ez egyben azt jelentette, hogy Jarának a védelem mindkét oldalára új embert kellett keresnie. Utólag már kijelenthető, hogy ez egyáltalán nem sikerült: a jobb oldalon a dán Lars Jacobsen és a namíbiai Collin Benjamin sem tudta pótolni Fukalt, míg a másik szélen sem Christian Rahn, sem pedig Stephan Kling nem volt képes olyan teljesítményre, mint Hollerbach.

A gyengébb szereplésnek azonban nem ez volt az egyetlen oka: legalább ilyen fontos volt, hogy az előző idényben csúcsformában futballozó játékosok közül szinte senki sem tudott hasonló teljesítményt nyújtani. Míg fél évvel korábban a hátsó alakzatban a kapus Martin Pieckenhagen, a két középső védő, Nico-Jan Hoogma és Ujfalusi, a támadórészlegben pedig Szergej Barbarez, Mahdavikia és Bernardo Romeo is kiválóan játszott, addig most semmi sem jött össze nekik. Mindannyian gyengén futballoztak, és az új szerzemények közül Beinlich sem azt hozta, amit vártak tőle, ráadásul kiderült: ő is van annyira sérülékeny, mint Cardoso. A vezetőség ennek megfelelően az átigazolási időszak utolsó napjaiban még egy irányítót igazolt a cseh David Jarolím személyében, akit Jara már régóta kinézett magának, ám az 1. FC Nürnbergtől szerződtetett focista egyelőre nem találja a helyét új csapatában.

Jara is mindent megpróbált: a formahanyatlást látva előbb személycserékkel próbálkozott - mindhiába -, majd a taktika megváltoztatásával kísérletezett, ám ez még rosszabb eredményt hozott, hiszen a focisták ezzel még bizonytalanabbak lettek. Ezzel együtt talán legkevésbé az edző tehetett arról, hogy az UEFA-kupában a HSV nagy meglepetésre rögtön az első körben kiesett az ukrán Dnipro Dnipropetrovszk ellen, és a bajnokságban is a kiesőzónába került. Úgy tűnt, ezzel a vezetőség is tisztában van, hiszen bizalmukról biztosították Jarát, hogy aztán teljesen váratlanul menesszék őt. Az új edző Klaus Toppmöller lett, akinek első mérkőzésén a gárda 2-0-s vezetésről játszott 2-2-es döntetlent a szintén gyenge formában lévő FC Schalke 04 ellen, majd hasonló módon kapott ki a Dortmundtól (igaz, a múlt héten végre 3-1-re nyert az 1860 München ellen): újabb példa arra, hogy nem a tréner volt a gyenge szereplés elsődleges oka. Mindez azonban Jarát egyáltalán nem vigasztalja.