A Parma kis költségvetéssel épít új csapatot

A Serie A előző szezonjában az egyik legpozitívabb meglepetést az AC Parma együttese szolgáltatta, amely annak ellenére is az ötödik helyen végzett, hogy a bajnokság előtt Fabio Cannavarót és Marco di Vaiót is eladta, és jelentősen csökkentette az egyesület költségeit - beleértve a fizetéseket is. A mostani átigazolási időszakban ez a trend folytatódik, hiszen a parmaiak nem adtak ki nagy pénzeket új focistákra, és könnyen elképzelhető, hogy megint megválnak pár sztárjuktól - bár ezzel kapcsolatban a klubon belül is megoszlanak a vélemények.

A Parma költségkímélő transzferpolitikája nem tavaly nyáron kezdődött, hiszen míg a kilencvenes évek közepén a klub az egyik legtöbb pénzt költő együttese volt, addig a jelenlegi évtiezdben sorra megvált legjobb, és egyben legértékesebb focistáitól. 2000 nyarán az argentin csatárt, Hernán Crespót a Laziónak adták el, 2001 nyarán Lilian Thuram és Gianliugi Buffon távozott a Juventusba, egy évvel később pedig Fabio Cannavaro és Marci di Vaio került eladásra. Mindeközben az egyesület igyekezett tehetséges fiatalokat szerződtetni, és bár a 2001-2002-es szezonban ennek megvolt a böjtje, hiszen a gárda a kiesés ellen küzdött, a legutóbbi pontvadászatban (amikor az egykori tréner, Arrigo Sacchi volt a Parma sportigazgatója, és ő felügyelte a szakmai munkát) remekül ment a csapatnak, és egészen az ötödik pozícióig menetelt, amivel kivívta az UEFA-kupában való részvétel jogát.

Noha Sacchi a nyáron lemondott a sportigazgatói posztról (bár elmondása szerint továbbra is kapcsolatban lesz a vezetőséggel, és tanácsadói szerepkörben fog dolgozni), a transzferpolitika továbbra sem változott: a Parma nem venni, hanem csinálni akarja a sztárokat. Ennek megfelelően az átigazolási piacon az egyesület elsősorban olyan focistákat keresett, akik ugyan nem teljesen ismeretlenek az olasz labdarúgásban, de még csak feltörekvő ifjoncnak számítanak. Megkönnyítette a parmaiak helyzetét, hogy rengeteg kölcsönjátékosuk szerepelt az első két osztályban, akik közül például a ghánai Stephan Appiah az előző idény egyik legnagyobb felfedezettje lett, és élklubok sora jelentkezett be érte. A tréner, Cesare Prandelli ennek ellenére úgy vélte, hogy csapatának nincsen szüksége a középpályásra, ezért hajlandóak voltak őt továbbadni a Juventusnak - a torinóiak kétmillió eurót fizettek azért, hogy egy évre kölcsönkapják a focistát, ráadásul cserébe odaadták a Parmának az utánpótlás-válogatott védőt, Emiliano Morettit, és a középpályás Manuele Blasi is egy évre az Ennio Tardini-stadionba került (őt a Juve a Perugiától vette meg a nyáron, hogy azonnal tovább is adja).

Ezen kívül szerződtették még a Milantól az alig húszesztendős középpályást, Marco Donadelt, aki az előző idényt a Leccében töltötte kölcsönben, és nagy fogásnak számított a Brescia horvát védője, Anthony Seric is, akinek már közel száz élvonalbeli találkozó áll a háta mögött. Az Internazionaléval megkötött csereüzlet is illeszkedett a sorba, hiszen a francia Sabri Lamouchival egy olyan focista távozott, aki az egyik legmagasabb fizetéssel rendelkezett a keretben, igaz, a cserébe megkapott Domenico Morfeo nem tartozik a fiatalabb generációjába, sőt a Serie A egyik legnagyobb vándormadarának számít: megfordult már az Atalantában, a Fiorentinában, a Milanban, a Veronában, a Cagliariban és legutóbb az Interben is.

Egyelőre mindössze ennyi transzfer történt a Parma háza táján, és a Gazzetta dello Sport szakírói szerint az együttes várható kezdő tizenegyébe csak egy új szerzemény, mégpedig Blasi szerepel majd, vagyis Prandelli mester szinte teljesen ugyanazt a csapatot küldheti majd pályára a következő szezonban is, mint amelyik az előző pontvadászatban ilyen jól szerepelt. Könnyen lehet azonban, hogy mégsem ilyen rózsás a helyzet, mert nincs kizárva, hogy a Parma az elmúlt három év hagyományainak megfelelően megválik valamelyik sztárjától. Mindezzel kapcsolatban meglehetőse ellentmondásos nyilatkozatok láttak napvilágot a klubon belülről is. Az egyesült általános menedzsere, Patrick Nebiolo például július végén kijelentette: 99 százalékig biztos benne, hogy a játékoskeret most már nem fog változni, és a kulcsemberek maradnak a klubnál. A minap viszont a szintén a szakmai vezetőségben dolgozó Lorenzo Minotti (az 1993-as KEK-győztes csapat tagja) azt mondta, hogy az egyesület továbbra is csökkenteni szeretné költségeit, és ha megfelelő ajánlat érkezik, akkor bármelyik focista távozhat, akár még Adrian Mutu is - akit a minap társai csapatkapitánynak választották.

Ráadásul a japán Nakata Hidetosi is eladásra kerülhet: a középpályás az előző szezonban többször is kifejtette elégedetlenségét amiatt, mert Prandelli nem a kedvenc posztján, irányítóként játszatja, hanem jobb oldali középpályásként veszi számításba. Korábban elsősorban a Chelsea-t emlegették vele kapcsolatban, most viszont a Lazio érdeklődik iránta, és az olasz lapok szerint a két egyesület már meg is egyezett. Nakata eladása viszont abból a szemponból nem érintené túlságosan érzékenyen a csapatot, hogy az ázsiai focista amúgy sem számított alapembernek.

(FOCIVILÁG)