Dragan Vukmir, a Ferencváros 25 esztendős szerb-montenegrói védője ugyan még törve is alig beszél magyarul, ám esete jól példázza, hogy a pályán nem a szavak, a tettek számítanak. Alapember lett a Fradiban, a szurkolók között is népszerű, igaz, az elveszített bajnoki cím a jobb oldali bekket is alaposan megviselte.
- Gyerekkorában ki volt a kedvenc labdarúgója hazájában, és ki ma?
- Annak idején Dragan "Pikszi" Stojkovic, manapság pedig a holland PSV-ben szereplő Mateja Kezsman. Odahaz egyébként Crvena Zvezdának szurkoltam.
- Mi a különbség az egykori jugoszláv és a magyar futballiskola, illetve a két ország életvitele között?
- Szerbiában keményebb és gyorsabb, míg az NBI-ben technikásabb, szebb futballt játszanak. A sport iránti imádat pedig mindkét országban azonos, a mindennapok azonban különbözőek. A háború miatt ugyanis nálunk az elmúlt tíz évben az emberek bizalmatlanná és zárkózottakká váltak, míg Magyarországon barátságosabbak és felszabadultabbak.
- Kit tart ma a legjobb magyar labdarúgónak?
- Sok jó játékos van az NB I-ben, a legígéretesebb karrier szerintem Gera Zoltán előtt áll.
- Milyennek ismerted meg a Ferencvárost belülről?
- Nagyon jó véleménnyel vagyok a Fradiról, igaz, az elveszített bajnoki cím engem is nagyon megviselt. Összetartás és a jó hangulat jellemzi a klubot, az eredményességen viszont javítanunk kell.
- Legnagyobb erényei és hiányosságai?
- Talán a taktikai képzettségem, a harciasságom, az akaraterőm, a hibáimra viszont nem szeretném felhívni az ellenfelek figyelmét, inkább igyekszem kiküszöbölni azokat.
- Melyik volt az eddigi legjobb meccse?
- Reményeim szerint azt még nem játszottam le. Az utolsó, Debrecen elleni bajnokit pedig minél előbb szeretném elfelejteni, vagyis a következő szezonban nem is lehet más célunk, mint kijavítani ezt a botlásunkat.
Bánki József