A szurkolók eltemették a Vasast

A Magyar Labdarúgó Liga továbbra is érvényesnek tekinti az NB I/B-ben szereplő Vasas játékjogának felfüggesztését, így az angyalföldi csapat nem léphetett pályára pénteken a Pápa elleni bajnoki mérkőzésen, amelyre az Illovszky-stadionban került volna sor. A két együttes barátságos meccse után a piros-kékek szurkolói megkoszorúzták "haldokló" csapatukat.

Az MLL március 4-én határozott arról, hogy a bizonytalan gazdasági helyzetbe került klub nem szerepelhet a tavaszi idényben. Az elmúlt napokban újabb egyeztetések zajlottak a két fél között, de előrelépés nem történt. A felfüggesztés mindaddig érvényes, amíg a piros-kékek nem rendezik adósságaikat és nem igazolják ennek tényét. A szabályok szerint amennyiben négy találkozón nem áll ki az együttes, visszaminősítik a BLSZ-bajnokságba, azaz az ötödosztályba.

Markovits László, a Vasas SC ügyvezető elnöke a szurkolókkal folytatott beszélgetése során kijelentette: a klubnak nincsen semennyi pénze arra, hogy megmentse a futballegyletet.

Pénteken a Vasas és a Pápa barátságos meccsen mérte végül össze erejét (csak zárójelben: ezt a meccset 3-0-ra nyerték a Fáy utcaiak). A derbi után a klub törzsszurkolói - mint ahogy azt a meccs előtt ígérték - az Il Silenzio hangjai mellett, egy gyászbeszéd után "eltemették" szeretett egyesületüket, a kezdőkörben elhelyeztek egy koszorút, többen sírva fakadtak.

A mérkőzés előtti napokban a Vasas fanatikusai az alábbi felhívással fordultak szurkolótársaikhoz: "Hosszas szenvedés után 2003. március 10-én elhunyt a Vasas labdarúgócsapata. Élt 92 évet. 1911. május 28-a óta sok sportbarátnak szereztek örömet a piros-kékek, határon innen és túl egyaránt. A Fáy utcában rúgta a labdát többek között (a teljesség igénye nélkül) Illovszky, Szilágyi I., Bundzsák, Machos, Mészöly, Farkas, Ihász, Várady, és a sort még hosszan sorolhatnánk. Bajnoki címek, kupagyőzelmek jelzik azt, hogy Angyalföldnek európai hírű labdarúgócsapata volt. Ki ne emlékezne például a 9-2-es eredménnyel zárult KK-döntőre a Népstadion tömött lelátói előtt, vagy a kettős rangadókra, a nemzetközi és Magyar Kupa-győzelmekre, bajnoki címekre, vagy Várady Béla ezüstcipőjére? Ez a dicsőséges múlt.

És mi a jelen? Az elmúlt néhány év felelőtlen gazdálkodásának, rossz vezetői döntéseinek eredményeként 2003. március 10-én kimondták a halálos ítéletet szeretett csapatunkra. Már nincs értelme felelősöket keresni, nincs értelme magyarázkodni, hazudozni, a dolog bevégeztetett. Lehet még csűrni-csavarni, egymásra mutogatni, de ennek semmi értelme. Az egyetlen dolog, amelynek még értelme lehet, hogy megmutassuk, a sok jogi és gazdasági lépés, kavarás között csak azt felejtették el a vezetők, hogy vannak szurkolók is, akik hétről hétre utaztak a csapattal, Szombathelytől Debrecenig, Lettországtól Luxemburgig.

Itt az ideje, hogy megmutassuk, hogy mi is vagyunk, és itt vagyunk, de nem értjük: mi és miért történik a fejünk felett. Ez - úgy gondoljuk - nem csak a Vasas ügye, hanem az egész magyar labdarúgásé. Holnap ugyanez történhet bármelyik nagy múltú csapattal. Szeretnénk, ha végre rend lenne a magyar sportban, és felelős vezetők felelős döntésekkel irányítanák azt (...)."

Az 1911-ben alapított angyalföldi klub hatszor (1957, 1961, 1962, 1965, 1966, 1977) nyerte meg az élvonalbeli bajnokságot, a Magyar Kupában négyszer (1955, 1973, 1981, 1986) diadalmaskodott, a 2001/2002-es idény végén kiesett az NB I-ből.