Elmaradt fizetések és eltűnt versenyszervezők nyomában

Két rövid történetben nézzük át, hogy milyen az, amikor teljes átverésként használják a CS:GO-t olyan szervezetek, akikről azt gondolhatták volna a játékosok, hogy megbízhatóak.

Paradicsom helyett Pokol

2015-ben járunk, a szlovéniai Portorož városában. Az Adriai-tenger partján található üdülővárosnál jobb helyet keresve sem lehetett volna találni ahhoz, hogy e-sport versenyt szervezzenek. Tényleg egy igazi földi Paradicsomnak tűnt kívülről, még a tornát is Gaming Paradise-nak nevezték el. Aztán megjelentek a játékosok és kiderült, hogy ez inkább maga a Pokol lesz, így visszaemlékezve a név inkább vicces, mintsem okos. De mindjárt meglátják, miért!

A verseny rendezője egy bizonyos Sasa Bulic és az általa vezetett The Gaming Resorts cég volt. A szervezők egyszerre szeretettek volna egy Dota 2 és egy CS:GO versenyt megrendezni,

melyek összdíjazása 50 ezer dollár lett volna. Az esemény lebonyolításában egy másik cég is segítségére volt Sasa Bulicnak, ez a Petar Markovic vezette gaming.rs volt.

Utóbbi cégnek látta el a konkrét kivitelezést, míg a Gaming Resorts fizetett és tervezett.

Amikor elérkezett a nagy nap és megjöttek a játékosok, hamar kiderült, hogy nincs minden rendben.

A repülőről leszálló csapatokat ugyanis buszokkal kellett volna elszállítani a szállásukra, ám a buszok nem érkeztek meg időben – csupán hajnali háromkor értek oda a hotelhez. De ez még nem minden! Később bejelentették a szervezők, hogy a Dota 2 rendezvényüket elhalasztják,

mert annyira fókuszáltak a CS:GO versenyre, hogy nincs idejük mindkettőre – ami talán a legnagyobb piros zászló volt az egész kapcsán.

Már ment a verseny, amikor a szervezők nyilvánosságra hozták, hogy a játékosok a nyereményből egy vasat sem fognak kapni, hiszen nincsen meg erre a pénz. Ennek tetejében még a rendezvényt segítő gaming.rs kollégái útlevél problémákkal is küszködtek. Ennek megoldásához a rendőrség segítségét is kérték, ám azok mindenkinek elvették a papírjait, aki részt vett a Gaming Paradise-on. Vagyis a játékosok konkrétan csapdába kerültek, hiszen papírok nélkül nem juthattak ki az országból.

A versenyt végül úgy fejezték be, hogy a játékosoknak azt ígérték, a nyereményeiket 90 napos határidőn belül átvehetik. A torna győztese az akkor még Maikelele vezette Kinguin, egy nemzetközi feltörekvő csapat lett.

Viszont a következő években ő és még sokan mások is elárulták, hogy ezeket a pénzeket azóta se látták. A verseny döntője után állítólag Sasa Bulic nagyon boldog volt és azt mondta, hogy ez élete legjobb versenye volt, majd benyögött egy Sátánt ünneplő mondatot és elviharzott. A Gaming Resorts vezetője a verseny után évekkel később úgy nyilatkozott, hogy bár ez volt az első ilyen versenye, mégis sokkal jobban teljesített, mint bárki körülötte egy ilyen szituációban. Később Maikelele azt is elmondta, hogy az úriemberről a verseny után nem is hallottak.

2016 óta lényegében teljesen felszívódott a cégével együtt.

Elmaradt fizetések és eltűnt versenyszervezők nyomában Forrás: Origo

NiP, avagy Nothing in Paypal

Hatalmas lavinát indított el Robin „Fifflaren" Johansson 2019 nyarán, amikor egy interjúban elárulta, hogy a játékos karrierje utolsó éveiben (2012-2014 között) az őt foglalkoztató klub, a NIP (Ninjas in Pyjamas) tiszteletlenül bánt vele és a társaival, valamint gyakorlatilag meglopta őket. Ez úgy nézett ki, hogy a menedzsment tagjai visszatartották a nyereményeiket és saját célokra használták fel azt. Bár nem millió dollárokról van szó,

mégiscsak egy olyan korszakról beszélünk, amikor közel egy éven át Fifflarenék nyertek meg minden fontos eseményt. Tehát több tízezer dollár tűnt el a süllyesztőben. Annyi pénzről beszélünk és ezt olyan rosszul kezelték, hogy igazából senki sem tudja pontosan a mai napig, hogy az öt akkori játékosuk felé mennyivel tartozhatott összesen a NIP.

A Fifflaren-interjúból azért sok minden kiderült annak idején. Először is az, hogy egész egyszerűen nem fizettek adót utánuk, ami már eleve problémás, pláne egy olyan országban, mint a svédeké. Másodszor, Fifflaren legjobb becslése szerint fejenként 30 ezer eurónyi nyereményt egész egyszerűen nem fizettek ki nekik sohasem. Vagyis hosszabb időkön át a havi ezer eurós, egyébként nem elegendő fizetésükből kellett éljenek.

De ha ez sem lenne elég, volt egy olyan rész a szerződésükben, hogyha megszegték volna a kontraktust bármilyen módon, akkor 20 ezer eurót kellett volna fizetniük a klubnak szabálysértésenként. Ami valljuk be, rendkívül nevetséges lenne még akkor is, ha megengedhették volna maguknak a fizetésükből. De tényleg szó sem volt arról, hogy úsztak volna a lében: volt olyan időszak, amikor 340 ezer euróval lógott nekik a szervezet összesen, mert a nyereményeiket nem adták át egyszerűen, hiába csak 25-40%-ra voltak jogosultak belőle a klubnál.

A legszomorúbb az egész történetben azonban mégsem a játékosok sorsa, hanem egy jótékonysági gyűjtés megfúrása volt. A NIP menedzsmentje ugyanis úgy döntött, hogy árvízkárosultaknak fognak pénzt gyűjteni, amihez a rajongóik Paypalen keresztül küldhettek pénzt. Azonban az egyik menedzser, akinek hozzáférése volt a számlához, egy az egyben lenyúlta az egészet!

2023-ig több menedzsment- és tulajdonosváltáson ment át ezek miatt a stockholmi klub, de az összes múltbéli hibájukat a mai napig nem tudták vagy nem akarták rendezni – és ki tudja, hogy mi mindent titkolnak még.