Őrült ötletet dobott be Barcelona a 2030-as téli olimpia rendezési tervében
Barcelona komolyan gondolja, hogy Pekinget másolva második városként rendezzen nyári után téli olimpiát is. Ha a kínai főváros klímaviszonyai nem igazán a téli játékokra vannak optimalizálva, akkor ez hatványozottan igaz a katalán fővárosra. Azonban nincs hiány merész ötletekben, hogy ezt kiküszöböljék.
Barcelona 1992-ben nagy sikerű, és minden visszaemlékező szerint kiváló hangulatú nyári olimpiának adott otthont. Az akkori létesítmények közül számos a mai napig áll, és használatban van, ami okvetlenül előnyt jelent a pályázatnál. Ugyanakkor tény, Barcelona klímája nem a téli játékokért kiált, mára például 16 fokot jósol a meteorológia.
Műjeget persze bárhol lehet csinálni, és Barcelona pályázata korántsem csak a városra összpontosít, sőt! Hivatalosan Barcelona-Andorra-Pireneusok néven fut a közös spanyol-andorrai-francia pályázat. A jégcsarnokos versenyeket rendeznék a katalán fővárosban, míg a síversenyek (alpesi és északi) a Pireneusokban lennének.
A bob-, szánkó- és szkeletonversenyeket pedig a franciaországi Tignes-ben vagy Courchevel-ben rendeznék meg, így nem kellene 200 millió euróért versenypályákat építeni. A bob-, szánkó- és szkeletonversenyekre van egy, a franciaországi rendezésnél sokkal vadabb ötlet is: az 1984-es szarajevói téli olimpia helyszínén, ugyan rettenetes állapotban, de még megvan a trevebicsi pálya.
A két város között a délszláv háború óta igen szoros kapcsolat van, ugyanis a barcelonai olimpia volt az első nemzetközi sportesemény, ahol a bosnyákok saját országuk zászlaja alatt versenyezhettek.
Amúgy, ha már a katalán téli sportolóknál tartunk: Queralt Castellet éppen csütörtökön szerezte meg a snowboardosok női félcsőversenyében a tartomány első téli olimpiai érmét, egy ezüstöt.
A 2030-as rendezésrt egyelőre csak korábbi rendezők adtak be pályázatot, mint a japán Szapporó (1972), illetve a kanadai Vancouver (2010). És várhatóan Salt Lake City (2002) is pályázni fog.