"Még át sem vettem az aranyérmemet, amikor
már mindenki Párizzsal nyaggatott"
- mondta nevetve a sporttörténelmi tettet végrehajtó kardvívó a Mol Csapat kérdésére.
Nem tehetem meg, hogy ennyire előre nézzek,
főleg azért nem, mert még az sem igazán ülepedett le bennem, hogy mit értem el Tokióban."
Ebben szerencsére tudunk segíteni: a kardvívás történetének legeredményesebb versenyzője lett Szilágyi Áron, aki olyan legendákat előzött meg, akik mindig is a példaképei voltak.
"Őszintén szólva talán soha nem fogom úgy érezni, hogy egy lapon kellene emlegetni a nevemet a sportág történetének legnagyobb alakjaival.
Én nem tartom magam sem a vívás Muhammad Alijának, sem a Federerjének, nem tartom magam újító zseninek sem. Rendkívül büszke vagyok arra, amit elértem,
de nem gondolok magamról mást, mint az olimpia előtt. Ugyanaz a vívó vagyok, és úgy gondolom, ez így is van rendjén."
Szilágyi Áron már betöltötte a harmadik ikszet – 31 éves –, de egyelőre még eszébe sem jut a visszavonulás, sőt rövid-, közép- és hosszú távú tervei is vannak, azaz bőven nem végzett még a kardvívással. Itt azonban felmerül egy kérdés: honnan merít motivációt egy olyan sportoló, aki zsinórban három olimpián tudott legyőzhetetlen maradni.
"Nem volt még időm alaposan eltöprengeni ezen a kérdésen, de pedzegetek gondolatcsírákat azzal kapcsolatban, hogy mik lehetnek megfelelő ösztönzők számomra.
Adja magát, hogy még nincs egyéni világbajnoki címem, és őszintén szólva zavarna, ha úgy kellene visszavonulnom, hogy ezt az érmet nem tudhatom a vitrinemben." Ez azonban már középtávú terv, Párizsról nem is beszélve,
ezért inkább a következő időszak jár a fejemben. Annál is inkább, mert emlékszem rá, hogy amikor a londoni játékok után lementem az első edzésre, az első asszóban olyan csúnyán elvertek friss olimpiai bajnokként, hogy csak szédelegtem. Akkor jöttem rá, hogy hiába vagyok olimpiai bajnok, a pengém magától egyetlen tust sem fog beadni, a cipőm pedig egyet sem lép magától a páston - magyarázta Áron.
A MOL Csapat vívólegendája már többször elmondta, hogy minden asszó fejben dől el. Az elitmezőny tagjai között nincs nagy különbség, az egyik gyorsabb, a másik technikásabb, a harmadik rutinosabb, így közöttük egy dolog dől el: hogy azon a bizonyos napon melyikük koncentrál a legjobban.
Szilágyi Áron a seregnyi megkeresés, interjú és közönségtalálkozó után már a megérdemelt pihenését tölti, egyelőre belföldön, de hamarosan egy külföldi nyaralás következik a Szilágyi családnak.
Még nem tudjuk, hogy fog kinézni a következő időszak versenynaptára, de egyelőre nem szeretnék a pihenésen kívül semmi mással foglalkozni. Nehéz időszak van mögöttem, rengeteg áldozatot hoztam azért, hogy elérjem ezt a nagyszerű célt, és most szeretném egy kicsit kiélvezni,
hogy sikerrel jártam. Persze mindenki arra kíváncsi, hogy hogyan tovább, de szerintem egészségtelen már most a következő évekről, még inkább a párizsi olimpiáról beszélni. Azt mondom, mindent a maga idejében" - tette hozzá mosolyogva.