Újabb műtét vár az olimpiai bajnok Berki Krisztiánra

Ahogy az elmúlt hétfőn Pars Krisztiánnak, úgy olimpiai bajnoktársának, Berki Krisztiánnak is napokon belül újra műtőasztalra kell feküdnie, hogy életben tarthassa élsportolói álmait, ám a lólengés specialistája most már az egészségét is legalább ilyen fontosnak tartja. A jövő hét elején egyeztet a mesterével, aztán dr. Gulyás Károly ortopéd sebészre bízza magát: négy év leforgása alatt az ötödik válloperációja következik.

Párhuzamosnak is lehet nevezni két londoni olimpiai bajnok, a lólengésben aranyérmet nyert Berki Krisztián és a kalapácsvetés döntőjéből győztesként kikerülő Pars Krisztián sportpályafutását, amelyek várhatóan jövőre, a tokiói olimpiával zárulnak le. Rosszabb esetben már előbb is, mert a 34 esztendős tornász, és a nála három évvel idősebb atléta szervezete is alaposan megsínylette az élsport megpróbáltatásait. Maguk is elismerik, hogy mind a ketten sportáguk „hadirokkantjai", akik ennek ellenére is kitartanak, sőt, összeteszik a kezüket azért, hogy még egyszer olimpikonok lehessenek. De semmiképpen sem mindenáron, mert egészséges, a lábuknak és a kezüknek parancsolni tudó emberek szeretnének maradni.

Szeretne még egyszer olimpikon lenni Forrás: MTI/EPA/Robert Ghement

Ennek ellentmond, hogy Pars a végsőkig feszítette a húrt, amikor recsegő-ropogó térddel nekifutott a dohai világbajnokságnak, ahol azzal kellett szembesülnie, hogy amint úgy akar dobni, mint fénykorában, szervezete vészreakcióval azonnal befékez. Visszatérve Katarból azonnal műtétre jelentkezett Dr. Hangody László ortopéd sebészprofesszornál és most azzal büszkélkedik, hogy 10 évvel „megfiatalított" térddel távozhatott, ami talán Tokióig ki is fog tartani. A mostani volt a 12. műtétje, ennél többször egyetlen magyar élsportolót se operáltak.

Bakteriális fertőzés, elmozdult csavarok

Óvatosabb volt Berki Krisztián, akinek közvetlenül a most zajló stuttgarti tornászvilágbajnokság rajtja előtt mondta fel a válla a szolgálatot. Könnyezve fújt visszavonulót, az olimpiai bajnok, háromszoros vb- és hatszoros Eb-győztes tornászvirtuóz szerint ez volt 17 éves válogatott versenyzői pályafutásának mélypontja.

Az újabb kudarc teljesen kiborított, de nálam is jobban az edzőmet, Kokó bácsit (Kovács Istvánt), akire mindig is úgy tekintettem, mintha édesapám lett volna. Hatalmasat küzdöttünk azért, hogy ott lehessek a világbajnokságon és olimpiai kvótát szerezhessek, ezért is olyan szörnyű, hogy most ugyanott tartunk, mint tavaly októberben, amikor az utolsó műtétem után mindent újrakezdtünk

– nyilatkozta Berki az SzPress Hírszolgálatnak. - Hálás vagyok a szövetségnek, hogy így is ott lehettem a világbajnokságon, és a tanácsaimmal segíthettem a válogatott versenyzőtársaimnak. Sokkal jobb volt így, mintha otthon, magamba roskadva, tévénézőként követtem volna a világbajnokság eseményeit. Stuttgartban lépten-nyomon megállítottak a régi barátaim, a pontozóbírók és a nemzetközi szövetség vezetői, bizony jólesett, hogy nem úgy tekintettek rám, mint egy vesztesre, hanem a tornászközösségnek egy olyan tagjára, aki már sokat tett le az asztalra, és aki talán a tokiói olimpián vigasztalódhat."

Az egészsége a legfontosabb Forrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Asanka Brendon Ratnayake

Krisztiánt legutóbb Manchesterben műtötték, akkor ugyanaz a dr. Gulyás Károly vállspecialista szakember felügyelte az ellátását, mint aki most is segíteni szeretne az olimpiai bajnoknak.

Csont feszül csontnak

„A 2015-ös operációm után volt két nyugodtnak nevezhető évem, aztán újra tornyosulni kezdtek a felhők felettem. Kiderítették, hogy egy korábbi műtétem közben súlyos bakteriális fertőzést kaptam, majd azt is megállapították, hogy elmozdult egy rögzítő csavar a vállamban, ami csak rontott az amúgy sem rózsás helyzeten. Mindez sajnos szinte semmi ahhoz képest,

hogy eltűnt a porcréteg a vállízületemből, csont feszül csontnak, kopnak a felületek, így a fájdalmam olykor már elviselhetetlen.

Most talán sikerül eltávolítani a gyulladt és levált részeket, és annyira felturbózni a vállamat, hogy újra terhelhetővé váljon. Most viszont 90 fokig sem tudom felemelni a karomat, ez nem mehet így tovább. Sportolóként szeretném megadni magamnak és az edzőmnek az utolsó esélyt, de az egészségemet most már fontosabbnak tartom, mint az olimpiai álmaimat" – mondta befejezésül a londoni nyári játékok hőse.