A Maccabi Európa Játékok lesz hazánk idei legnagyobb sporteseménye

Július 29. és augusztus 7. között Budapest ad otthont a Maccabi Európa Játékoknak. A legnagyobb európai zsidó multisport eseményen, ami egyben a legnagyobb magyarországi sportesemény is lesz 2019-ben, 2500-nál is több sportoló vesz részt. A következő hónapokban havonta egy-egy cikkel vezetjük fel a nagy eseményt.

Az Európai Maccabi Játékokat 1929-ben Prágában rendezték meg első ízben, majd a következő évben a belgiumi Antwerpen volt a házigazda. Ezt követően viszont az európai antiszemitizmus előretörése, majd a második világháború majd' harminc évre eltüntette a zsidó sporteseményt Európából. A hosszú szünet után végül 1959-ben Koppenhágában tért vissza az esemény a sportvilágba, melyet azóta négyévente rendeznek meg, mindig az ugyancsak négyévente, Izraelben sorra kerülő Maccabi Világjátékok, azaz a zsidó olimpia után.

Szimbolikus helyszín Forrás: EMG

2011-ben és 2015-ben is jelképes helyszínen került sor a játékokra: előbb Bécsben (a második világháború után első ízben az egykori Német Birodalom területén), majd Berlinben randevúztak a legjobb zsidó sportolók. Itt dőlt el az is, hogy 2019-ben Budapest lehet az Európai Maccabi Játékok házigazdája – a magyar főváros a svájci Bázelt előzte meg a rendezésért folyó versenyben.

A zsidó sportnak nemhogy jelentős, de egyenesen fényes hagyományai vannak Magyarországon! Ez, persze, különösen a második világháború előtt volt igaz, amikor Európa egyik legnagyobb zsidó közössége élt Magyarországon, amelyik számos kiváló sportolót, művészt és tudóst adott hazánknak. Mi most, természetesen, előbbiekről ejtünk néhány szót, akik megannyi dicsőséget szereztek Magyarországnak az olimpiai mozgalom hajnalán.

Az első, a legsikeresebb és a legbőkezűbb

Bizony, bizony, akinek a nevét minden sportszerető magyar ismeri, első és mindjárt kétszeres olimpiai bajnokunk, az úszó (és válogatott labdarúgó, civilben építészmérnök) Hajós Alfréd is zsidó volt. Az 1896-os athéni olimpia bajnoka tagja volt az 1901-ben az első magyar labdarúgó-bajnokságot megnyerő BTC csapatának (majd a következő évben a címét megvédő gárdának is), 1904 és 1906 között pedig a magyar válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott.

Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok Forrás: Wikipedia

Hajós Alfréd tervezte sok más mellett a Margit-szigeti, ma a nevét viselő nemzeti sportuszodát és a debreceni Aranybika Szállót. A vészkorszakot a budapesti gettóban bujkálva sikerült túlélnie.

A magyar sport történetének eddigi legeredményesebb női olimpikonja is zsidó származású volt. Keleti Ágnes az 1952-es helsinki, majd a négy évvel későbbi melbourne-i olimpián öt arany-, három ezüst- és két bronzérmet nyert – ilyen teljesítményre sem előtte, sem utána nem volt képes senki, ezzel megelőzi az öt aranyat és egy-egy ezüstöt és bronzot nyerő Egerszegi Krisztinát, valamint az ugyancsak ötszörös bajnok és egyszeres ezüstérmes kajakozót, Kozák Danutát. Az 1921-ben Klein Ágnesként született sportoló tehetségére már 17 éves korában felfigyeltek, azonban a zsidótörvények miatt nem kerülhetett be a magyar válogatott keretbe. A háborút édesanyjával bujkálva Budapesten vészelte át (édesapja és több családtagja Auschwitzban halt meg), de aztán sem lett könnyebb a helyzete: 1948-ig a hatalomra jutó kommunisták gyanakvása miatt nem versenyezhetett.

Keleti Ágnes harminc fölött ért a sportág csúcsára Forrás: Fortepan

1952-ben viszont már semmi sem akadályozhatta meg, hogy

31 évesen olimpiai bajnok legyen, hogy aztán négy évvel később, 35 évesen négy arany- és két ezüstérmet nyerjen Melbourne-ben.

Az 1956-os forradalom leverése után Ausztráliában maradt, majd Izraelbe költözött, 2004-ben az elsők között választották be a Nemzet Sportolói közé. 98 évesen is nagyszerű egészségnek örvend.

Brüll Alfréd említése nélkül nem születhet cikk – legyen az bármilyen rövid is – a magyarországi zsidó sport történetéről. A Sport-Világ, majd a Nemzeti Sport újságírójaként dolgozó lelkes sportbarát

egyik alapítója volt a Magyar Labdarúgó Szövetségnek,

míg a Magyar Úszó Szövetségnek, a Magyar Birkózók Szövetségének, valamint a Magyar Atléta Szövetségnek is volt az elnöke. Neve azonban a sportolni vágyó fővárosi zsidó fiatalok által életre hívott Magyar Testgyakorlók Körével, azaz az MTK-val forrt össze, melynek 1905-től egészen a klub 1940-es feloszlatásáig elnöke és bőkezű mecénása volt.

Brüll Alfréd nélkül talán nem is lenne MTK Forrás: Mtk.hu

Elnöksége alatt a futballklub összesen 15 bajnoki címet nyert, 1915 és 1925 között példa nélküli sorozatot felmutatva megszakítás nélkül tíz alkalommal végeztek az élen a kék-fehérek. Brüll Alfréd az akkor már Hungária FC néven működő klub feloszlatása után Svájcba emigrált, de az üldöztetések megszűnéséről kapott hamis hír hatására visszatért Magyarországra, ahol a nyilasok elfogták. Feltehetően Auschwitzban halt meg.

„A sport mindig menő, úgy is, ha zsidóság kapcsolódik hozzá. A mi elsődleges célunk pedig, hogy a sport révén nyújtsunk közösségi élményt.” (Jusztin Ádám, az egyetlen jelenlegi zsidó sportegyesület, a Maccabi VAC elnöke)