Pars doppingügy miatt javított egy helyet az athéni olimpián

Négy sportolót szerdán megfosztott a 2004-es athéni játékokon nyert érmétől a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), mert az akkor leadott mintájuk újraelemzésénél tiltott szert mutattak ki.

Az ügynek magyar vonatkozása is van, az utólag lebukott sportolók egyike ugyanis - a várakozásoknak megfelelően - Ivan Tyihon fehérorosz kalapácsvető, aki a görög fővárosban második lett, miután a győztes Annus Adriánt doppingvétség miatt megfosztották az első helytől. Kizárása azt eredményezi, hogy az idei, londoni olimpiai bajnoka, az akkor ötödik Pars Krisztián egy helyet előrelép.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) kérésére a fehéroroszok Londonban a selejtező előtt visszaléptettek Tyihont, mert a 2004-es athéni olimpián és a 2005-ös helsinki világbajnokságon adott mintáinak ismételt vizsgálata során tiltott szer nyomaira bukkantak az ellenőrök.

Tyihon négy éve, Pekingben harmadik lett honfitársa, a 2004-ben negyedik Vagyim Gyevjatovszkij mögött, de a NOB doppingolás miatt mindkettőjüket kizárta és eltiltotta. Így az akkor negyedik Pars Krisztián a második helyre léphetett volna előre. A két fehérorosz azonban fellebbezett a nemzetközi Sportdöntőbírósághoz (CAS), amely 2009-ben eljárási hiba miatt megsemmisítette a NOB döntését, így visszaállt az eredeti állapot.

Tyihonon kívül a korábban kiszivárgott híreknek megfelelően az orosz Szvetlana Kriveljova is a vétkesek között van, őt női súlylökésben szerzett bronzérmétől fosztották meg szerdán. Aranyérmes is érintett a most kizárt sportolók között az ukrán Jurij Bilonog személyében, aki a férfi súlylökést nyerte meg Athénban. A negyedik doppingoláson ért versenyző a fehérorosz Irina Jatcsenko, ő női diszkoszvetésben lett harmadik 2004-ben.

A NOB utasította az IAAF-et, hogy módosítsa az érintett számok végeredményét. A NOB orvosi bizottsága még április közepén közölte, hogy az athéni játékok alatt leadott közel 3000 mintából néhányat fejlettebb módszerekkel újbóli ellenőrzésnek vetettek alá, s júliusban kiderült, ötben szabálytalanság nyomaira bukkantak.

Közülük egyelőre csak négy atlétát nevezett meg a szervezet, az ötödik esetében a NOB közlése szerint "még nem fejeződött be a procedúra", de az AP amerikai hírügynökség úgy tudja, Oleg Perepetcsenov orosz súlyemelőről van szó, aki bronzérmes volt a 77 kg-os súlycsoportban.

A NOB szabályzata szerint a doppingtesztek újbóli ellenőrzésére az olimpia végétől számított nyolc éven belül van lehetőség, s pozitív minta esetén büntetés is kiróható a vétkes sportolóra. Ezt a szabályt éppen a 2004-es játékok idején hozta a szervezet. A 2006-os torinói téli olimpián levett minták újbóli tesztelése nem hozott pozitív eredményt, ugyanakkor a 2008-as pekingi nyári játékokon begyűjtött vizeletek megismételt vizsgálatakor szintén öt sportoló esetében bukkantak doppingszerek nyomaira.

A NOB szerdán elhalasztotta a döntést Lance Armstrong amerikai országúti kerékpáros ügyében, aki 2000-ben a sydneyi olimpián harmadik lett az egyéni időfutamban. Armstrong rekordot jelentő módon sorozatban hétszer nyerte meg a Tour de France-ot (1999-2005), ám 1998 augusztusa után elért összes eredményétől előbb az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynöksége (USADA), majd a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség is megfosztotta és örökre eltiltotta.

Az USADA az ügyben végzett vizsgálatok végén azt állapította meg, hogy Armstrong és egykori klubja, a US Postal a sporttörténelem legkifinomultabb, legprofesszionálisabb és mostanáig a legsikeresebb doppingprogramját fejlesztette ki és működtette.