Vágólapra másolva!
Az elmúlt héten két nagy pofont kapott az amúgy is megtépázott kerékpársport, gyors egymásutánban a Tour de France idei győztese, Alberto Condator, és a spanyol körverseny második helyezettje, Ezequiel Mosquera bukott meg a doppingteszten. Bár Contador azzal védekezett, hogy a klenbuterol egy marhasült révén került a szervezetébe, az [origo] által megkérdezett Knézy Jenő és Sipos János osztja Rasmus Damsgaard, dán doppingszakértő véleményét, miszerint a spanyol egy rosszul sikerült vércsere miatt akadt fenn a teszten. A nagy körversenyeket közvetítő Knézyt már nem frusztrálja, hogy egyre több a doppingbotrány, mivel szerinte mindenki sorra kerül, a szakkommentátorként is dolgozó Sipos szerint a dopping olyan, mint a kábítószer, mindenki ki akarja irtani a köztudatból, mégsem sikerül.

A Tour de France háromszoros győztese, Alberto Contador és a spanyol körverseny, a Vuelta idei második helyezettje, Ezequiel Mosquera csatlakozott ahhoz a társasághoz, amelyben többek között Richard Virenque, Marco Pantani, Roberto Heras, Floyd Landis, Ivan Basso, Jan Ullrich és Alekszandr Vinokurov szerepel.

Az említettek a kerékpársport elmúlt másfél évtizedének legnagyobb klasszisai, de ami ezen kívül összeköti őket, hogy mindannyian megbuktak a doppingteszten. Azzal, hogy most Contador és Mosquera is beállt a sorba, újabb pofont kapott a sportág, amellyel kapcsolatban időről időre felvetődik a kérdés: meddig bírja el, hogy a dopping teljesen áthatja és megfertőzte?

"Kerékpár volt, van és lesz" - mondja Knézy Jenő, az Eurosport kommentátora, aki hosszú évek óta közvetíti a csatornán a nagy körversenyeket és többnapos viadalokat. "Az elmúlt tíz évben Lance Armstrong kivételével az összes menő megbukott, a kerékpár mégis az egyik legnépszerűbb sport világszerte, a nézőket nem érdekli, hogy ki doppingolt és ki nem, Vinokurovot például elmeszelték két évre, mégis ugyanúgy imádják a szurkolók. A Tour de France legnépszerűbb szakaszaira ugyanúgy kimegy egymillió néző, pedig minden évre jut egy-egy nagy név, akiről kiderül, hogy doppingolt. Nem hiszem, hogy attól kéne félnie a sportágnak, hogy a nagy szponzorok mind hátat fordítanak, úgyis mindig lesz valaki, aki üzletet lát benne, ugyanúgy, ahogy a dopping is hatalmas üzlet."

"A negatív reklám is reklám"

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője szerint a kerékpár már súrolja azt a határt, amely kiveri a biztosítékot. "A nagy szponzorok elgondolkodnak, hogy a nevüket adják-e, mert nekik is ciki ez a sok doppingügy. Az is elhangzott már, hogy kivonulnak a nagy tévétársaságok, ami abból a szempontból jót tenne a sportágnak, hogy kevésbé érné meg doppingolni, hiszen kevesebb lenne benne a pénz. Azt azért nem tartom reálisnak, hogy a kerékpárt levennék az olimpia műsoráról a balhék miatt, hiszen hozzátartozik a kultúrtörténethez, nagy tömegek űzik, látványos és szerethető, éppen azért, mivel az emberek küzdenek egymással a versenyeken, és nem a technika. Persze éppen ezért nagy a kísértés, hiszen a versenyzőnek jobbnak kell lennie a másiknál" - mondta Tiszeker.

Hasonló véleményen van Sipos János, egykori válogatott kerékpáros, aki Knézyvel összeszokott párost alkot az Eurosport közvetítései során. "Nem tudom elképzelni, hogy a kerékpárt levegyék az olimpia műsoráról, mivel a negatív reklám is reklám. A doppingban hihetetlen pénzek vannak, ha nem lenne, sokan nem élnének ilyen jól, elég csak a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) ellenőreire gondolni" - nyilatkozta Sipos, aki nem lepődött meg Contador ügyén, mivel szerinte kétféle sportoló van, aki már lebukott doppinggal, és aki még nem.

Contador ügye azért érdekes, mert minimális mennyiségű, 50 pikogramm (0,00000000005 g) klenbuterolt mutattak ki az idei Tour július 21-ei pihenőnapján, a Tourmalet hegyre vezető másnapi szakasz előtt levett vizeletében. Ez a mennyiség négyszázszor kisebb, mint amennyit egy akkreditált labornak ki kell mutatnia, de Tiszeker szerint, mivel zéró tolerancia van, nem a mennyiség, hanem a tiltott szer számít. "Az, hogy egy labor ilyen kis mennyiséget ki tud mutatni, az a labor érdeme, a sportoló ettől még nem részesül kedvezőbb elbírálásban. Az eltiltások esetén az anabolikus szteroidoknál a legkomolyabb a büntetési tétel, a klenbuterol anabolikus ágensnek számít, így ugyanabba a csoportba tartozik, vagyis két év a minimum".

Forrás: AFP
Vinokurovnak (középen) a doppingügy ellenére sem csökkent a népszerűsége

Contador azzal védekezik, hogy az elfogyasztott ételében volt benne a tiltott szer, ami ugyan lehet enyhítő körülmény Tiszeker szerint, de ehhez bizonyítania kell, hogy valóban a vacsorára megevett marhahúson keresztül jutott a szervezetébe a klenbuterol. A klenbuterolt légzéskönnyítés és hörgőtágítás céljából elsősorban asztmások szedik, de alkalmas az izomtömeg növelésére, úgynevezett szálkásításra, éppen ezért - illegálisan - állattenyésztésnél is használják, hogy minél tisztább húst kapjanak.

Vércsere miatt bukhatott meg Contador

Bár volt már példa arra, hogy egy sportolót klenbuterol használata miatt tiltottak el és utána sikeresen bizonyította, hogy táplálék-kiegészítővel került a szervezetébe a tiltott anyag - az amerikai úszónő, Jessica Hardy így kapott két helyett egyéves eltiltást - sokkal valószínűbb, hogy Contador egy rosszul sikerült vércsere miatt bukott le, ahogy ezt Rasmus Damsgaard, dán doppingszakértő állítja. Damsgaard a kitalálója egy doppingellenes programnak, amelyet több kerékpáros csapatnál, köztük a Contadort foglalkoztató Asztanánál is használtak tavalyig, és szerinte a bringás szervezetébe a korábban levett, és a pihenőnapon beadott véren keresztül jutott be a klenbuterol.

"Hogy Contador egy sült hús miatt bukott le? Hagyjuk már! Miért pont egy olyan szer lett volna a húsban, amely a hörgőtágítást segíti elő? Nem hiszem, hogy véletlenül került be a szervezetébe a szer, ezeken a nagy körversenyeken általában a pihenőnapon szokták megejteni a vérátömlesztéseket, és Contador csapatánál valószínűleg nem gondoltak arra, hogy a kölni laborba is eljut a kerekes mintája. Összesen két olyan labor, a kölni és a lausanne-i képes arra, hogy ilyen kis mennyiséget is kimutasson, Contador pechjére a kölni ki is mutatta a klenbuterolt" - mondta Knézy a legfrissebb esetről.

Sipos szerint is csak kifogás lehet a fertőzött ételről szóló történet, de arra jó szerinte, hogy egy rámenős ügyvéddel Contador megúszhatja kisebb eltiltással. "Amatőr dolog volt, ha doppingolni akart volna, nem ennyit szedett volna be a szerből, feljavított vért kaphatott, amiről azt hihették, hogy tiszta. Van egy olyan sejtésem, hogy az egész hajcihő mögött az áll, hogy a francia doppinglabor és a nemzetközi szövetség doppinglaborja harcban állnak egymással, és mindig kell valaki, akinek be lehet dobni a nevét."

"Kenyérrel és vízzel nem lehet feltekerni a hegyekre"

Knézy szerint már nem frusztráló számára, hogy a szeretett sportágat rendszeresen besározzák ezek a doppingügyek, négy-öt éve még nagyon zavarta, hogy állandóan ez volt a téma, de most már úgy van vele, mindenki sorra kerül. "Hadd ne kelljen elhinnem, hogy egy, csak egy legény, Lance Armstrong van a vidéken, aki nem doppingol, mindenki más meg igen. Neki is volt egy EPO-ügye a kilencvenes években, csak akkor még senki nem tudta, mi az az EPO. Megy a terelés jobbra-balra, de valószínűleg Landisnek van igaza, aki elmondta, hogy mindenki szed valamit, és mindenki tud róla a csapaton belül, a vezetőktől kezdve az orvosokon át, egy vérátömlesztést egyedül például nem tudsz megcsinálni. Mosquerával kapcsolatban is emlegettük a Vueltán, hogy elég gyanús, ha valaki harminc fölött hirtelen elkezd így menni a hegyeken, most le is bukott. És ez nem okoskodás, Eddy Merckx, a Tour ötszörös győztese mondta egyszer, hogy kenyérrel és vízzel nem lehet feltekerni a hegyekre" - fejtegette Knézy, aki szerint meglepő eredményeket hozna, ha a teniszben vagy a futballban is olyan komolyak lennének a doppingtesztek, mint a kerékpárban.

Doppingcsapda: tovább tart a hatás, de könnyebb vele lebukni

A doppingellenőrzés a sportágak alapján működik, vannak azok a sportágak, amelynél az állóképesség növelése a cél, és azok, amelyeknél az erőnlétfokozás. A kerékpár ötvözi a kettőt, a felkészülésnél és az alapozásnál az erőnlétet fokozó szereket használják jobban - vizsgálni mindig mind a két csoportot vizsgálják -, a versenyidőszakban pedig azokat, amelyek az állóképességre hatnak. Az állóképesség fokozásánál az a cél, hogy minél nagyobb a terhelés, annál több vérnek kell a szervezetbe jutni, és mivel a vér szállítja az oxigént, az a jó, ha a vér minél több oxigént tud kötni, ezáltal a sportoló jobban kap levegőt.

Ahogy hogy ezt a hatást elérjék, eleinte a versenyző korábban levett vérét adták be, aminek az a hátránya, hogy a beadott vér rendkívül romlékony, és megterheli a keringést, amikor leveszik és amikor beadják. Ennél jobb módszernek tűnt az EPO (eritropoietin), amelyet a vese termel és amelynek krónikus hiánya életveszélyes állapotot eredményez. Az EPO serkenti a csontvelő vörösvértest-termelését, de akinél a szervezet normálisan termeli, ott egészségügyi kockázatot jelent, ha erre még rásegítenek, és megpróbálják kicsikarni a csontvelőből, ami csak lehet.

Tiszeker Ágnes szerint egy, belga kerékpárosokra vonatkozó vizsgálat során harminc olyan versenyzőt találtak, akik belehaltak a doppingolásba, az EPO-használat ugyanis a tromboembóliás kockázatot növeli. Ragacsos állagú lesz tőle a vér, olyan, mint a méz, és az érrendszer ezt próbálja átpréselni, amitől rögök keletkezhetnek, és ha ezek a rögök leszakadnak, és eljutnak az agyba, szívbe vagy a tüdőbe, akkor az halált okozhat.

Tiszeker szerint a doppingolás abba az irányba fejlődik, hogy a sportolónak az a jó, ha minél kevesebbszer kell beadnia a szert, mert ha valamit gyakran adnak be, annak nem olyan egyenletes a hatása. Az olyan sportágakban, mint a kerékpár, ahol egy körversenyen három héten át jó formában kell lenni, olyan szer kell, amelynek hosszantartó hatása van, ez viszont megnöveli a lebukás kockázatát is. Ezeknek a szereknek több tízszeres a hatáserőssége, ami lassabban ürül a szervezetből, így hosszabb ideig ki lehet mutatni, vagyis lehet, hogy jobb eredmény lehet vele elérni, de könnyebb is lebukni.




"Olyan úgysincs, hogy egyik pillanatról a másikra a sportág megtisztuljon, olyan ez, mint a kábítószer, az ellen is ágálnak folyamatosan, mégis jelen van. Amúgy is csak az számít doppingnak, ami a listán van, ha én találok egy szert, amitől hirtelen a legkomolyabb hegyeket is simán megmászom, de senki nem tud róla semmit, akkor máris nyert ügyem van. Contador a mostani történet ellenére a világ legjobb kerékpárosa, hiszen a másik is beszedi a szert, mégsem tud úgy menni, mint ő" - jegyezte meg Sipos, jelezve, nem hiszi, hogy bármilyen változás lenne a mostani lebukások után.

"Maradhat vízhordó, vagy nekiáll doppingolni"

Bár morbid ötlet, de volt, akiben felvetődött, mi lenne, ha mindenki szedhetne, amit akar, és megszűnne a doppingellenőrzés a kerékpársportban. Tiszeker szerint ez esetben komoly veszteségek lennének, a nagy nemzetközi szervezetek pedig kitagadnák maguk közül a sportágat. "Nem működhet úgy egy sportág, hogy majd kihullik az, aki rossz doppingszert használ. A kevésbé gazdag országoknál így is veszélyes a helyzet, mert sokan olyan szereket használnak, amelyeknek iszonyatos mellékhatásai vannak, de másikra nincs pénz, az eredmény viszont elvárás" - mondta Tiszeker, aki szerint orvosként eleve elfogadhatatlan, hogy legalizáljanak valamit, ami károsítja a szervezetet.

A dopping elfogadása Knézy szerint sem jó ötlet, de a sportriporter úgy véli, a lebukás és az egészségügyi kockázat sem elég elrettentő a jövő kerékpárosai számára. "A kerékpársport kilencven százaléka a tömegsportról szól, az amatőrök ugyanúgy felmennek a Touron a legnagyobb hegyekre, hogy megnézzék a versenyt, őket ezek az esetek nem befolyásolják. A profi sport már más, nézzük meg az olaszokat, hiába bukott le szinte az összes menő Riccótól kezdve Pantanin át Piepoliig, ettől még a bringások ugyanúgy nemzeti hősök, és a gyerekek ugyanúgy ezrével mennek versenyezni, és ez igaz a spanyolokra is. Landis mesélte, hogy eljutott oda a karrierjében, mikor elmondták neki, hogy maradhat vízhordó, vagy beáldozhat öt évet, nekiáll doppingolni, és akkor jön majd a nagy pénz, meg az ismertség. Biztos vagyok benne, hogy azokkal, akik mondjuk megnyernek egy U23-as világbajnokságot, leülnek, és ugyanígy felvázolják nekik is a lehetőségeket, és tízből öt fiatal bevállalja, hogy ezt az utat választja, mert túl nagy a kísértés."