Ismét asztalhoz ülnek a sakktörténelem óriásai

Valenciában szeptember 22. és 24. között a sakkozás 12. világbajnoka, Anatolij Karpov és a 13. világelső, Garri Kaszparov párosmérkőzést  játszik. Négy rapidparti mellett nyolc villámpartiban is összemérik erejüket. Karpov és Kaszparov öt világbajnoki döntőt vívott egymással, az első 48 játszma, öt és félhónapos küzdelem után 1985 februárjában szakadt félbe. A 22 éves Garri 1985 őszén foglalta el a világbajnoki trónt, három világbajnoki döntőn megvédte címét Karpovval szemben, majd 2000-ben honfitársa, Vlagyimir Kramnyik taszította le a trónról. A két sportember jelleme tűz és víz.

A két orosz nagymester Anatolij Karpov és Garri Kaszparov versengése, politikai felhangokkal is kísért csatározása, öt világbajnoki döntőjük nagyban befolyásolta a sakktörténelmet. A sakkozás történelmében páratlan, hogy ötször is csatáztak a címért, szuperversenyeken, Világkupákon viaskodtak, négyszer vállvetve szereztek aranyérmet a szovjet válogatottal.

181 játszmában mérték össze erejüket, 1975-ben először a nagymesterek és a trónkövetelők meccsén. Kaszparov 31-szer győzte le Karpovot, míg a 12 évvel idősebb előd 23 győzelmet szerzett a 127 döntetlen mellett.

A világbajnoki döntőkön 144 partit vívtak, Kaszparov 21, Karpov 19 győzelmet aratott, 104-szer megosztoztak a ponton. Fantasztikus csatákat, emlékezetes ütközeteket láttunk kettőjük párharcában, számos játszmájukat a sakkirodalom remekműveiként jegyzik.

Karpov és Kaszparov a 2001-es linaresi szuperversenyen játszott utoljára nagy viadalon együtt, New Yorkban, 2002-ben négyjátszmás rapid meccsüket Tolja 2,5-1,5-re megnyerte. 2006-ban a jubileumi zürichi tornán kettőt remiztek, holtversenyben végeztek az élen.

Karpov egy pillanatra sem szakadt el a sakkozástól, valamennyi kontinensen működnek sakkiskolái, irodalmi tevékenysége is jelentős. Játékereje azonban határozottan visszaesett, a 2009. szeptember 1-től érvényes világranglistán 2619 Élő-pontjával csak a 114. Kaszparov ereje teljében, a 2005-ös linaresi tornagyőzelme után jelentette be visszavonulását, ami hihetetlen sokk volt a sakkvilág számára.

Az elmúlt években politikai ambíciói mellett a "Nagy elődök" sorozat megírásával alkotott nagyot, és fél éve a norvég Magnus Carlsen világbajnoki címhez segítését tűzte ki céljául. Linares óta Kaszparov nem játszott az Élő-pontját megváltoztató partit, így 2812-vel ülhet sakkasztalhoz.

Aligha kétséges, hogy a szervezők mélyen a zsebükbe nyúltak, hogy Kaszparovot és Karpovot egymás ellen sakkasztalhoz ültessék, hiszen máig sem baráti a viszonyuk. Ennek ékes bizonyítéka, hogy Valenciában két különböző szállodában laknak, bár az első fényképeken lelkesen pózolnak a fotósok kedvéért.

Karpov már szeptember 12-én megérkezett a spanyol városba, Valenciába. Talán meglepő a helyszín, hiszen 1987-ben, Sevillában játszotta Kaszparovval a negyedik világbajnoki döntőt. A 23. parti után 12-11-re vezetett, s döntetlennel visszahódíthatta volna a világbajnoki címet.

A kalandos partiban végül Garri felülkerekedett, 64 lépésben nyert, a döntetlen végeredmény címe megvédését jelentette. Karpov három szekundánssal készült a csatára, a moldáv Viorel Bologan, az amerikai Alekszandr Oniscsuk és az orosz Alekszandr Rjazancev segítette őt. Kaszparov a korábban jelzett programjának megfelelően Norvégiába látogatott és Magnus Carlsennel tartott edzéseket.

Karpov interjújában azt mondta, hogy valamikor májusban találkozott Kaszparovval, és egyéb témák mellett eszükbe jutott, hogy éppen negyedszázada játszották első meccsüket, és ezt meg kellene ünnepelni. Nagy ötlet született, hogy hat hónap alatt valamennyi olyan városban újra találkozniuk kellene, ahol párharcot vívtak.

Valencia elsőként jelentkezett Sevilla helyett, de már eldőlt, hogy december 11. és 13. között Párizsban is megmérkőznek, s talán jövőre Moszkvában is összecsapnak. Valenciában négy rapidpartit vívnak, 25-25 perces gondolkodási idő mellett még 5-5 másodperc extraidejük lesz.

A 8 villámpartiban 5-5 percük és 2-2 másodpercük lépésenként. Karpov egyfajta pszichológiai hadviseléssel rajtolt: "Én nyertem a sakktörténelemben a legtöbb versenyt, Kaszparov csak a második a ragsorban."

A spanyol lapokban természetesen mindkét nagymester megszólalt, s ellentétek ide vagy oda, a kölcsönös tiszteletet nem lehet nem érezni szavaikból.

"Azt hiszem, esetünkben a nosztalgia a legfontosabb tényező, ez a páros csata azt szolgálja majd, hogy a sakk ismét reflektorfénybe kerül, csakúgy, mint 25 évvel ezelőtt. Remélem, mindketten képesek vagyunk még a magas szintű játékra" - nyilatkozta az El Paísnak Kaszparov.

A 46 éves klasszis szerint talán előnyére válhat, hogy 12 évvel fiatalabb riválisánál, de nem szabad elfeledni, hogy Karpov a mai napig aktívan versenyez. "Még mindig játszik, még akkor is, ha az eredményei már nem olyan jók, mint annak idején. Jómagam öt éve nem játszottam komoly partit, ezért vannak kétségeim, mennyire tudom visszaidézni majd ösztöneimet."

Kaszparov hozzátette: Karpov sportpályafutásom legfontosabb vetélytársa volt, a nagy mesterem, akitől nagyon sokat tanultam, úgy az életben, mint a sakkban."

Azt sem felejtette el, hogy amikor 2007 novemberében egy nem engedélyezett ellenzéki tüntetést vezetett az orosz fővárosban, s emiatt öt nap börtönre ítélték, Karpov megpróbálta meglátogatni. "Akkor nagyon sok barátom elfeledett, de Karpov megpróbált bejutni hozzám a börtönbe."

A beidegződés azért még megmaradt, Valenciába kéttucat orosz újságíró érkezett, de Kaszparov azt mondta, csakis angolul hajlandó nyilatkozni, hogy lássák, ha az újságírók mégiscsak ki akarják forgatni szavait.

Karpov nem volt ennyire bőbeszédű, de azt kijelentette: "Ha Kaszparov még aktívan sakkozna, ő lehetne a legjobb." Hozzátette, az élet minden területét figyelembe véve teljes ellentétei egymásnak. Hogy mit vár a versenytől? "Azt mondják, az ember 50 éves korára már lassabban, megfontoltabban, körülményesebben sakkozik. De hét éve, New Yorkban még nyerni tudtam ellene."