Vágólapra másolva!
Bár a magdeburgi bokszgálát hazánkban közvetítő kereskedelmi televízió egyik - a budatétényi studióban ülő - szakkommentátora Gyenyisz Inkint látta jobbnak, a szombat éjszaka történései meggyőzték a tudósítót arról: senkinek se legyen kételye afelől, hogy Balzsay Károly jogosan hódította el a WBO nagyközépsúlyú világbajnoki övét a szibériai harcostól. Erdei Zsolt címvédésének jogosságához a félnehézsúlyú - papíron tét nélküli - címmeccsen pedig mákszemnyi kétség sem férhet.

A magdeburgi Hotel Maritim éttermében - ahol az Universum Champions Night bankettjét tartották - hajnali két óra tájban a veterán német bokszguru, Helmut Ranze, az amatőr világszövetség, az AIBA végrehajtó bizottsági tagja, a korábbi szövetségi kapitány megnyugtatott: "Balzsay minden kétséget kizáróan megnyerte a meccset, tisztábban ütött, mint Inkin, senkinek se legyen rossz érzése, reális eredmény született."

Aztán egy pillantás a ZDF televízió internetes honlapjára még az örökös kukacoskodókat is meggyőzhette: Balzsay méltó világbajnok. A jogtulajdonos német televízió website-ján nézők ezrei szavaztak menetről menetre, s a tizenkét szakaszból csupán hármat adtak Inkinnek - a másodikat, a negyediket és az ötödiket -, a további kilencet honfitársunk nyerte.

Márpedig ugyan mi motiválhatná a pártatlan, német tévénézőket abban, hogy Balzsay javára legyenek elfogultak?!
Mindezzel nem is volna érdemes foglalkozni - más országban nyilván nem is tennék -, csak hát a magyar ember szereti megnyugtatni önmagát, szereti legyőzni a kelleténél gyakrabban felmerülő kételyeit.

Ami azt illeti, addig Balzsay sem volt biztos benne, ő az új világbajnok, amíg Erdei Zsolt a ringben a fülébe nem súgta azt. Olyannyira nem, hogy egy órával később, a sajtóértekezleten is így nyitott: "Ha valaki felébreszt, azt agyonütöm! Tiszta őrület, hogy még mindig nem tudom elhinni, hogy világbajnok vagyok, még mindig azt hiszem, álmodom!"

A sebektől, zúzódásoktól kidekorált ábrázata - Erdei Zsolt sem nézett ki különbül, sőt... - azonban meggyőzi a WBO időrendben harmadik világbajnokát (Kovács "Kokó" István és Erdei után), hogy mindez nem álom, hanem valóság.

Forrás: [origo]

Balzsay, Sdunek és Erdei: mester és tanítványai

Elsőnek a tizenegyedik címvédésén is győzelemmel túljutó Erdei Zsolt nyilatkozott: "Profi vagyok, teljesítettem, amit elterveztem, megvédtem a világbajnoki címem. Nemigen foglalkoztam azzal, hogy hivatalos címmeccs- vagy sem, egyvalami érdekelt, hogy győzzek. És győztem. Boldogságomat csak növeli, hogy barátom, Karcsi is feljutott a csúcsra. Az ember természetesen a saját sikerének örül a legjobban, de szavamra mondom, akár a magam övét is odaadtam volna azért, hogy Karesz is világbajnok lehessen. Hála istennek, erre nem volt szükség. Ami a mérkőzésemet illeti, Barasjan rettenetesen kemény ellenfél volt, s mivel kétszer is betegeskedtem a felkészülés alatt, nem voltam olyan kondícióban, amilyenben szerettem volna. A hatodik menet környékén jött el a szokásos holtpont, akkor nagyokat lihegtem, de túljutottam rajta, és a végén megnyertem a meccset. Mindent kiadtam magamból, az utolsó csepp energiámat is, de hát ezért fizetnek. Az sem érdekelt, hogy ezúttal nem az enyém volt a főmeccs az ismert okok miatt".

Erdei arról is beszélt, hogy az élet felülírta az előzetesen elképzelt taktikát. "Mint általában, most is arra készültem, hogy második szándékú támadásokkal kontrázom meg Barasjan akcióit. Ehelyett - mivel az elején szépen bejöttek az ütéseim - szinte észrevétlenül átment a meccsem egy őszinte, már-már amatőr időket idéző ütésparádéba. Barasjan feje kőből van, mindenki más lement volna ennnyi pofontól, ő azonban derekasan állta. Derék ellenfelet ismertem meg az ukrán fiúban."

Forrás: [origo]

Amikor már nem kell annyira figyelni a súlyra

Barasjan tolmácsán keresztül bocsánatot kért Erdeitől: "Először is hadd kövessem meg Erdei urat, amiért nem tudtam hozni a súlyomat. Ilyesmi még sohasem fordult elő velem, homloküreg-gyulladásom hátráltatott a felkészülésben, ezért tudtam csak túl későn hozzáfogni a fogyasztáshoz. Gratulálok ellenfelemnek a címvédéshez."

Balzsay Károly így látta saját mérkőzését: "Az első menetekben nem éreztem a távolságot, aztán rátaláltam a helyes ritmusra, s a mérkőzés közepétől irányítottam a küzdelmet. A hajrában hallottam Zsolt tanácsait a szorító mellől, de látni természetesen semmit sem láttam. A programváltozás nem izgatott, hogy főmeccset vívok vagy sem, az egészből csak annyit érzékeltem, hogy másfél órát csúszik a meccsem. Minden menet egy külön mérkőzés volt, de én több "meccset" nyertem meg, mint Inkin, akiben rettenetesen kemény ellenfélre akadtam, igazi nagy bajnokot győztem le életem messze legnehezebb mérkőzésén. Nem is tudom, hogyan éltem túl a csatát, eszméletlenül fáradt vagyok, de boldog."

Balzsay, aki többször is megcsókolta a WBO világbajnoki övét, miközben Erdeivel átölelték egymást, és azt kiabálták, hogy a "Puszta Jungen", a pusztai fiúk a világ legjobbjai. Tényleg azok...

Fritz Sdunek, Erdei és Balzsay edzője így értékelt: "Erdei hősies mérkőzésen nyert, meggyőzően, Balzsay meccsének 115:113 volt a helyes pontozása, a 116:112 kissé túlzott. Karcsi ütött tisztábban, megérdemli a világbajnoki címet."

Gyenyisz Inkin, Balzsay ellenfele csalódott és kételkedő volt: "Meg kell néznünk a videófelvételt, addig nem tudok mit mondani."

Magomed Saburov, Inkin edzője: "Gyenyisz nyerte a meccset, de sajnos nem a pontozóknál..."

Dietmar Poszwa, az Universum egyik vezetője: "Zsolt esetében felmerült a címegyesítő mérkőzés lehetősége, de ez most egy a lehetőségek közül, az elkövetkező két hét tárgyalásai határozzák meg Zsolt további útját."

Most mindenesetre jöhet a megérdemelt pihenő. Csak rémélhetjük, hogy Erdei újabb parádés teljesítménye meggyőzi az Universum urait arról, hogy tényleg érdemes összehozni egy nagy címegyesítő összecsapást - akár Hugo Hernán Garay-jal, akár mással - a boksztörténelem egyik legnagyszerűbb félnehézsúlyúja számára.