Vágólapra másolva!
A plovdivi Európa-bajnokságon a 64 kg-ban remek ökölvívással nyert bronzérmet Káté Gyula, azonban meglehet, a nagyközönség utoljára látta az amatőrök között a fiatal sportolót, aki a profiboksz felé kacsingat.

- Miként értékeli a bronzérmes helyezést?
- Örülök neki. Egyáltalán nem vagyok csalódott, egyrészt, mert nagyon jól éreztem magam végig az Európa-bajnokság során, köszönhetően annak, hogy jól ment a bunyó, illetve a szervezésre sem lehetett panasz. Szerencsés volt a sorsolásom, hiszen az első fordulóban erőnyerő voltam, aztán két mérkőzést kellett csupán hoznom, hogy az elődöntőbe jussak. Először egy finn legénnyel csatáztam, majd egy nagyon jó képességű örmény srácot sikerült legyőznöm.

- A fináléba jutásért pedig következett az orosz Komiszarov.
- Akitől furcsa körülmények között kikaptam. Félreértés ne essék, az orosz ökölvívók szerintem jelen pillanatban a világ legjobbjai, de szinte minden súlycsoportban alapos támogatást kaptak a bíróktól. Akkora volt a fölényük a keletieknek, hogy 11 döntőben 11 versenyzőjük lépett szorítóba, és 9-szer nyertek is az orosz fiúk. Ez szerintem nyomasztó, és itt a sportdiplomáciának is hatalmas szerepe van, túl azon, hogy tényleg kiválóan öklöznek. Visszatérve a mérkőzésemre, kiegyenlített csata volt, ám 10 ponttal vezetett ellenfelem, mikor egy támadás-kombinációm után összefejeltünk. Felszakadt a szemöldököm, így nem folytathattam a küzdelmet, leléptettek sérülés miatt. Bár szerettem volna fényesebb érmet, úgy vagyok vele, hogy a sérülésem meggátolt ebben.

- Akkor most orvosokhoz jár és pihen?
- Rendbejött már a sérülésem és csak rövid pihenőm van, mert augusztus 12-én részt veszek Németországban egy meghívásos tornán, aztán pedig jön a magyar bajnokság.

- Mik a távolabbi tervei, a pekingi olimpia tervben van?
- Nem biztos, hogy sokáig maradok az amatőrök között. Ha befut egy jó profi szerződés, akkor azonnal váltok. Egyelőre azonban nem halmoznak el ajánlatokkal, de ami késik, nem múlik. Az athéni olimpia előtt már két magyar menedzser megkeresett - neveket nem szeretnék mondani -, ám azt mondtam nekik, hogy várjuk meg az ötkarikás játékokat, mert szeretnék éremmel hazatérni. Ez sajnos nem sikerült, és időt akartam adni magamnak, hogy lelkileg felkészülhessek egy esetleges profi karrierre. Most jött el az idő!

- Miért vonzóbb egy bizonytalanabb profi karrier, mint mondjuk az olimpiai bajnoki cím?
- Az amatőr ökölvívás igazi szerencsejáték. Sok minden múlik a sorsoláson egy-egy világversenyen. Azt sem szabad elfelejteni, hogy öt napon keresztül minden reggel a "jobbik" lábbal kell kelni. Folyamatos a súlyellenőrzés, és akkor a bírókról még nem is beszéltem. Ezzel ellentétben, a profi világban, ha jó a menedzsment, és minden előre el van készítve, akkor sokkal nyugodtabban készülhetsz, több pénzt keresel, és az adott napra kell hegyezned a csúcsformád. Szerintem ez a lényeges különbség.

Tomka Tivadar