Vágólapra másolva!
Ami Pete Samprasnek rémálom (lenne), az a spanyol-, illetőleg argentin teniszezőknek vágyálom: mi másról is lehetne szó, mint a hétfőn kezdődő, párizsi Roland Garrosról. A férfiaknál bárki esélyes lehet, aki csak picinykét is konyít a salakos játékhoz, a nőknél ellenben jóval egyszerűbb helyzet: vannak vagy négyen, akik végső győztesek lehetnek, míg a magyar teniszrajongók két honfitársunkért szoríthatnak a főtáblán.

Jövő héttől Párizsra figyel a teniszvilág, megkezdődik ugyanis az idény második Grand Slam-tornája, a Roland Garros. Hogy a formaságokon rögtön túlessünk, a viadal pályaborítása természetesen salak, összdíjazása 15 millió 286 ezer dollár, ez hat százalékos növekedés az elmúlt évhez képest. A férfi és női győztesnek nem jár ugyanakkora összeg, azaz az emancipáció eddig még csak az ausztrál, valamint az amerikai nyílt bajnokságot érte el.

Ami az esélyeket illeti, az illendőséget megkerülve először a férfiakról essék szó: a Roland Garroson gyakorlatilag bárki nyerhet, egyvalamihez kell csak értenie, mégpedig a pötyögéshez. A vörös porban ugyanis erőtenisszel semmire sem lehet menni, a borítás a legbikább szervát is alaposan lefékezi. Persze nem csak adogatásnál, hanem bármilyen más ütésnél is számolni kell ezzel, vagyis hogy az ellenfél azt a labdát is be tudja futni, aminek mondjuk betonon vagy füvön kénytelen lenne pápát inteni.

Emiatt van az, hogy Párizsban a nagy szervakirályok (és atomteniszezők, lásd mondjuk Philippoussis) semmire sem mennek, Pete Sampras például egyenesen hányingert kap a Roland Garrosnak még csak az említésétől is. Persze érthető az amerikai viszolygása, hiszen hiába nyert 14 Grand Slamet, abból egyik sem párizsi trófea. Legtovább amúgy 1996-ban jutott, jelesül az elődöntőig, akkor azonban Kafelnyikov ellen éppen hányinger és gyomorrontás miatt semmire sem ment. A világ valaha volt talán legnagyobb játékosa idén el sem indul a Roland Garroson (nem is csoda, visszavonulásra készül), de hiánya feltehetően nem fog nagy fejfájást okozni a rendezőknek, legkésőbb a második forduló környékén úgy is ki szokott esni.

De hogy akkor ki nyerhet? Gyakorlatilag bárki, aki képes a türelmes játékra. Ilyenből raklapnyi van a mezőnyben, többek között megemlíthetjük az összes spanyolt, argentint, illetőleg brazilt. Aztán ott van a világelső Lleyton Hewitt, akivel azért van egy aprócska gond: pötyögésből és labdabiztonságból ugyan mindig jelese volt, de a salakkal még nem igazán sikerült megbarátkoznia. Nem csoda, füvön nőtt fel Ausztráliában...

Hogy azért néhány konkrétabb név is elhangozzék, mindenképpen az esélyesek között kell említeni a tavalyi döntőben Albert Costától vereséget szenvedő spanyol Juan Carlos Ferrerót, honfitársát, Carlos Moyát (aki egyszer révbe ért már Párizsban), de nem szabad elfeledkezni a vénségére álomteniszt produkáló Andre Agassiról (aki szintén nyert már itt, ráadásul a Medvegyev elleni győzelme sporttörténelmi volt), valamint a közönségkedvenc Gustavo Kuertenről (a franciákat lenyűgözte, amikor szívecskét pingált a salakba...), akinek vitrinjében három Roland Garros-trófea virít. Oda kell figyelni az argentin armadára, közülük is leginkább Guillermo Coriára (aki múlt héten a hamburgi Mester-torna megnyerésével hívta fel magára a figyelmet), Agustin Callerire (aki éppen Coriától kapott ki a döntőben), de a dél-amerikaiaknak ott van még akár David Nalbandian is esélyesnek. Jómúltkor (a római tornán) a svájci Roger Federer is összehozott magának egy salakos döntőt, ki tudja, talán most is megembereli magát.

Persze már oly sokszor bebizonyosodott, a férfiaknál felesleges jósolgatni, bármikor borulhat a papírforma. Térjünk is át a nőkre, ahol azért jóval egyszerűbb a helyzet: Serena Williams több mint valószínű, hogy megvédi címét (az elmúlt négy Grand Slamen egyébként nem talált legyőzőre, mi több, idén is csak két meccset veszített), de ha esetleg mégsem, akkor sem túl széles az esélyesek köre. Szóba jöhet esetleg nővére, Venus (aki kisebb sérüléssel bajlódik), de ha valaki, akkor a világranglista jelenlegi másodikja, a belga Kim Clijsters állíthatja meg az ifjabbik Williamst. Ott lehet még a végjátékban a férfias Amélie Mauresmo, esetleg Justine Henin-Hardenne és Jennifer Capriati, ha bárki más jut el a legjobb négyig, az már meglepetés lenne.

A hiányzók tekintetében esett már szó Pete Samprasről, de makacs csuklósérülése miatt nem lehet ott Párizsban Marat Szafin sem, valamint vállműtétje miatt távol marad a német Tommy Haas is. Nem sokkal a rajt előtt Richard Krajicek jelentette be, hogy kihagyja a Garrost, s a férfi (divat)drukkerek legnagyobb bánatára Anna Kurnyikova sem utazhat Franciaországba.

Ami a magyarokat illeti, alanyi jogon egyedül Mandula Petra fért fel a főtáblára, s a selejtezőből csak Sávolt Attila csatlakozott hozzá. Rajta kívül még négy hölgy próbálkozott a kvalifikációban, hárman azonban elbuktak az utolsó akadályban. Ilyen kevesen rég voltunk Grand Slam-torna főtábláján.

Esélyeink nem éppen rózsásak, de Mandulában akár egy jó eredmény is benne lehet: 2001-ben volt már negyeddöntős a Roland Garroson. Az első fordulóban a spanyol Marta Marreróval találkozik, s ha továbbjut, feltehetően a 11. helyen kiemelt orosz Miskinával csatázhat. Sávolt a svéd Andreas Vinciguerréval meccsel, sikere esetén pedig a spanyol David Sanchezzel, vagy a 27. helyen kiemelt orosz Juzsnyijjal találkozhat a második körben.

Koncz Dávid