Vágólapra másolva!
Az argentin Julio Pablo Chacón sikerrel védte meg WBO pehelysúlyú profi bokszvilágbajnoki címét, amikor szombaton szülővárosában, Mendozában az 5. menetben technikai KO-val verte a kolumbiai Edward Barriost. Chacón június 16-án a Kisstadionban a Kovács István ellen aratott kiütéses sikerével hódította el a WBO pehelysúlyú koronáját.

Chacón
Fotó: Clarin.com
Chacón önbizalma szárnyal

Chacónnak ez volt az első címvédő meccse azok után, hogy június 16-án óriási meglepetésre megfosztotta Kovácsot a legjelentéktelenebb bokszvilágszervezet bajnoki övétől. A jelentések szerint ezúttal még jobban, látványosabbak bokszolt, fantasztikus technikai parádét mutatott be a mendozai ringben - ugyanott, ahol 200. május 25-én elszenvedte profi karrierje eddigi egyetlen vereségét az amerikai Freddy Norwoodtól.

- Az az igazság, hogy a Norwood elleni csatára nem készültem fel rendesen - magyarázta Chacón az interjúban. - Nem az volt a baj, hogy bénított a hazai környezet, meg hogy Norwood balkezes volt, nem... Most viszont a csúcson vagyok fizikailag és technikailag egyaránt, Dupén professzor (az erőnléti edző) nem ad kegyelmet. Most kell minél több meccset minél rövidebb idő alatt lekötnöm, mert nem tudok, leszek-e még ilyen erőben.

- Aki nem ismer, azt meglepi, hogy milyen könnyedén közel tudsz kerülni olyan, lényegesen magasabb, hosszabb karú ökölvívókhoz, mint amilyen Kovács is volt, és amilyen Barrios.
- Ennek a titkát egy kubai edzőtől, Sarverio Fuentestől tanultam. Fuentes a kubai amatőr válogatottal foglalkozott Alcides Sagarra mellett. A lényeg: szinkronizálni kell a láb és a kéz mozdulatait. Abban a pillanatban kell ütni, amikor a lábbal is előre mozogsz. Ekkor összeadódik a kar és az egész test lendülete. Ennyi az egész. Tanulni, tanulni, tanulni.

- Ez a tudásvágy az élet egyéb területein is jellemez?
- Természetesen. Szegény környezetből származom, gyerekkoromban nem volt lehetőségem a tanulásra. Ezért most az a legfőbb vágyam, hogy kijárjam a középiskolát, leérettségizzem, majd elvégezzem a Testnevelési Főiskolán az edzői szakot. Ugyanis ökölvívóedző szeretnék lenni. De addig még sok évet akarok eltölteni a szorítóban.

- Most azonban, a sikereid csúcsán körbevesznek a barátok. A bajnok barátai. Akik akár rossz útra is terelhetnek.
- Tudom, és vigyázok is nagyon. Szerencsére csupa jó ember vesz körül. Ráadásul ma is ugyanazok a barátaim, akiket gyrekkorom óta ismerek és szeretek. Nem barátkozom könnyen. És nem vakít el a dicsőség, a pompa, a fény. Meg a pénz. Nem tagadom meg a gyökereimet, sohasem felejtem el, honnan jöttem.

- Az, hogy magadhoz vetted a négy éves fiad, aki még a házasságod előtt született, nagyon szép gesztus. Viszont hogyan fogadta Verónica, a feleséged? Nem bántad meg?
- Dehogynem. Azt, hogy már korábban nem írattam a nevemre Matíast. Verónica megértő, tudja, hogy mindez azelőtt történt, hogy őt megismertem volna. Az a lényeg, hogy boldog vagyok a három gyermekemmel, habár Matías nem él velünk...