Tisztességes, átlátható és sikeres a mai Ferencváros

Horizontal
A general view of the Groupama Arena new football stadium in Budapest is seen prior to the first international football match here between the local Hungarian team of TC Ferencvaros and English Premier League club FC Chelsea on August 10, 2014. AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK (Photo by ATTILA KISBENEDEK / AFP)
Vágólapra másolva!
2011. február 25-én választotta meg Kubatov Gábort a Ferencvárosi Torna Club elnöksége a klub első számú vezetőjének. Vele együtt érkezett az ország legnagyobb sportegyesületéhez Nyíri Zoltán, aki mostani titulusa szerint ügyvezető alelnökként irányítja a napi operatív munkát. Visszatekintve az elmúlt tíz évre vele beszélgettünk a nehéz örökségről, a kilábalás, majd a siker éveiről. Arról, hogy mit ér a focicsapat Bajnokok Ligája-szereplése, miért fontos, hogy olimpiai bajnokokkal induljon újra egy évtizedekre eltűnt szakosztály, valamint arról, hogy milyen terveket dédelget a klub a közelebbi és távolabbi jövőre nézve.

2011. február 25-én, Kubatov Gábor elnökké választása után kezdték meg a munkát a Ferencvárosnál. Milyen állapotban vették az ország legnagyobb sportegyesületét?
A közös munka a Ferencvárosnál valamivel korábban kezdődött, mégpedig 2010 novemberében, amikor Kubatov Gábor elnökségi tag lett. Én is ekkor kezdtem neki segíteni. Hivatalosan viszont valóban akkor kezdődött a munkánk, amikor Gábor elnök, vagy, ahogy ő szokott fogalmazni, a klub elsőszámú szolgája lett. Ami pedig az akkori viszonyokat illeti. Nem szeretek visszafelé mutogatni,

Jellemzően úgy költekeztek az elődeink, hogy nem volt bizonylat, vagy hozzárendelt tevékenység a kiadások mögött. Valaki kért az elnöktől, teszem azt, 30 millió forintot, mert ment a csapat edzőtáborba, és akkor kapott kézbe. Feltehetően valóban el is utaztak, csak a 30 millió forint mögött semmilyen bizonylat nem volt – ezt már az akkori számviteli szabályok sem engedték, a maiakról nem is beszélve. Röviden úgy foglalnám össze, hogy egy többnyire jóindulattal átitatott, de alapvetően amatőr klubvezetés irányította a Fradit. Sok munkánkba került, mire kibogoztuk, hogy mikor éltek vissza ezzel a jóindulattal, és mikor nem.

A Ferencvárosi Torna Club felépítése

Az FTC-nek sok más sportegyesülettel ellentétben nem tulajdonosa, hanem tagjai
vannak. A klub 2019-es beszámolója szerint a 166 rendes tag mellett 18 pártoló,
valamint 374 örökös tag van, akik a közgyűlések során – az itt dolgozókkal
közösen – meghozzák a klub életére vonatkozó legfontosabb döntéseket. Az FTC
alapszabálya szerint tagok sportolók, edzők, szakosztályvezetők és munkatársak
lehetnek. A Ferencvárosnak jelenleg 20 szakosztálya van, melyekben az
utánpótláskorú versenyezőkkel együtt mintegy 3000-en sportolnak.

A futballklub, ami annak ellenére, hogy az FTC-nek húsz szakosztálya van, mégiscsak az egyesület zászlóshajója. Miután ez a legnagyobb falat, jól gondolom, hogy ott volt a legtöbb tennivaló?
A klub és az akkor még különálló futballklub átvétele párhuzamosan zajlott. Folyt az átadás-átvétel, amikor labdarúgó zrt-t akkor birtokló Kevin McCabe előbb egy igazgatósági, majd egy közgyűlést hívott össze, ahol végfelszámolást kért a futballklubra, miután akkoriban nagyon komoly adósságállomány volt, amit ő nem kívánt tovább finanszírozni. Kubatov Gábor, aki akkor már Fradi-elnökként részt vett ezeken az üléseken, szünetet kért, és dr. Berzeviczi Attilával, aki ma a Labdarúgó Zrt. igazgatótanácsának az elnöke, egyben a jogásza is, gyorsan kiderítették, hogy mire jó a klub aranyrészvénye.

Nem láttunk bele a könyvekbe, azt tudtuk, hogy nagyjából egymilliárd forintos adósságról van szó, amiről később kiderült, hogy majdnem kétmilliárd. Ha nem így teszünk, akkor a Ferencvárost visszasorolják a megyei I. osztályba (felszámolás esetén a felszámolt klub jogutódját négy osztállyal sorolja vissza az MLSZ szabályzata – a szerk.). Ha 2011 júniusában megye egyes klubként kezdjük a bajnokságot, nem sokáig lett volna elnök Kubatov Gábor...

Kubatov Gábor elszántságára nagy szükség volt az első években Fotó: Hirling Bálint - Origo

Így került hozzánk egy euróért a részvények 99 százaléka – egy százalék a mai napig a Fotexnél van –, és vele együtt az említett adósság. Akkor folyt éppen egy NAV-vizsgálat a klub ellen, rengeteg tartozás volt szállítók, dolgozók felé, fél éve senki nem kapott akkor fizetést. Rengeteg tárgyalás után sok-sok részletben végül nagyjából 1,6-1,8 milliárd forintot fizettünk vissza hosszú évek alatt.

De amíg tisztességgel ki nem fizettük az adósságainkat, addig bizony voltak ötödik, meg kilencedik helyek is. Ezért választjuk el az első négy-öt évet a következő öt-hat évtől, mert, azt követően kezdtek jönni az eredmények, hogy elfogyott az adósság. Ha idén sikerül megnyerni a bajnokságot, akkor az öt éven belül a negyedik elsőségünk lesz.

A többi húsz szakosztály esetében is hasonlóan kaotikus volt a helyzet?
Nem, ott jobb volt a helyzet, mert volt valamennyi pénz a kasszában. Ott inkább a struktúrát kellett felépíteni, hiszen sehol nem volt gazdasági osztály, könyvelés, bérszámfejtés és hasonlók. Ma a húsz szakosztályra egy nagyjából negyven fős stáb van, akik ellátják ezeket a munkákat. Azt tudni kell, hogy a Ferencváros évente 5-700 pályázaton indul, a pályázatokat nekünk is le kell adni, el kell számolnunk minden forinttal. Ha pályázunk, akár európai uniós forrásra, akkor fel tudjuk mutatni, hogy nekünk a focival együtt van mintegy 1800 utánpótláskorú sportolónk, és meg tudjuk indokolni, hogy mire kell a pénz. Ezért lett létrehozva az imént említett háttérstáb, amelyik elvégzi ezt a munkát. De nem csak ezt: foglalkozni kell a sportolókkal, edzőkkel, üzemeltetni a létesítményeket, ez óriási munka, és talán mondhatom, hogy ebben megelőzzük valamennyi itthoni vetélytársunkat. De ez az építkezés Gábor elhivatottsága és töretlen hite nélkül egészen biztos, hogy nem ment volna. Mielőtt elnök lett, a Gellért Szállóba összehívta a szakosztályvezetőket, a klub nagy bajnokait, olimpiai, világ- és Európa-bajnokokat, bemutatkozott, és megkérdezte, hogy akarják-e ezt vele együtt végigcsinálni kőkemény fegyelemmel, a legszigorúbb elszámolásokkal, ami mindenkire vonatkozik, beleértve a klub ikonikus arcait is. Amikor ott megkapta a támogatást, akkor vállalta el az elnöki tisztséget.

Nem tisztem külön kiemelni a tíz éve hivatalában lévő elnök kitartását, maximalizmusát, de az biztos, hogy nélküle, az akaratossága nélkül ma sehol sem tartanánk. Nem lenne vízilabda BL-győzelem, gyorskorcsolya világbajnoki aranyérmek se születtek volna, nem beszélve a focisták elmúlt két évben elért komoly sikereiről. Csak egy példát hadd említsek, egészen aprót, olyat, ami hűen tükrözi az elnökünk konokságát. Amikor már több hete többször jelezte, hogy koszos a székház lépcsője, de a takarítás során erre már nem jutott figyelem vagy idő, akkor egy vasárnap délelőtti megbeszélésre érkezve azt láttam, hogy ott ül a nyolcadik lépcsőfokon és a lépcsőfokra ragadt rágógumikat szedi fel egyesével.

A vízilabda-szakosztályunknak például az első évben nem volt költségvetése, egy gólon múlt, hogy nem esett ki az elmúlt két évben tíz trófeát, címet begyűjtött alakulat! És akkor nem említettem, milyen állapotban voltak a népligeti pályák, csarnokok. Meg lehet nézni, ma holt tarttunk.

Amikor átvették a klub vezetést, nem volt éppen a legjobb híre a Ferencvárosnak. Érezték, hogy megkopott a Fradi nimbusza, és, ha választani lehet, akkor egy-egy sportoló inkább nem a Fradit választja?
Nagyon jó kérdés, és a válasz, sajnos egyértelműen igen. Olyan gazdasági és emberi csőd volt itt, hogy a klubnak nem volt egyetlen válogatott játékosa, sem felnőtt, sem utánpótlás szinten. Senki nem akart itt sportolni. Aztán a női kézilabdázóknál fordult ez át, ott jöttek először komoly játékosok, és a két KEK- győzelemmel (2011-ben és 2012-ben) az első eredmények. Lépésről lépésre haladtunk, és lassan híre ment, hogy a Fradiban ugyan nincsenek horribilis fizetések, viszont, amit ígérünk, azt ki is fizetjük. Nincsenek arculatátviteli szerződések, meg hasonlók, itt mindenkinek munkaszerződése van. Kezdettől nyílt lapokkal játszottunk, minden az asztal fölött zajlott, ami bizalmat ébresztett felénk. És az első nagyobb nevek hozták magukkal többit is. Ma már persze nagyobbak fizetések, mint öt-hat évvel ezelőtt voltak, ez nem titok, de azt is tudjuk, hogy a hazai sportfinanszírozásnak hála, manapság szinte valamennyi klub képes versenyképes fizetést adni a sportolóinak. Nem kapunk annyival több pénzt, mint mások, csak máshogy költjük el.

Nemzeti színekben

A Fradi ma már nincs híján válogatott sportolóknak. A focicsapatban 17-en kaptak meghívót a vb-selejtezőkre hazájuk válogatottjába. Az olimpiai selejtezőre készülő női kézilabda-válogatottat az FTC-Rail Cargo Hungari edzője, Elek Gábor irányítja, a keretben pedig 11 Fradi-játékos van, de a januári vb-n ötödik férfi válogatottban is volt zöld-fehér játékos, Nagy Bence révén. A férfi vízilabda-válogatott aktuális keretében hét fradista van. Az úszók között Verrasztó Evelyn és Dávid, Biczó Bence, Székelyi Dániel és a karrierjét szüneteltető Szilágyi Liliána révén van válogatott versenyző, míg a 2019-ben újjáalapított korcsolyaszakosztályban a Liu testvérek révén két olimpiai, világ- és Európa-bajnok, Krueger John-Henry révén pedig egy olimpiai ezüstérmes öregbíti a klub hírnevét. És akkor az ötszörös olimpiai bajnok kajakos, Kozák Danutáról még nem is szóltunk. A vívó Szemes Gergő és a tornász Balázs Krisztián révén pedig már van kadét, illetve junior Európa-bajnok neveltje is klubnak.

Amikor 2019 elején több évtized után újjáalakult a Ferencváros korcsolyaszakosztálya, mindjárt két olimpiai bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázót tudott bemutatni a klub. A Liu testvérek, illetve edzőjük Bánhidi Ákos átigazolása presztízskérdés volt, vagy másokkal is elindult volna a szakosztály?
Tisztázzuk gyorsan: nem mi „csapdáztuk be" a Liu testvéreket és Ákost! Ez nagyon fontos. A Fradi nem ólálkodik sportolók körül, nem tesz ajánlatokat más klubok versenyzőinek, nem alapítunk egy szakosztályt csak azért, hogy konkurenciát csináljunk egy másik klubnak. Bennünket Ákos keresett meg 2019 első napjaiban, hogy találkoznánk-e velük. Persze, hogy igent mondtuk, és ott kiderült, hogy ők mindenképpen klubot akarnak váltani.

Bánhidi Ákos edző, Liu Shaolin Sándor, Nyíri Zoltán, az FTC alelnöke és Liu Shaoang (balról) az FTC Korcsolya Szakosztály újjáalapítása alkalmából tartott sajtótájékoztatón 2019.02.13-án Fotó: Csudai Sándor - Origo

Kubatov Gábor viszont azt mondta, hogy az nagyon rosszul venné ki magát, ha mi idehoznánk két aktuális olimpiai bajnokot, plusz a Krueger fivéreket, azaz négy kész versenyzőt, és azt mondanánk, hogy van egy szakosztályunk.

Volt nagy csodálkozás, Ákos ugyanis elmondta, hogy nekik ugyanez volt a tervük, csak éppen azt hitték, hogy bennünket nem érdekel az utánpótlás. Hogyne érdekelne! Igyekszünk mindent megadni a versenyzőinknek, és itt nem csak a pénzről van szó, hanem az odafigyelésről, a háttérben folyó munkáról, arról, hogy otthon érezhetik magukat. Sanyi (Liu Shaolin Sándor – a szerk.) a bemutatkozó sajtótájékoztatón találta ki

„a legjobbak a legjobb helyen"

szlogent, ami azóta szállóige lett a klubnál. Kozák Danuta már ezzel hívott föl, amikor úgy döntött, hogy klubot vált.

Nem csak sport a boksz

A Ferencvárosban a korcsolyához hasonlóan az ökölvívás is hosszabb szünet után indult újra, méghozzá a legendás Szántó Imre, azaz Öcsi bácsi irányításával, akinek az édesapja egykor a klubnál volt edző. „A bokszra nincs sok pénzünk, és nincsenek is nagy eredményeink. De ennél talán fontosabb, hogy naponta bejön ide, és itt van két-három órát nagyjából 100 olyan srác, akik nagyon nehéz körülmények között élnek, és sokkal rosszabb dolgokat is csinálhatnának ez alatt az idő alatt, mint azt, hogy bokszolni tanulnak. Korábbi válogatott versenyzők, Bedák Pál, Kótai Mihály foglalkoznak velük, és, ha csak hárman-négyen megmaradnak a sportágban, akkor már elmondhatjuk, hogy tettünk értük valamit."

Ismét van férfi kézilabda is a Ferencvárosban, méghozzá egyre jobb eredményekkel.
Van bizony, és nagyon büszkék vagyunk rá. Annak idején egyébként a női csapat jelenlegi edzője, Elek Gábor is nálunk játszott. Horváth Attila kezei alatt egy öt-hat fős rutinos mag körül nagyon tehetséges, és, ami fontos, saját nevelésű fiatalokból álló csapat épült, amelyik már képes oda-vissza megverni az európai kupaszereplő Tatabányát is. Az sem kis büszkeség, amikor az 55. percben döntetlennél David Davis, a BL négyes döntőben szereplő Telekom Veszprém edzője őrjöng az oldalvonal mellett. A női szakág más, ott tradíciója van, hogy jönnek a sikerek.

Nem csak a szakosztályok, hanem a létesítmények terén is jelentős változáson ment át klub. A focicsapat új stadiont kapott, ami ráadásul idehaza rendhagyó konstrukcióban működik. De hogy áll a Népliget fejlesztése, mi lesz Fradivárossal?
Minden szép emlék ellenére az nem lehet vitás, hogy az 1974-ben átadott Albert Flórián Stadion 2011-re nagyon lerobbant, ami nem is csoda, hiszen az építésétől eltelt majdnem 40 évben alig költöttek rá. A focicsapat esetében az volt a jelszó, hogy „vissza Európába", méghozzá minden értelemben, azaz nem csak a csapat, hanem a létesítmények terén is. Amikor mi Kevin McCabe-től megvettük a klubot, ugyanakkor a magyar állam 5,2 milliárd forintért megvette tőle a telket, amin a stadion állt, illetve megvettük az angolok által tervezett stadion terveit is, ami némi módosítással aztán megépült.

Az üzemeltetés a Sportfive (korábban Lagardére) nevű cég kezében van, akik számos hasonló létesítményt is működtetnek, például a Juventus stadionját Torinóban.

Fradi-szurkolók a Groupama Aréna előtt 2014-ben Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

A pandémia előtti öt évben mintegy ezer fizetős rendezvény helyszíne volt így a Groupama Aréna, ami természetesen a Ferencvárosnak is hasznot hozott. Kiderült, hogy a stadion pénzt termel, és nem kerül pénzbe a magyar adófizetőknek. Annak a teleknek, amit egykor 5,2 milliárdért vett meg az állam, a felét adta el ugyanennyiért, ott áll most a Telekom-székház, a másik felén pedig már épül egy újabb irodaház.

Összességében azt merem mondani, hogy a fővárosban igenis lehet egy sportlétesítményt haszonnal üzemeltetni.

A népligeti edzőközpontot 2013 márciusában vettük át az NSK-tól (Nemzeti Sportközpontok), olyan állapotban, amit nagyon nehéz szavakkal leírni, mert szinte elképzelni is lehetetlen. Az öltözőkben ömlött a gőz a csövekből tavasszal, az ablakok betörve, patkányok szaladgáltak a folyosón, a sarokba oda volt piszkítva, és még lehetne sorolni. Napi félmillió forint ment ki az ablakon csak azért, mert elzárt állapotban is ömlött a víz a tusolókból – Gábor vett néhány darab száz forintos tömítést, és már nem folyt a víz. De az üzemeltető még erre sem volt képes, mi pedig tíz perc alatt megoldottuk hatszáz forintból. Elmondható, hogy végül is sikerült a Fradihoz méltóvá tenni a körülményeket, ugyanakkor a korából adódóan rengeteg elavult dolog van továbbra is telepen.

Az FTC-MVM Népligeti Sportközpont ma már méltó a klubhoz Forrás: Fradi.hu

Ezt váltaná ki a Fradiváros. Elkészült egy terv, amit mi bemutattunk, ez most jóváhagyási fázisban van, és úgy látjuk, hogy van támogatottsága. Szeretnénk a kajak-kenun kívül valamennyi sportágat ide költöztetni, egy kollégiumot építeni az akadémistáknak, amivel lehetne pénzt keresni, ha mondjuk holt időben kiadjuk nálunk edzőtáborozó csapatoknak.

Néhány szót megér a 2020-as év is, hiszen amíg pont abban az évben ért el hatalmas sikert a klub a pályán, addig gazdaságilag felért egy mélyütéssel az elmúlt 12 hónap. Hogy értékelik a tavalyi évet?
Tényleg felemás év volt. Fantasztikus sikereink voltak, különösen fociban, amit lehetett megnyertünk, a csapat bajnok lett, bejutott a BL csoportkörébe. Lionel Messit és Cristiano Ronaldót tétmeccsen láthattuk játszani, jól el is intéztek minket, de ez volt a papírforma. És ugyan a Barcelona és a Juventus is kiesett most a legjobb 16 között, de azért mégis a világ legnagyobb klubjai közül kettő itt lépett pályára a Ferencváros ellen. A pólósaink Magyar Kupát nyertek, a hokisok bajnokok lettek, ezek nagyon szép eredmények. Közben volt hogy hónapokra leállt minden, ember nem lépte át a Népliget kapuját, nézőket, eltekintve néhány tavaly őszi héttől, egy éve nem láttunk. Nem volt jegybevételünk, a stadionban nem voltak rendezvények.

És akkor még ott lett volna a Dinamo Kijev elleni csoportmeccs, valamint a selejtezők a Groupama Arénában telt ház előtt. A tavalyi esztendő azt is bebizonyította, hogy
mennyire össze tudunk fogni, ha nagy a baj. A sportolóink és a dolgozóink első szóra egyeztek bele a jelentős fizetéscsökkentésbe, miközben 45 millió forintot gyűjtöttünk össze két kórháznak, a bezárt stadion konyhája pedig három hónapon át főzte az ebédet a László Kórháznak. Ott segítettünk egymásnak is, ahol tudtunk, megint kiderült, hogy a Fradi egy igazi család.

Milyen terveket fogalmaztak meg 2021-re?
Ha hozzuk a 2020-as eredményeket, én már elégedett leszek. A focicsapat nyilván legyen bajnok, és jó lenne újra bejutni, ha nem is a BL, de az Európa-liga csoportkörébe. Nyilván az előbbi az álmunk, de az utóbbi a realitás. Női fociban ugyancsak a bajnoki cím megszerzése, és megannyi próbálkozás után végre a BL-csoportkör elérése lenne egy nagyon szép eredmény. Jégkorongban sorozatban a harmadik bajnoki címet szeretnénk ünneplni. Vízilabdában és a női kézilabdában viselt meg bennünket a legjobban a járvány. Előbbi csapaton kétszer átment a vírus, van, aki hat hete nem volt vízben.

A nehéz indulás után 2019-ben már minden létező sorozatot megnyertek az FTC pólósai Forrás: MTI/Kovács Tamás

Mindenesetre a bajnokságban az elődöntő, míg a BL-ben a nyolcas döntő a kitűzött cél. Női kézilabdában a Podgorica ellen háromgólos hátrányt ledolgozva bejutni a BL-ben a nyolc közé lenne a realitás. Ott az ETO-val találkoznánk, amelyiket egy meccsen talán le tudnánk győzni, de oda-vissza egyértelműen ők az esélyesek.

Nyilván nem könnyű választani, de mégis mit tekint a legnagyobb sikernek az elmúlt tíz évből?Egyet biztosan nem tudok kiválasztani. A szívemhez nagyon közel áll a pólósok 2019-es BL-győzelme, ha pedig még egy dolgot ki lehetne emelnem, akkor az a focicsapat visszavezetése az európai színtérre, két év alatt két csoportkörrel.