Vágólapra másolva!
A jégkorong-világbajnokság egyik helyszíne, Szentpétervár már a győzelem napjára készül, a magyar válogatott pedig arra, hogy ismét megméresse magát a legjobbak mezőnyében. Közben a város több rejtett oldalát is megismertük, és megtudtuk, hogy az egyaránt népes finn és fehérorosz szurkolótábor közül melyik örülhetett a végén.

„Ön is Oroszországba utazik? Ilyen sokan szeretik a jégkorongot?” – kérdezte meglepve a bécsi reptér biztonsági ellenőrzésért felelős embere, aki minket is meglepett azzal, hogy magyarul tette fel a kérdést. Már a Budapestről Bécsbe tartó buszon volt olyan drukker, aki az öltözködésével leleplezte magát, aztán a szentpétervári járatra várva már egészen komoly magyar sereg verődött össze, jelezve, nem tud olyan messze menni a csapat, hogy ne kísérjék el a szurkolók.

A hírek szerint ezernél is több magyar drukker döntött úgy, hogy megmutatja megint a világnak, hogyan szurkol a magyar tábor, amelynek már a 2009-es A csoportos vébén is a csodájára jártak, amikor Kanada ellen 0-9-nél is ugyanolyan lelkesedéssel énekeltek, mint 0-0-nál.

Hokiszurkoló Szentpéterváron Forrás: NurPhoto/Nic Markoff

„My husband is a member of team Hungary” – ütötte meg a fülünket egy mondat, még mindig a bécsi reptéren, és mint később kiderült, a szőke nő a magyar válogatott rangidősének, Banham Franknek a felesége, aki úgy döntött, élőben szurkol a férjének, aki már korábban kijelentette, ez az utolsó tornája, nem kínozza tovább tropára ment térdeit.

Amíg Banhamné a mellette ülőktől Szentpétervárról próbált meg minél több kulisszatitkot megtudni, feltűnt a színen egy rakás szlovák drukker is, akik az információ helyett némi alkoholra szomjaztak, így pálinkával öblögettek a felszállás előtt, majd a leszállás után „Slovenkso, Slovenkso” kiabálásokkal tettek arról, hogy a szentpétervári reptéren mindenki értesüljön a jelenlétükről.

Napsütés és 21 fok

Az időjárás alapján Szentpétervár akár strandröplabda-vébét is rendezhetne, ugyanis verőfényes napsütés és 21 fok fogadott minket, no meg a péntek délutáni csúcsforgalom, amelybe egy-egy Lada Niva csempészett némi nosztalgikus hangulatot. Utóbbit a szovjet időkből maradt szocreál épületek mellett a monumentális szobrok is felerősítették, a metróaluljáróban pedig régi ismerősként köszönthettük azokat a szerelvényeket, amelyekkel olyan sok gond volt a budapesti hármas vonalon.

Forrás: NurPhoto/Nic Markoff

Ha már a méreteket megemlítettük: aki szeret tömegközlekedés közben sportolni, annak nyugodt szívvel ajánljuk a pétervári mozgólépcsőket, néhány állomáson ugyanis akkor is másfél-két perc leérni rajtuk, ha az ember nem áll be bámészkodni a tömegbe, hanem a gyorssávot választja. A notórius bliccelők viszont kerüljék el a várost, mert sem a buszon, sem a metrón nem lehet lógni, előbbiről egy mérnök alaposságával dolgozó kalauz, utóbbiról pedig az állomásokon található forgókeresztes beléptető rendszer gondoskodik.

A metrón utazva feltűnt, hogy valami fura az utasokkal kapcsolatban, de csak percek múlva esett le, hogy mitől más itt a föld alatti zötykölődés, mint otthon: amíg nálunk az utazók nagy többsége a telefonjába bújik, vagy jobb esetben olvasással üti el az időt, addig itt az ismerősök inkább beszélgetnek egymással, vagy csak bámészkodnak.

Megvillant az aranyfog

Nem tudni, hogy a jó idő vagy a péntek délután tette, de hatalmas tömeg hömpölygött a metróban és az utcákon is, a Nyevszkij sugárút pedig ünnepi pompában fogadta az arra járókat, a város ugyanis már az itt munkaszüneti napnak számító május 9-ére készül, a győzelem napjára, ami a második világháború európai befejezésének állít emléket. Eleinte mi is győztesnek éreztük magunkat, a helyiekkel ugyanis egész jól lehetett az angolt használva boldogulni, hogy aztán kisebb vereséggel érjen fel az az arckifejezés, amelyet egy gyorsétteremben produkált a fiatal eladó a „hármas menüt kérem szépen” mondat hallatán.

A vébé helyszíne, a Jubilejnij Sportpalota Forrás: RIA Novosti/Igor Russak

Nem jártunk sokkal jobban a vébé helyszíneként szolgáló Jubilejnij Sportpalotánál sem, de ott legalább mosolyogva leplezte hiányosságát a bejáratnál posztoló fiatal lány, viszont a segítségére siető biztonsági ember nagyon meggyőzően magyarázott kézzel-lábbal, és a nyomatékosítás kedvéért még két aranyfogát is megvillantotta, meg is lett az eredménye, mert megtaláltuk, amit kerestünk.

Rajt Szlovákia ellen

A magyar válogatott pénteken egy edzéssel hangolt a szombati nyitányra, ahol ugyanúgy Szlovákia lesz az ellenfél, mint hét éve Svájcban. Akkor 13 másodperccel a vége előtt kaptuk azt a gólt, amivel 4-3-ra kikaptunk, de a csapat ismét az elitbe küzdötte magát, és az esélyeink is jobbak, mint 2009-ben.

Ne legyenek kétségeink, minden megszerzett pont hatalmas bravúr lenne, de ez a csapat a felkészülési meccseken az osztrákok kétszeri legyőzésével, a kazahok és az orosz B válogatott megszorongatásával is igazolta, hogy nagy dolgokra hivatott.

Ez történt pénteken

Pénteken négy csapat már bemutatkozott a magyarok csoportjában, kezdésnek a címvédő Kanada jelezte a fiatal amerikai csapatnak, hogy ha megcibálják az oroszlán bajszát, akkor harapós lesz. Az USA 1-0-ra még vezetett ugyan, de a vége 5-1 lett Kanadának. Aztán két olyan csapat következett, amelyet a földrajzi közelség miatt sok szurkoló kísért el, de a finnek azért létszámfölényben voltak, még ha a fehéroroszok hangban néha jobban ki is tettek magukért.

Kanada 5-1-re nyert Forrás: AFP/Alexander Nemenov

A lelkesedés a jégen lévőkre is átragadt, az első harmadban többet lőttek a beloruszok, és bátran nekimentek a finneknek, mégis utóbbiak szerezték az első gólt, ráadásul elég látványosat, a bajnokság legjobbja, a 18 éves Laine egy szépen kipasszolt akciót fejezett be. A 33. percben Koivu erőszakolt be egy korongot valahogy a védők kínzásai közepette, majd a harmad végén felgyorsultak az események, Stas emberhátrányban visszahozta a fehéroroszokat a meccsbe, de a finnek két perc alatt kétszer találtak be, és Laine mindkettőben benne volt.

A befejező harmadban Pihlström hatalmas gólt vágott a kapuvas alá, majd érdekes jelenet játszódott le, egy lövés szinte kiütötte Kovalt, a fehéroroszok kapusát, de a játék ment tovább, és Granlund kihasználta, hogy a kapus tehetetlen. A csapatkapitány Kaljuzsnyij még szépített, de a borzasztó erős kerettel érkező finnek megmutatták, hogy komolyan számolniuk kell velük idén. A meccset Gebei Péter vezette, így 32 év után ismét magyar bíró fújta a sípot a legmagasabb szinten.

A moszkvai csoportban közben két komoly meglepetés pörgette fel a hangulatot, már az sem volt kutya, hogy a svédeknek hosszabbítás kellett a lettek legyűréséhez, de az igazán nagy bomba akkor robbant, mikor a házigazda oroszok benyeltek három gombócot a csehektől. Folytatás szombaton, amikor a magyar válogatott magyar idő szerint 11.15-től a szlovákokkal találkozik, és hét év után ismét az A csoportban játszik.