Vágólapra másolva!
Egy hete jelentette be visszavonulását a szerb vízilabdázás egyik csillaga, Aleksandar Sapic. A motivációhiány miatt az aktív játékot befejező gólvágó klubszinten kilenc bajnoki aranyat, illetve kupaelsőséget, egy Bajnokok Ligája- és két LEN-kupa-trófeát nyert, a szerb válogatott színeiben 20 éremmel gazdagodott.

"Tavaly ősszel döntöttem, hogy többé nem leszek válogatott. Akkor már tudtam, hogy rövidesen kilépek a vízilabdából, de nem mondtam ki hangosan az oroszországi csapatom, a Sturm miatt. Végig becsületesen játszottam náluk, orosz bajnokok lettünk" - nyilatkozta sajtótájékoztatóján, amelyről a Magyar Szó is beszámolt.

Sapic úgy érezte, a vízilabda már nem lelkesíti, így nincs semmi, ami miatt folytatni kellene a sportolást. "Csak a londoni olimpia lehetett volna még cél, de beláttam, hogy a válogatottban már nincs helyem. Szóval, az erő és az egészség még szolgálna, ám elfogyott a motiváció."

A világ és Európa-bajnok csillag tizenöt éves pályafutása során neves játékosokkal lépett fel együtt. "Nem állítom össze az ideális csapatot, csupán felsorolok 12 nevet, akik nem maradhatnának ki. Sefik, Sostar, Zimonjic, Vujasinovic, Milanovic,s Jelenic, Ciric, Trbojevic, Gojkovic, Ikodinovic és Benedek Tibor. De mindenek előtt Kásás Tamás. Két évet töltöttünk együtt a Savonában. Mindent tudott, mindent megnyert, de képessége csak 60 százalékát nyújtotta. Róla mintáznám meg az eszményi pólóst, de jóval több szorgalommal."