Amit a férfikézilabda-Eb-ről tudni kell

Január 17-27-e között Norvégia rendezi a férfikézilabda Európa-bajnokságot, amely a nyolcadik lesz a kontinensviadalok fiatal történetében. Örömteli, hogy a magyar válogatott is részt vehet az eseményen, igaz, a 6. helynél még sohasem sikerült előrébb végeznie. Most éppen ez a minimális célkitűzés...

Nem tekinthet vissza komoly múltra az Európa-bajnokság, hiszen maga az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) is 1992-ben alakult meg.

Az első Eb-t 1994-ben Portugália rendezte meg. Tizenkét csapat mérte össze erejét két hatos csoportban, és a teljes kört követően az azonos helyen végzettek keresztbe játszották a helyosztókat. A B csoportban Magyarország legyőzte a házigazdát (19-18) és Szlovéniát (24-19), kikapott viszont a spanyol (20-25), a svéd (18-22) és a dán válogatottól (19-23).

A 7. helyet végül sikerült megszerezni, miután a helyosztón a fehéroroszok ellen 28-24-re nyertek a magyarok. Az Európa-bajnok Svédország lett, a fináléban 34-21-re elverték Oroszországot - a bronzérmet a dánokat 24-23-ra verő horvátok szerezték meg.

Két évvel később Spanyolország adott otthont a kontinensviadalnak, és ez magyar szempontból szerényebbre sikerült. A horvátoktól (27-30), az oroszoktól (21-33) és a jugoszlávoktól (24-26) elszenvedett vereség mellett németek elleni pontmentés (24-24) és a szlovének elleni papírforma diadal (21-17) csak arra volt elegendő, hogy a 9. helyért szálljunk harcba, ám a helyosztón Románia egy góllal, 28-27-re jobbnak bizonyult. A tornát Oroszország nyerte, amely a döntőben 23-22-re verte Spanyolországot, a bronzot a svédeket 26-25-re verő Jugoszlávia szerezte meg.

Az 1998-as Eb Olaszországba szólította a legjobbakat, a magyar válogatott nem vallott szégyent. A csoportban, az Eb-k történetében először, pozitív mérleggel zárt: Macedónia (29-20), Csehország (27-25) és Horvátország ellen nyert (28-27), míg az oroszoktól (20-23) és a spanyoloktól kikapott (17-27).

A helyosztón aztán Jugoszlávia 34-24-re nyert, azaz maradt a 6. hely és elúszott az automatikus vb-részvétel. A végső győzelmet ismét Svédország szerezte meg, ezúttal Spanyolországot verve a fináléban (25-23). A bronzérem Németországé lett, Zerbéék az oroszokat verték hosszabbításban 30-28-ra.

A sikeresnek mondható 6. hely mindenesetre reményt adott arra, hogy a 2000-es, horvátországi Európa-bajnokságon sikerül még jobban szerepelni és ezzel kivívni az olimpiai szereplést. Ehhez képest már az Eb-re sem jutott ki Vass Sándor csapata. A kieséses rendszerű selejtezőn ugyanis Szlovénia volt az ellenfél, és az idegenbeli 32-29-es vereséget követően Veszprémben csapnivaló, szégyenletes játékkal 27-23-ra ismét kikapott a válogatott, és kettős vereséggel kiesett. Vass lemondott, míg Éles József is bejelentette első elkeseredettségében, nem játszik többet a címeres mezben.

Az Európa-bajnokságon - immáron harmadszorra - a svédek nyertek, felejthetetlen döntőben, kétszeri hosszabbítás után verve Oroszországot. Lavrovék a második félidő elején már 16-9-re is vezettek, ám a tízgólos Wislander vezetésével ezt a hátrányt tíz perc alatt behozták a svédek, s végül 32-31-re nyertek. A bronzérmet a spanyolok érdemelték ki a franciák elleni 24-23-as sikerüknek köszönhetően.