Az olimpia nagy vesztesei

Drámai sérülés, eltaktikázott selejtező, eltűnt felszerelés - néhány ok a sok közül, amely meghiúsította egy-egy sportoló álmát a londoni olimpián. Volt, aki a pályafutását akarta megkoronázni a visszavonulása előtt, de a kudarc miatt mégis folytatja, míg másokat annyira összetört a vereség, hogy talán soha nem látjuk őket többet versenyezni.         

Jelena Iszinbajeva

Úgy volt, hogy a londoni olimpia után abbahagyja a sportolást a női rúdugrás világcsúcstartója, Jelena Iszinbajeva, ám alighanem úgy tervezte, hogy előtte még behúzza zsinórban harmadik olimpiai aranyérmét. A szép búcsú azonban nem sikerült, Londonban csak harmadik lett, miután előbb 475 centiméteren kétszer, majd 480-on harmadszor is rontott (az általa felállított világrekord 506 cm).

A verseny után a 30 éves Iszinbajeva kijelentette: "Ha arra gondoltam volna, hogy bronzzal térek haza, talán el sem jövök." Más kérdés, tette hozzá, hogy az elmúlt három év és pláne a tegui világbajnokság után, ahol hatodik lett, még a harmadik hely is szépnek mondható.

A büszkesége alkalmasint nem engedi, hogy így vonuljon vissza, jövőre ráadásul Moszkvában lesz a világbajnokság, Iszinbajeva azonban egyelőre maga sem tudja, mit akar. "A döntésem naponta változik. Egyik pillanatban azt mondom, kész, befejezem, másnap azonban felkelek, és kijelentem: folytatom!" - mesélte.

Phillips Idowu

Berlinben győzött, Teguban második lett a világbajnokságon a brit hármasugró Phillips Idowu, aki az olimpia előtt kijelentette: Londonban aranyat akar, mégpedig 18 métert túlszárnyaló ugrással. Aztán három nappal a játékok nyitánya előtt már arról jöttek a hírek, hogy a Brit Olimpiai Bizottság hiába várja az Idowu egészségi állapotáról szóló orvosi papírokat, amelyeket azért kértek be, mert a Pekingben ezüstérmes sportoló sérülésre hivatkozva nem vett részt az atléták utolsó, portugáliai edzőtáborában (a bizottság a sportolókkal kötött szerződésben kikötötte, hogy értesíteniük kell a szervezetet minden olyan tényezőről, amely befolyással lehet teljesítményükre az olimpián).

A brit újságírók Twitter-bejegyzésekben jelentették, hogy ki mikor látta felbukkanni a versenypálya környékén, aki végül is ott volt a hármasugrás selejtezőjében, de csak 16,53-at ugrott, ez pedig még a döntőhöz is kevés volt. "Természetesen folytatom a versenyzést. Nem hinném, hogy látták volna már a legjobbat, amire képes vagyok" - jelentette ki a verseny után Idowu.

Roger Federer

Lényegében az egyéni olimpiai győzelem volt az egyetlen cím, amelyet nem nyert meg, Roger Federernek azonban kedvenc pályáján, Wimbledonban sem jött össze aranyérem - pedig pár héttel korábban parádés játékkal nyerte meg a füves Grand Slam-tornát ugyanott. Az olimpián már az elődöntőben is küszködött, négy és fél óra alatt győzte le az argentin Del Potrót, ez pedig túl sokat vett ki belőle, amit aztán Andy Murray könyörtelenül kihasznált.

Alig több, mint egy hónapja Federer még négy játszmában verte őt a wimbledoni döntőben, most azonban a hazai versenyző három szettben szinte lemosta a svájci világelsőt.

"Azért ne sajnáljanak engem nagyon" - kérte a meccs után Federer. "Fantasztikus hónapom volt, hiszen nyertem Wimbledonban, ismét világelső lettem, most meg egy ezüst."

Bár Federer szinte minden rekordot átírt a teniszben, az arany Grand Slam (a négy GS-torna plusz az olimpia) valószínűleg már nem lesz neki.

Jü Jang és Vang Hsziao-li

A női tollas-világranglistát vezető kínai páros kizárólag saját magának köszönheti csúfos londoni eredményét. Két koreai, illetve egy indonéz duóval egyetemben kizárták őket a legjobb nyolc közül, mert a nyolc sportoló "nem tett meg minden tőle telhetőt" azért, hogy megnyerje a mérkőzését. Jü Jang és Vang Hsziao-li rendkívül látványos módon szenvedett 2-0-s vereséget utolsó csoportmeccsén a dél-koreai Dzsung Ki Ung, Kim Ha Na kettőstől.

A kínaiak több szervájukat is a hálóba ütötték, sok ütésükön pedig látszott, hogy szándékosan a vonal mögé céloztak. A nézők egy idő után hangosan tiltakoztak a kínaiak játéka ellen, amelynek nyilvánvalóan az volt a célja, hogy második helyen végezzenek csoportjukban, így ugyanis nem honfitársaikkal, a D csoport második helyén végzett Tian Csinggel és Csao Jun-lejjel kellett volna találkozniuk a negyeddöntőben.

Vang a verseny után bejelentette: befejezi a tollaslabdázást.

Lashawn Merritt

Peking olimpiai bajnoka 400 méteren és 4x400-as váltóban nagy esélyesként érkezett Londonba, versenye azonban lábsérülése miatt már az előfutammal véget ért. Pedig nagyon akart bizonyítani, miután 2009-ben doppingolás miatt két évre eltiltották. Tavaly visszatért, a tegui világbajnokságon 400-on második lett, a váltóban pedig a győztes csapat tagja volt.

Leshawn Merritt a sérülése után csalódottan nyilatkozott, de hozzátette: összeszedi magát, hiszen lesz még olimpia négy év múlva is.

Liu Hsziang

A magyar Baji Balázs volt az első, aki Athén 110 gátas olimpiai bajnokának vigasztalására sietett, amikor Liu Hsziang egy lábon leugrált a futópályáról a feladott futam után.

Londonban készült az igazi nagy visszatérésre, de ugyanúgy járt, mint Pekingben. Akkor egyik ellenfele kiugrott, a folytatásban azonban Liu Hsziang lesétált a pályáról, ő már nem indult el ismét. Tavaly a világbajnokságon második lett, de az olimpiai álmait valószínűleg örökre el kell felejtenie. A szívszorító jelenet után több tízmillió kínai biztosította az együttérzéséről az Achilles-ín-szakadást szenvedett Hsziangot.

Matthias Steiner

A plusz 105 kilogrammos súlyemelők versenyében címvédőként indult Matthias Steiner most is aranyesélyesnek számított, ám a német sportoló az újabb diadal helyett az olimpia egyik legszörnyűbb jelenete miatt került be hírekbe. Szakításban 196 kilogrammot próbált felemelni, de nem sikerült neki, és a súly a nyakára esett. A címvédő segítők támogatásával el tudta hagyni a termet, de a harmadik emelésre már nem tudott kijönni. A balesetéről készült képek bejárták a világot, ő azonban bizonyára nem ilyen ismertségről álmodott.

Sidi Péter

Három számban indult, de az első kettőben döntőbe sem jutott az egyik legnagyobb magyar aranyesélyesnek kikáltott, világ- és Európa-bajnok magyar sportlövő. Csaknem ugyanígy járt a harmadikban is, a kisöbű szabadpuska 3x40 lövéses összetett versenyében. A döntőbe csak szétlövés után került be, és bár ott a második legjobb teljesítményt nyújtotta, ezzel csak kettőt tudott előbbre lépni, így végül hatodik lett, vagyis érem nélkül zárta az olimpiát.

A verseny után azt mondta, hogy előző nap ellopták fegyvere több alkatrészét, így az utolsó pillanatban lett kész egy új, számára szokatlan puska. Szerinte csakis az egyik riválisa lehetett a tettes, aki így akart megszabadulni a konkurenciától, edzője azonban úgy gondolja, csak véletlenül pakolhatta el valaki az alkatrészeket.

Sidi a csalódás ellenére folytatja a versenyzést, azt mondja, van még benne több olimpia is.

Bácsi Péter

Biztatóan kezdett a kötöttfogású birkózók 74 kilogrammos mezőnyében Bácsi Péter, az első menetet megnyerte az idei Eb-n bronzérmes litván Kazakevics ellen, a másodikban pedig kedvezményezett helyzetből éppen a fogást kereste ellenfelén, amikor a lába beszorult a litván alá, és ő a fájdalomtól ordítva abbahagyta a küzdelmet.

Bácsi mégis visszatért, és kihúzta a harmadik menet álló harcát, akkor azonban a litván térdelt le, azaz a magyarnak kellett volna akciót csinálnia fél perc alatt a továbbjutáshoz. Az olimpiai ötödik helyezett nagy lendülettel vetette magát akcióba, félig fel is emelte ellenfelét, ám a fájós lába felmondta a szolgálatot, ő pedig zokogva borult rá ellenfele hátára. Kórházba kellett szállítani, szalagszakadása miatt a vigaszágon sem folytathatta, pedig a szakvezetés szerint jó esélye lett volna az éremszerzésre.

Joó Abigél

Sérülés állította meg a cselgáncsozó Joó Abigélt is. A magyar versenyzőnek a negyeddöntőben levált egy porc a térdében, és vereséget szenvedett. Ő azonban úgy döntött, vállalja a küzdelmet a vigaszágon, bár láthatóan komoly fájdalmai voltak, a tatamira vezető lépcsőn is csak nehezen tudott felmenni.

Ellenfele a lengyel Daria Pogorzelec volt, aki gyorsan jukóhoz jutott, és bár utána nem talált fogást az egyre jobban bemelegedő magyar dzsúdóson, már két ponttal vezetett, amikor a bíró megintette Joót. Aztán Pogorzelec is kapott egy intést, ennek azonban végül nem volt jelentősége, hiszen Joó 27 másodperccel a vége előtt egy szép belső combdobással odacsapta ellenfelét, és ipponnal győzött.

A bronzéremért vívott csatában azonban már nem bírta kompenzálni a sérülés okozta hátrányt, a francia Audrey Tcheumeo győzött ellene, így Joó egy ötödik hellyel zárta az olimpiát.

Ungvári Miklós

A 66 kilogrammos súlycsoportban cselgáncsozó Ungvári Miklóssal nem sérülés bánt el, hanem a grúz Lasa Savdatuasvili. Mindez a döntőben történt, a magyar versenyző tehát ezüstöt nyert, a verseny után mégis nagyon csalódottan nyilatkozott.

"Őszintén bevallom, elfáradtam, ennyi volt bennem. Elnézést, ha csalódást okoztam, én sem ezt akartam kihozni a nap végéből" - értékelt a láthatóan összetört Ungvári a döntő után az [origo]-nak. A dzsúdós azt mondta, nem biztos benne, hogy valaha is felhőtlenül tud majd örülni az ezüstnek, és még nem döntötte el, hogy nekivág-e egy újabb olimpiai ciklusnak.

Cseh László

Bár a végére felszívta magát, és 200 vegyesen bronzérmet, a 4x100-as vegyesváltóval pedig bravúrosnak mondható ötödik helyet szerzett, ennek ellenére Cseh Lászlótól mindenki többet várt az olimpián. A három pekingi ezüst után 400 vegyesen és 200 pillangón a döntőbe sem sikerült bejutnia, az előbbi számban túlságosan is Phelpsre figyelt, amivel csúnyán eltaktikázta magát, az utóbbiban pedig saját elmondása szerint élete legrosszabb versenyét élte át.

Cseh László az [origo]-nak azt mondta, annyira hiányzik az olimpiai aranyérem, hogy eszébe sem jutott a visszavonulás, át akarja élni, hogy egy adott pillanatban ő a legjobb a világon, és megcélozza a riói olimpiát.