A lelátóról beugorva támogatta célba gyötrődő fiát

Vágólapra másolva!
Világ- és Európa-bajnokként egy pillanatig nem adta fel olimpiai álmát Derek Redmond: a brit futó a lelátóról berohanó édesapja segítségével elszakadt combizommal is célba sántikált az 1992-es barcelonai játékokon.
Vágólapra másolva!

A Guardian minden idők harmadik legemlékezetesebb olimpiai pillanatává választotta Derek Redmond 1992-es barcelonai futását, pontosabban célba érkezését.

Az 1965-ös születésű brit atléta 1986-ban a stuttgarti Európa-bajnokságon és az edinburgh-i Nemzetközösségi Játékokon, majd az 1991-es tokiói világbajnokságon szerzett aranyérmet a 4x400-as váltó tagjaként. Az olimpiai élmény azonban kimaradt az életéből. Az 1988-as szöuli játékokról sérülés miatt maradt le, de négy évvel későbbi, barcelonai felkészülés sem volt könnyű, hiszen a játékokig nyolc műtéten esett át.

A spanyol városban azonban szeretett volna nagyot alkotni. Az egyéni előfutamok során 45,03 másodperccel kvalifikálta magát az elődöntőbe, ahol hiába rajtolt jól, 150 méter után elszakad a combizma.

Redmond először összeomolva, fejét fogva leguggolt, majd úgy döntött, beteljesíti olimpia álmát, és legalább célba ér.

"Amikor felálltam, az motoszkált bennem, célba kell érnem, bármi megtörténhet még. Azt hittem futok, de amikor később megláttam a tévéfelvételt, akkor csak egy bicegő embert láttam" - emlékezett vissza.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=5eUAt92u913YqWpQ


Bal lábán ugrálva elindult a cél felé, a 60 ezer néző felállva tapsolta. A lelátóról ekkor egy férfi ugrott be a pályára, akit nem tudtak a biztonságiak megállítani. A sportoló édesapja, Jim Redmond volt az, aki betámogatta a célba.

"Büszkébb vagyok most a fiamra, mint ha megnyerte volna az olimpiát" - mondta Jim Redmond, akit húsz évvel a történtek után sem feledtek el: a nyári londoni játékok szervezőbizottsága ugyanis felkérte, legyen az olimpiai fáklyavivők egyike.

Egy portál még aláírásgyűjtést is szervezett annak érdekében, hogy apa és fia ennél is nagyobb szerepet kapjon a megnyitón, és ők ketten gyújthassák meg az olimpiai lángot.

A sportoló édesanyja, Jennie a televízión keresztül nézte a versenyt, utólag úgy nyilatkozott, olyan szomorúságot látott fia arcán, mint hatéves születésnapján, amikor nem kapta meg a hőn óhajtott biciklit.

A heroikus küzdelem és a sírós összeborulás megérintette a nagy cégeket is, a Visa és a Nike egy-egy reklámfilmben örökítette meg a pillanatot, míg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a "Celebrate humanity" elnevezésű kampányfilmjének egyik részét építette rá.

Egyébként a 400 méteres futószámot az amerikai Quincy Watts új olimpiai csúccsal (43.50) nyerte.

Redmondnak 1994-ben azt mondták az orvosok, soha többet nem sportolhat. Ő azonban nem adta fel, sportágat váltott, kosárlabdában válogatottságig, rögbiben pedig a másodosztályig vitte.