Vívás

Először rendeznek nélkülünk csapatversenyt, miután a férfi kardozók, a férfi és női tőrözők mellett a női párbajtőrözők se lesznek ott.

Egyiptomból már Kr. előtt 1190-ből maradtak fenn olyan ábrázolások, amelyeken párbaj látható. A középkorban a kard, mint fegyver kissé elavulttá vált a nehézpáncélzattal szemben, majd a tűzfegyverek elterjedésével háttérbe is szorult.

Az újabb virágkor XIV. Lajos korára tehető, amikor az addigi fegyvert felváltotta egy könnyebb, erősebb, de rövidebb kardfajta, amelyet ugyanolyan jól lehetett használni támadásnál és védekezésnél. Az egykezes technika ekkor fejlődött ki, az egyik kézben a fegyvert tartották, a másik egyfajta egyensúlyozást tett lehetővé. A tőr, valamint a speciális markolattal ellátott vágószerszámok mellett a szablya is megjelent, a szakirodalom elsősorban a magyar huszárokat említi, mint a fegyver legjobb használóit.

A vívás az egyik olyan sportág, amely 1896 óta minden nyári olimpián szerepet kapott, Athénban még csak a férfi tőr és a kard, 1900-ban már a párbajtőr is megjelent. A legfontosabb szabályok azonban csak 1912-re alakultak ki, ezeket egy évvel később a megalakuló nemzetközi szövetség írásban is rögzítette. Nők még egyáltalán nem vettek részt az olimpián, így vívásban is csupán 1924 óta szerepelnek. A női vívást hosszú ideig kizárólag a tőr jelentette, a női párbajtőrt hivatalosan csupán 1989-ben ismerték el, olimpiaivá 1996-ban vált.

Csapatversenyt első alkalommal 1904-ben (nőknél 1960-ban) szerveztek, ám eleinte csupán tőrben. Aztán a tőr csapatverseny 1924-ig elmaradt, 1908-tól viszont párbajtőr- és kardcsapat-versenyek voltak műsoron. Elektromos találatjelzőt párbajtőrben első alkalommal 1936-ban, Berlinben alkalmaztak, ezt 1956-ban, tőrben is bevezették.

A mai napig utolérhetetlen Gerevich Aladár teljesítménye, aki első aranyérmét 1932-ben, Los Angelesben szerezte 22 évesen, s hat olimpián hatszor állhatott a dobogó legfelső fokára, utoljára 1960-ban, 50 évesen lett bajnok a csapat tagjaként.

Kardvívóink 1908 és 1964 között - leszámítva az olasz Nadi 1920-as sikerét - tizenegyszer nyertek egyéni viadalt. Csapatban 1928 és 1960 között nem találtak legyőzőre, összesen tíz alkalommal aranyéremmel tértek haza, utoljára 1988-ban Szöulban.

Az örökranglistán a 34 arannyal, 22 ezüsttel és 26 bronzzal álló magyarokat csak az olaszok és a franciák előzik meg.

Arra azonban Londonban lesz először példa, hogy amikor volt magyar küldöttség a játékokon, akkor nélkülünk rendezzenek olimpiai csapatversenyt, miután a férfi kardozók, a férfi és női tőrözők mellett a női párbajtőrözők se jártak sikerrel a kvalifikációs versenyeken.

Kardban a mieink legközelebb csak 2020-ban vívhatják ki a részvételt, miután a 2016-os olimpián kardban nem lesz csapatverseny a NOB rotációs rendszere miatt.

Londonban ezen ok miatt női kardban és férfi párbajtőrben nincs csapatviadal.