Olimpiatörténet

Az újkori nyári olimpiák története, Athéntól Athénig.

2004: Athén Nyolc évvel a centenárium után tért vissza bölcsőjéhez az eszme, hogy a dopping aztán majdnem mindent elborítson.	2000: Sydney Nyolc magyar arany, Karelin-vég, törté- nelmet író Kolonics az ötödik kontinens ezredzáró(nyitó?) olimpiáján.
1996: Atlanta A Coca-Cola és a CNN erősebbnek bizo- nyult a tradícióknál - Kokó, Rózsa Norbert, veterán Carl Lewis, bombatámadás.	1992: Barcelona Először varázsoltak az NBA-profik, taroltak dzsúdósaink, Repka Attilán még egy döntőbeli harapás sem tudott kifogni.
1988: Szöul Kristin Otto, mint NDK-s MVP, Ben Johnson-világcsúcs doppinggal, brazil gólkirály a labdarúgó-tornán: bizonyos Romario.	1984: Los Angeles Másodszor rendezhetett a kaliforniai met- ropolisz, ezúttal azonban csak csonkát. Legendák: Daily Thompson, Michael Gross.
1980: Moszkva Öt- és tízezer méteren is oktató öreg eti- óp, Magyar-címvédés lólengésben a kom- munizmus diszkrét árnyékában.	1976: Montreal Elképesztő anyagi bukás, afrikai bojkott, politikai bonyodalmak, Comaneci, dopping- gyanús keletnémet úszók.
1972: München Fekete Szeptember, Mark Spitz, Shane Gould, három másodperc a világ. Balczó András és Földi Imre felért a csúcsra.	1968: Mexikóváros Beamon történelmet írt, Fosbury újított, bevezették a doppingvizsgálatot. Magyar fociarany: még nem volt gond a magaslat.
1964: Tokió Dawn Fraser lebukott a császári palota kertjében, Gyarmati Dezső utolsó olim- piáját nyerte játékosként, japán precizitás.	1960: Róma Az első doppinghalál, aranyérmes későbbi görög király, ötvenéves Gerevich, Classius Clay, alias Muhammad Ali.
1956: Melbourne Kalandos magyar út a forradalom miatt, lovasversenyek Stockholmban, Papp László harmadszor.	1952: Helsinki Magyar éremcsúcs, Zátopek-házaspár, aranyos Aranycsapat, taroló szovjetek, békegalambok.
1948: London Japánok és németek nélkül, szovjet meg- figyelőkkel. Kétgyermekes szupersztár: Fanny Blankers-Koen, a "Repülő Feleség".	1936: Berlin Hitler, aki nem kezelt le Jesse Owensszel, Nurmi, mint ló. Szabadtéren, esőben, 19-8-as eredménnyel debütált a kosárlabda.
1932: Los Angeles Férfiak faházban, hölgyek szállodában. Olimpia-, világ-, és nézőcsúcs-rekord. Aranyérmes a körözött argentin.	1928: Amszterdam Sértegető stadionőr, vadkacsákkal is elő- zékeny ausztrál. Megjelent a női atlétika, illetve az első ázsiai aranyérmesek.
1924: Párizs Két magyar arany, mindkettő "doktortól", Tarzan egy perc alatt 100 gyorson. Kínai skót, ezüstös kardcsapat.	1920: Antwerpen Az új csillag: Paavo Nurmi. 36 éves újonc brit, az első olimpiai eskü, háborús vesztesek körön kívül.
1912: Stockholm Lovagvár stílusú stadion, minden konti- nens a helyszínen, az első célfotó. "Ön a világ legnagyobb atlétája!" "Kösz király!"	1908: London A Vezúv az angol főváros mellett döntött, össznépi zászlómizéria. A maratoni táv végleges hosszának oka: a királyi család.
1904: St. Louis Amerikai háziverseny, maratonfutó autó- val. Négyfős magyar csapat, két arannyal, káoszba fulladás érdektelenséggel.	1900: Párizs Négyhónapos "zűrzavarok olimpiája" a világkiállítás részeként, tolókocsiból érkező győztes helyből magasugrásban.
1896: Athén Aranyóra a maratoni-bronzérmes Kellnernek, Hajós Alfréd, a magyar delfin, Luisz, a milliomossá lett levélhordó.	Kr.e. 776: Olympia, a sport bölcsője Görög gyökerek, homályba vesző, ellentmondásos írásos emlékek. Zeusz, Palopsz, valamint Héraklész.